Kiderült végre, mi lesz a magyar TAO-rendszerrel: megszólalt az új sportállamtitkár, komoly változások jönnek

A TAO-rendszer több ponton is komoly reformra szorul, egészen biztosan változtatni fog rajta az új kormányzat – erről beszélt Kálnoki-Kiss Attila, sportért felelős államtitkár a 24.hu-nak adott nagyinterjújában.

A korábbi ötszörös világbajnok öttusázó, később sportújságíróként dolgozó államtitkár úgy fogalmazott: teljes képtelenség, hogy sok sportszövetségnél előfordul, hogy saját maguk döntenek a 300 millió forint alatti TAO-támogatások odaítéléséről az egyesületek felé, majd ezt ők maguk ellenőrzik: szerinte ez visszás, és nem szabad tovább így működtetni ezt a rendszerelemet.

Az államtitkár arra is kitért: egy átfogó átvilágítás indulhat, amely kiterjedhet a háttérintézmények működésére, a szerződésállományokra és a korábbi finanszírozási gyakorlatokra is.

Kálnoki-Kis Attila egyértelművé tette: a társaságiadó-kedvezményre épülő támogatási rendszer alapvetően jó kezdeményezésnek bizonyult, hiszen az elmúlt másfél évtizedben jelentősen hozzájárult a sportlétesítmények fejlődéséhez és a sportszervezetek működésének stabilizálásához. Ugyanakkor az államtitkár szerint évente mintegy 126 milliárd forintnyi TAO-forrás áramlik a magyar sportba, ennek 10-15 százaléka különböző közreműködői, tanácsadói díjakra mehet el - ez túlságosan sok. A TAO-rendszer visszasságairól és arról, milyen sors várhat rá, korábban mi is írtunk elemzést, amit ide kattitva olvashatsz el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Vége az aranyéletnek? Magyar Péterék átírják a tao-rendszert, rengeteg sportklub kerülhet új helyzetbe

A TAO-rendszer megmarad, de máshogyan fog működni a program szerint: erről kérdeztünk egy adószakértőt és egy futballszakírót.

Kálnoki-Kiss Attila kihagsúlyozta: a TAO-pénzek közpénznek tekintendők, és sürgősen rendezni kell a hosszú évek óta lezáratlan elszámolásokat. Mint mondta, előfordul, hogy egyes szervezeteknél akár több mint egy évtizede húzódnak a támogatási ügyek lezárásai.

Az interjúban szó esett arról is, hogyan kívánja a kormányzat növelni a magyarok fizikai aktivitását, milyen programokat szeretnének erre készíteni. Kálnoki-Kiss Attila szerint a magyar sport egyik legnagyobb kihívása valóban nem az élsport, hanem a lakosság alacsony aktivitása. Az államtitkár arról beszélt, hogy jelenleg a magyarok nagyjából 20 százaléka él aktív életmódot, miközben egy átlagos európai országban ez az arány már eléri a 40 százalékot, a skandináv államokban pedig még ennél is magasabb. Az aktív életmódba persze nem csupán az egyesületi sporttevékenységet, hanem a rendszeres gyaloglást vagy kerékpározást is beleszámítják.

Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány az egyik legfontosabb céljának tekinti a lakossági mozgás ösztönzését. Ennek részeként a Belügyminisztériumhoz kerül az Aktív Magyarország program, amelyet a jövőben a sportállamtitkárság irányíthat majd. A tervek szerint így összehangolhatóvá válik az utánpótlás-, a szabadidő- és a tömegsport fejlesztése.

Az államtitkár külön kiemelte a Nemzeti Úszóprogramot, amelyet a jövőben is folytatni szeretnének. A program jelenleg évente mintegy 46 ezer nagycsoportos és kisiskolás gyermeknek biztosít úszásoktatást, és a tervek szerint hasonló kezdeményezések indulhatnak más alapsportágakban is. Kálnoki-Kiss Attila szerint hosszabb távon már az is komoly eredmény lenne, ha néhány éven belül mérhetően növekedne a rendszeresen mozgó magyarok aránya.