Ilyen nincs még egy Magyarországon: különleges vásár a rettegett határzár helyén, a tiltott erdő mélyén

Elsőre meglepő maga a látvány is: az erdő közepén, a szlovén–magyar határ két oldalán egymás mellett sorakoznak a piaci standok. Az egyik oldalon magyar őstermelők, a másikon szlovén árusok kínálják portékáikat. Vehetsz kézműves szappant, mézet, kóstolhatsz házi kovászos kenyeret vagy épp lángost is. Mindenki a saját országában, a saját pénznemében értékesít, a látogatók pedig néhány lépéssel átsétálhatnak egyik országból a másikba. A szlovén finomságok ugyan euróban számolva a magyar pénztárcával sokszor borsosnak tűnnek, de nézelődni, beszélgetni és átélni a hely különleges hangulatát semmibe sem kerül.

Hol is járunk? Mondhatnánk a világ végén, Bödeháza és Dobronak között, egy erdős határszakaszon. Itt a Barátság Parkban rendezik meg évente több alkalommal a Határtalan Vásárt. Június van, a fák árnyékában gyűlik össze a nép, magyarok és szlovének együtt piacoznak, sörpadok mellett beszélgetnek, átjárnak egyik oldalról a másikra. A szlovén oldalról folyamatosan érkezik a kis turistavonat, a „Dodo” is – bárki, aki kivárja a sorát, ingyen felülhet, és átzötyöghet Dobronakba.

Határtalan vásárban a Hetésben Fotó: M.A.D. - Studio

Vasfüggönyből font madár lett a közös jelkép

Ezen az erdei piacon találkozunk Bedő Andreával, Bödeháza polgármesterével is, aki elmeséli, a kezdeményezés lényege, hogy újra összekössék a határ két oldalán élő közösségeket. Ennek egyik erős szimbóluma a Barátság Park installációja is, a Határtalan Madár. A művet a hajdani vasfüggöny drótjából formálta meg Balog Anita és Árvay László. Az alkotás azt üzeni, hogy ami egykor elválasztotta a Muravidék magyar és szlovén közösségeit, ma már inkább összeköti őket. Azt is meséli:

Olyan rövid ideig tartott a projekt, hogy Magyarországon már nem tudtuk engedélyeztetni a felállítását. A szlovén fél rugalmasabb volt, így a madár végül átrepült Muravidékre. Ez nagyon erős szimbólum lett, a szabadság jelképe.

Hét ház, egy parányi tájegység, amit szétválasztott Trianon

Ez is a Dél-Zala, és a nyugati határvidék, ami 1949 és 1989 között a vasfüggöny része volt. Míg Lovásziban az olajipar és a hidegháborús ipari örökség formálja a tájat, itt a határvidék egészen más arcát mutatja: aprófalvak, csendes erdők és egy lassan elnéptelenedő, ugyanakkor természeti értékekben rendkívül gazdag táj fogadja az érkezőt.

Hetés valóban Magyarország egyik legkisebb néprajzi tájegysége, amely a magyar–szlovén határ két oldalán fekszik. A táj nem a Göcsej dimbes-dombos világát hozza: laposabb, a Mura árteréhez kötődő, agyagos talajú vidék, ahol a megélhetés mindig is jóval nehezebb volt. A 20. század történelmi fordulatai végül ezt a zárt világot fizikailag is kettéválasztották.

Itt húzodik az államhatr, középen az egykori miseút, majd határzár Fotó: M.A.D. - Studio

Ahogy Bedő Andrea meséli, elvileg hét falu tartozik ide: Magyarországon négy – Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa és Bödeháza. A trianoni határváltozások előtt további három települést is ide soroltak, amelyek ma már Szlovéniában vannak. A határ több ponton alig néhány száz méterre lévő településeket választ el, sok helyen át lehet integetni egymásnak.

A magyar oldalon maradt hetési települések lassan elnéptelenedtek

A vasfüggöny időszakában a fizikai közelség mégis szigorú elkülönüléssel járt: megfigyelőpontokkal, járőrözéssel, korlátozott mozgással. Hiába laktak a két oldalon rokonok, ismerősök, barátok, aki engedély nélkül átlépte a határt, arra szigorú hatósági vegzálás várt. A határzár a magyar oldalt különösen súlyosan érintette: építési tilalom volt érvényben, miközben a szlovén oldalon megmaradtak a nagyobb falvak. A magyar oldalon maradt hetési települések – mivel a fiatalok nem építkezhettek ide – fokozatosan elnéptelenedtek. Vajdaházán például – meséli Bedő Andrea – ma mindössze 56-an élnek, a magyar oldali falvak összlétszáma pedig alig éri el a 200 főt.

A helyiek szerint ma a turizmus és a határon átnyúló kapcsolatok adhatnak új esélyt ennek a vidéknek.

