Brutális hőségben ütögetnek Wimbledonban: nem csak a nézők lesznek súlyos veszélyben

Semmi sem mutatja meg jobban a profi sportolók és az átlagemberek közötti különbséget, mint egy igazán forró hét. Amíg a legtöbben a behúzott redőnyök mögött, a kanapén fekve próbálják átvészelni a hőséget, és kimerültségükben találkozókat mondanak le, addig az élsportolók nehéz felszerelésben, izzadva teljesítenek. Az eastbourne-i teniszversenyen a játékosok a körülményekhez képest nyugodtan pihentek az ernyők alatt. Jack Draper ráadásul az első fordulós győzelme után megjegyezte, hogy a brit időjárási figyelmeztetések szinte nevetségesek az észak-amerikai nyárvégi, fojtogató páratartalomhoz képest, így az itteni meleg szerinte még bőven kezelhető.

Úgy tűnik, a brit sportélet valóban kezdi megszokottként kezelni a szélsőséges hőséget. A riasztások nem tántorítják el a nézőket sem Eastbourne-ben, sem a wimbledoni selejtezőknek otthont adó Roehamptonban, ahol a szurkolók a labdaszedők módszerét átvéve vizes törölközőkkel a nyakukban védekeznek a nap ellen.

A bristoli női T20-as krikettmérkőzéseken a 31 fokos hőség miatt ugyan mintegy kétezer gyerek hiányzott, mivel néhány önkormányzat bezárta az iskolákat, a megjelent 3500 néző számára viszont különleges intézkedéseket vezettek be. A fiatalokat párakapuk várták, a pavilonban pedig egy folyamatosan használt hűtőszobát alakítottak ki, így végül a mentősöknek mindössze öt esethez kellett kivonulniuk a nap folyamán.

A brit sportrajongók híresen szívósak, de eddig jellemzően a hideggel és a hóval dacoltak. Most, hogy a hőmérő higanyszála egyre feljebb kúszik, a hőség elviselése válik az új büszkeségforrássá. A meleg ráadásul nemcsak az embereket, hanem a technikát is megviseli. Roehamptonban Dan Evans mérkőzését több mint egy órára félbe kellett szakítani, és minden pályán felfüggesztették a játékot, mert az elektronikus vonalbíró-rendszer áramellátása a hőség miatt felmondta a szolgálatot. A kánikula a mindennapi életet is átalakítja, így az Anglia–Ghána labdarúgó-mérkőzést sokan a fülledt kocsmák helyett inkább az utcáról, a nyitott ablakokon keresztül nézték, ami már-már dél-európai hangulatot idézett.

Az All England Club tanult a tavalyi évből, amikor a wimbledoni torna alatt sárga riasztások voltak érvényben, és Carlos Alcaraznak meg kellett szakítania az első meccsét, hogy vizet vigyen egy hőségtől összeesett nézőnek. Az e heti wimbledoni selejtezőkön már új vízosztó állomások és egy árnyékot adó új "vendégfalu" is várja a látogatókat. Michelle Dite operatív igazgató szerint a legfontosabb, hogy segítsenek az embereknek felkészülni a körülményekre. Kiemelte, hogy biztonságos környezetet nyújtanak, de egyéni felelősségvállalást is kérnek a szurkolóktól.

Bár a jövő heti főtáblás küzdelmekre jósolt 27 fokos meleg ma már szinte enyhének tűnik, Michelle Dite szavaival élve az extrém hőség kezelése immár "szokásos ügymenetté" vált. Ez a helyzet jól tükrözi a sportrajongók és általában az egész emberiség klímaválsághoz való hozzáállását, hiszen bár mélyen legbelül tisztában vagyunk azzal, hogy a legrosszabb elkerülhetetlen, továbbra is indokolatlanul optimistán reménykedünk a kedvező végkifejletben.