Új stadionok nélkül csaphatunk le az olimpiára: szintet léphet a magyar főváros a MOB szerint

A lehetséges 2036-os, 2040-es vagy 2044-es olimpia kapcsán a közbeszédet gyakran a gazdasági megtérülés és az infrastrukturális költségek uralják. Gyulay Zsolt azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendezés egy átfogó, a magyar sportot újrapozicionáló stratégia alapját is jelentheti. A brit vagy a francia mintát követve egy tudatos, hosszú távú koncepció nemcsak az élsportra, hanem a lakosság egészségére és a közösségi sportéletre is jelentős hatást gyakorolna.

Szakmai szempontból hatalmas előnyt jelentene a házigazda-státusz. A magyar küldöttség a jelenlegi 170-180 főről akár 450-500 fősre is duzzadhatna, hiszen a hazai sportolók szinte minden versenyszámban – így a rendkívül nehéz kvalifikációjú európai csapatsportokban, például a labdarúgásban is – alanyi jogon indulhatnának. Emellett a rendező ország saját sportágakat is javasolhat a programba, ami a hagyományos közép-európai sikersportágak számára jelenthetne óriási kitörési pontot.

A létesítményfejlesztésekkel kapcsolatban a MOB elnöke egyértelművé tette, hogy nem terveznek új stadionokat építeni. Az új irányelvek szerint abból kell gazdálkodni, ami már rendelkezésre áll, a hiányzó elemeket pedig a régióban, vagy ideiglenes, visszabontható, később közcélra hasznosítható építményekkel oldanák meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelenlegi filozófiája is az, hogy az olimpiának kell alkalmazkodnia a városhoz, nem pedig fordítva.

Ennek szellemében a Duna Aréna 20 ezresre, az atlétikai stadion pedig 50 ezresre lenne bővíthető. Ha a magyar pályázat 2027 márciusában felkerül a NOB szűkített listájára, a tervezett infrastrukturális beruházások – mint a közlekedés és a vasúthálózat fejlesztése – az olimpiától függetlenül is megvalósulnak, és az ország javát szolgálják majd.

A Budapest-központú, közép-európai rendezés történelmi újítás lenne, hiszen a régióban még sosem rendeztek nyári játékokat. Bár a müncheni német pályázat erős riválisnak számít, Gyulay Zsolt bízik a magyar esélyekben, kiemelve, hogy területi kiterjedését tekintve egy közép-európai összefogás nem lenne nagyobb, mint a Los Angeles-i vagy a brisbane-i olimpia.

A magyar elképzeléseket nemzetközi szakemberek is támogatják. Étienne Thobois, a két évvel ezelőtti, 2024-es párizsi olimpia ügyvezető igazgatója budapesti látogatásán megerősítette, hogy a város abszolút alkalmas a játékok lebonyolítására. Bár Magyarország kisebb a korábbi évtizedek rendezőinél, Thobois szerint nem a lakosságszám számít – ahogy azt a 2032-es brisbane-i játékok példája is mutatja –, hanem az egyedi adottságok ügyes kihasználása.

Karácsony Gergely főpolgármester és a francia szakemberek egyaránt úgy látják, hogy a Dunát és a városszövetet szervesen be kell vonni az eseményekbe. Ahogy a párizsi olimpián a Montmartre utcáin tekertek a kerékpárosok, úgy Budapest történelmi kulisszái is páratlan hátteret biztosíthatnának a városi versenyeknek. A francia főszervező hangsúlyozta, hogy a már bizonyított hazai sportinfrastruktúra és a kulturális örökség együttesen olyan vonzerőt jelent, amely egy esetleges rendezés során jelentősen növelné Budapest nemzetközi ismertségét. Az olimpia így nemcsak a magyar sport, hanem az egész ország számára egy vissza nem térő, történelmi ugródeszkát jelenthetne.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA