Itt a fordulat a 2036-os olimpia ügyében: népszavazás dönthet Budapest rendezéséről?

A Corvinus Egyetemen megrendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen a két éve lezajlott párizsi olimpia tapasztalatait elemezték a jövőbeli budapesti tervek tükrében. Etienne Thobois, a Párizs 2024 szervezőbizottságának vezérigazgatója elmondta, hogy a rendezés 4,48 milliárd eurós költségvetésének 96 százalékát magánforrásokból – jegybevételekből, szponzorációból és hazai partnerektől – teremtették elő.

A játékok kimutatható GDP-növekedést hoztak Franciaországnak, miközben a beszállítók túlnyomó többsége helyi vállalkozás volt. A projekt egyik legnagyobb, szigorú határidőhöz kötött kihívása a Szajna megtisztítása volt, amelyet az évtizedes ígéretek ellenére csak az olimpia kényszerítő ereje miatt végeztek el. Bár a párizsiak kezdetben kifejezetten bizalmatlanok voltak az eseménnyel szemben, Sophie Lorant nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató szerint a játékok végére a lakosság több mint 90 százaléka már egyértelmű sikerként könyvelte el a rendezést.

Karácsony Gergely szerint a szigorú határidő kiváló hajtóerő a régóta halogatott budapesti városfejlesztések megvalósításához. Úgy véli, az olimpia apropóján felgyorsulhatna a Diákváros felépítése, új gyalogoshidak létesülhetnének, és jelentősen javulhatna a Duna vízminősége is. Kiemelt tervei között szerepel a folyó újbóli bevonása a budapestiek mindennapjaiba, például egy olyan 27 kilométeres, a Római-partról induló gyalogos- és kerékpárút kialakításával, amely összeköti a főváros három szigetét. A főpolgármester kiemelte, hogy csak olyan beruházásokra szabad költeni, amelyek az olimpiától függetlenül is a város érdekeit szolgálják.

A városvezető szerint a magyar társadalomnak égető szüksége van egy nagy, közös sikerélményre, amely segíthetne túllépni a történelmi traumákon, és pozitív irányba formálhatná a nemzettudatot. Egy kelet-európai összefogással megvalósuló olimpia lehetőséget adna arra, hogy Budapest egy jövőbe mutató történetet meséljen el magáról. A jelenlegi mérések alapján az ötlet egy szerény, de létező társadalmi többség támogatását élvezi. Karácsony úgy látja, hogy a lakosság szélesebb rétegei nyitottak az eseményre, míg a magasabban képzett csoportok szkeptikusabbak, így a sikeres pályázat érdekében a véleményformáló értelmiséget is meg kell győzni.

A támogatottság növelésének és a korrupciós félelmek eloszlatásának legfőbb feltétele a teljes átláthatóság. Ennek érdekében a főpolgármester egy népszavazást vagy egy annál árnyaltabb vitát engedő társadalmi egyeztetést tart elengedhetetlennek, amelybe a koncepcióban szereplő más vidéki városokat, például Szegedet is bevonnák. A cél az, hogy a lakosság ne csupán leegyszerűsített kérdésekre válaszoljon, hanem megismerhesse és megvitathassa a teljes rendezési koncepciót, elkerülve ezzel egy újabb tiltakozási hullám kialakulását és azt a politikai halogatást, amely a 2017-es pályázat visszavonásához vezetett.

Címlapkép: MTI/Kocsis Zoltán