Bedő Andreával a különleges piacon Fotó: M.A.D. - Studio

Így lett miseútból újévi koccintóhely, majd Barátság Park

Az erdőszéli terület – ahol rendszeresen megrendezik a Határtalan Vásárt – mindig is fontos szerepet töltött be a hetésiek életében. Itt vezetett a régi „miseút”, amelyen a helyiek a dobronaki templomba jártak. 1920 előtt ugyanis Dobronak volt a hetési települések egyházi központja.

A miseutat később közösen felújították, majd 2004-ben ünnepélyesen újranyitották, ezzel is erősítve a határon átnyúló kapcsolatokat. Ettől kezdve a találkozások rendszeressé váltak: szokássá lett, hogy magyarok és szlovének újévkor itt koccintottak. 2013-tól aztán tovább bővült az együttműködés, majd 2014-ben a szlovéniai Zsitkóc és Bödeháza között, a zöldhatáron ünnepélyesen átadták a Hetés Barátság Parkot, amely azóta is piacoknak és közösségi eseményeknek ad otthont.

Itt a miseút, a magyarországi határral. Fotó: M.A.D. - Studio

Szlovén oldalon már most is erősen jelen van a turizmus

Bár Szlovénia Magyarország közvetlen szomszédja, sokaknak még mindig elsősorban a határtól távolabb fekvő Bledi-tó, a Triglav-hegy vagy a Mura folyó raftingolásra alkalmas szakasza jut róla eszébe. Pedig a dél-zalai határ mentén fekvő Dobronak térsége is sokat ígérő turisztikai célpont.

Ahogy Horváth Elizabeta, a Dobronaki Környezeti és Idegenforgalmi Intézet vezetője mesélte: Dobronak község is mindössze három faluból áll, lakossága nagyjából 1350 fő – ez a korábbi Hetés szlovén oldalra került területe. Ennek ellenére a kerékpáros turizmus ezen a vidéken különösen erős, köszönhetően a jól kiépített bicikliút-hálózatnak. Évente mintegy 100 ezer látogatót fogadnak.

A turisták körében a dobronaki orchideafarm a legkedveltebb úti cél: nem véletlen, hiszen az Ocean Orchids Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő farmja, ahol a három hektáros trópusi kertben több ezer orchidea és más egzotikus növény is megtekinthető.

Horváth Elizabetával is beszélgettünk. Fotó: M.A.D. - Studio

A falu központjától északnyugat felé található a Bakonaki-tó és környezete, ahol az erdőben áll a Szent Vid-kápolna és a Szent Vid-forrás, amelyet a helyi legenda gyógyhatásúnak tart. A környéken korábban úgynevezett „energiapontokat” is kijelöltek, amelyekhez különböző egészségügyi hatásokat társítanak. A területen emellett kalandpark is működik, amely az aktív turizmust kedvelők számára kínál programot.

A Bakonaki-tó, az orchidea-üvegházak, a kézművesház és a gasztronómiai kínálat mellett a Hetés Barátság Park is fontos turisztikai pont az idelátogatók számára. A cél, hogy a határ két oldalán élők és a látogatók találkozzanak egymással, és közös programokon vegyenek részt.

Fotó: M.A.D. - Studio

Biciklis túratipp a mesés Hetésben

A kezdő kerékpárosok számára kiváló gyakorlókör a szlovén–magyar határról induló, hetési településeket felfűző túraútvonal, amely nagyjából 15–25 kilométer hosszú, kényelmes tempóban 1,5–3 óra alatt bejárható. A természeti értékek mellett a hetési néprajzi és táji örökség, valamint a magyar történelem határvidéki emlékei is megjelennek az út során.

A terep közel sík, az útvonal föld- és aszfaltutakon vezet, a szlovén oldalon pedig több szakaszon kiépített kerékpárút is segíti a haladást. A túra a Zöld utak jelzés (fehér alapon nagy „Z”) mentén járható végig.

Sík a terep- kezdő bringásoknak is kiváló. Fotó: : M.A.D. - Studio

Történetek, ízek és eltűnt falvak a Vasfüggöny nyomvonalán

Éppen ez adja a nyugati határszél egyik legnagyobb különlegességét is: biciklivel a Vasfüggöny kerékpárút nyomvonaláról letérve vagy gyalog járva az ember nemcsak tájakat fedez fel, hanem közvetlen kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, történetekkel és helyi értékekkel is, amelyek igazán egyedivé teszik ezt a vidéket.

A magyar kezdeményezésű és vezetésű, széles közép-európai partnerségre épülő uniós projektből született Danube Story Portal a hasznos turisztikai térképek mellett számos hasonló izgalmas határmenti történetet, gasztronómiai érdekességet és helyi termelőt is összegyűjtött, amelyek a térség kevésbé ismert arcát mutatják be, a helyi közösségek bevonásával. Ez volt a segítségünkre, amikor legutóbb a Szécsiszigettel  szomszédos Lovásziban, korábban a Vendvidéken, Apátistvánfalván indultunk útnak, majd Magyarbüksön egy kihalt település utolsó nyomait kerestük – és amikor az Őrségben, egy üveg tökmagolaj nyomában, egy százéves pajtában találtuk magunkat.

Címlapfotó, fotó: M.A.D. - Studio