Számos ország már megkezdte a gyakorlati felkészülést.
Háborúk árnyékában készült el a világ békelistája: meglepő helyen futott be Magyarország - ezt nem gondoltuk volna
Az utóbbi években egymást követő háborúk, geopolitikai feszültségek és rekordokat döntő fegyverkezés formálják a világot. Nem meglepő, hogy a legfrissebb Globális Békeindex szerint immár tizenkettedik éve romlik a világ békessége. Egy 163 országot vizsgáló rangsorban Izland lett a legbékésebb ország, de Magyarország is meglepően elől végzett a listán. Eközben a sereghajtók között Oroszország, Ukrajna és Izrael is megtalálható.
Tizenkettedik egymást követő évben romlott a világ békességi állapota a Globális Békeindex szerint. Miközben a legfrissebb listán Izland továbbra is őrzi első helyét a világ legbékésebb országaként, a rangsor másik végén már nem Afganisztán áll, mint a tavalyi évben, a helyét átvette Oroszország. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a fegyveres konfliktusok, a növekvő katonai kiadások és a politikai instabilitás miatt egyre kevésbé biztonságos a világ, az Egyesült Államok pedig történelmi mélypontra csúszott vissza a rangsorban.
A Gazdasági és Béke Intézet (Institute for Economics and Peace) által összeállított 2026-os Globális Békeindex 163 országot és gazdaságot hasonlít össze 23 különböző mutató alapján, ezt nemrég a Visual Capitalist vizualizálta. Az értékelés a társadalmi biztonságot, a belső és külső konfliktusokat, valamint a militarizáció mértékét vizsgálja, így átfogó képet ad arról, mely országok számítanak a legbékésebbnek, illetve a legkevésbé békésnek.
Továbbra is Izland a világ legbékésebb országa
A rangsor élén nem volt meglepetés, Izland már a 19. alkalommal végzett az első helyen, ezzel tovább erősítve pozícióját a világ legbiztonságosabb államaként. A dobogóra Új-Zéland és Svájc került fel a szigetország mellé, de az első ötben Szlovénia és Írország is helyet kapott. A legjobb eredményeket ismét Nyugat-Európa érte el, a világ tíz legbékésebb országa közül hét ebben a régióban található. A listán minél alacsonyabb pontot ért el egy ország, annál előkelőbb helyen végzett.
Magyarország is szép helyen végzett a rangsorban, országunk a 15. helyet hódította el összesített 1,538 pontos eredménnyel. Bár tavaly óta egy helyett csúszott lefelé a listán, a 2020-as 23. helyezésnél még mindig bőven jobban teljesített megelőzve többek között Horvátországot, Szlovákiát és Lengyelországot is.
A három fő vizsgált terület közül Magyarország a belső és nemzetközi konfliktusok kategóriájában érte el a legjobb eredményt, ezt követi a militarizáció, míg a leggyengébb – bár nemzetközi összevetésben továbbra is kedvező – értéket a társadalmi biztonság és közbiztonság területén kapta (1,717 pont).
Az ország különösen jól teljesített a terrortámadások hatása, a belső és külső konfliktusok halálos áldozatainak száma, valamint a fegyverhez való lakossági hozzáférés tekintetében, amelyek mind a lehető legjobb vagy ahhoz közeli értéket kapták. A magasabb pontszámot (vagyis a kevésbé kedvező eredményt) elsősorban a rendőri létszám, a fegyverimport, a börtönnépesség, illetve a bűnözés társadalmi megítélése befolyásolta.
Oroszország a legkevésbé békés
A rangsor másik végén azonban jelentős változás történt a tavalyi év óta. 2026-ban Oroszország lett a világ legkevésbé békés országa, mögötte Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ukrajna és Izrael szerepelnek, ami jól tükrözi, hogy az aktív fegyveres konfliktusokkal érintett térségek továbbra is a békeindex legrosszabb helyezéseit foglalják el.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A jelentés szerint a konfliktusok ma már nemcsak gyakoribbak, hanem tartósabbak is, miközben egyre több ország érintett közvetlenül vagy közvetve háborús eseményekben. A 2026-os jelentés szerint 2008 óta összesen 119 ország békepontszáma romlott, és ez a tendencia tovább folytatódik.
Az elemzés szerint az elmúlt egy év során 99 országban romlott a békesség szintje és mindössze 62 ország tudott javítani helyzetén. A romló tendencia egyik legfontosabb oka a fegyveres konfliktusok számának növekedése: jelenleg több aktív államközi konfliktus zajlik a világban, mint bármikor a második világháború óta. 2025-ben több mint 181 ezer ember vesztette életét fegyveres konfliktusok következtében, ez a második legmagasabb szám a rangsor történetében.
Jelentősen nőtt azoknak az országoknak a száma is, amelyek saját határaikon kívüli konfliktusokban vesznek részt: ez az arány 2008 óta közel 75 százalékkal emelkedett. A kutatás arra is rámutat, hogy a katonai kiadások már tizedik egymást követő évben növekednek világszerte. A kormányok egyre nagyobb összegeket fordítanak fegyverkezésre és haderejük fejlesztésére, ami jól mutatja a geopolitikai rivalizálás erősödését. Jó hír viszont, hogy a terrorizmus okozta halálesetek száma most a legalacsonyabb 2008 óta, emellett pedig több országban javult a biztonsági helyzet, többek között Lengyelországban, Törökországban, és részben Ukrajnában is.
Jelentősen visszaesett az Egyesült Államok
Az idei jelentés egyik legfeltűnőbb változása az Egyesült Államok békeindexének drasztikus romlása. Az ország a tavalyi eredményéhez képest újabb hat helyet veszített, és már csak a 134. helyen áll a 163 vizsgált ország között, vagyis a világ utolsó harminc országa közé került. A jelentés szerint a romló eredmény mögött elsősorban a fokozódó politikai instabilitás, a tüntetések számának növekedése, valamint a társadalmi biztonság romlása áll, nem beszélve a különböző geopolitikai konfliktusokról.
A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Globális Békeindex nem a gazdasági teljesítményt vagy a katonai erőt értékeli, hanem azt vizsgálja, mennyire békés és biztonságos egy ország a lakosság, a társadalom és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából.







