Súlyos döntést hozott Klein Dávid és Kerekes Bence hegymászó: az életük múlott rajta

Csúcssiker nélkül, de egy nagyszerű mászás élményével tér haza Pakisztánból Kerekes Bence és Klein Dávid, akik a 7403 méter magas Istor-o-Nal csúcsának elérésével próbálkoztak - adta hírül a Hóhatár Facebook oldal. Bence és Dávid még június 20-án, egy viszonylag szélcsendes „időjárási ablakot” megcélozva indult el az expedíció csúcsmászó körére, de többek közt a lassú haladás miatt a visszafordulás mellett döntöttek. Habár nem sikerült elérni a csúcsot, Kelin Dávid egykori barátjának, Suhadja Szilárd tragikus mászását figyelembe véve sokakat megnyugtathat, hogy legalább sikerült épségben lejutniuk a világ egyik legmagasabb hegyéről.

A hírről tájékoztató Facebook oldalon részletesen beszámoltak Kelin Dávid és Kerekes Bence útjáról. Mint írják, korábbi akklimatizációs és felderítő köreik alatt sikerült kiépíteniük az egyes tábort (nagyjából 5450 méteren), majd egy következő kör során – technikás jégszakaszok, meredekebb dőlésszögű hólejtők és egy izgalmas harántolást követően – elérték a csúcs felé vezető gerincet, és itt (kb. 6250 m) kialakították második táborukat és éjszakáztak.

A hegymászók 20-án – gond nélkül – elérték egyes táborukat, majd 21-én (a korábban bent hagyott minimális fix kötél és korábbi nyomaik segítségével) elérték a kettes tábort és felderítettek a tábor után egy kötélhosszt. 22-én mászták át az út technikai kulcsát jelentő nagyjából 80-100 méter magas sziklafalat, majd még aznap elindultak, hogy felderítsék a csúcsra vezető hógerincet. Sajnos a gerinc – bár technikailag nem a legnehezebb akadályt jelentette – szerkezete miatt biztosíthatatlannak bizonyult.

A hegymászók 22-én éjjel a sziklafal felett (nagyjából 6400 m) éjszakáztak – ez lett a hármas táboruk – majd úgy döntöttek, hogy másnap, korán, amikor a hó hidegebb, tesznek még egy próbát a gerinccel. Haladásuk, 200-250 méter után, sajnos továbbra is lassú, mozgásuk biztosíthatatlan volt, így a visszafordulás mellett döntöttek. A sziklafalon bent hagyott kötelük segítségével ereszkedtek le, majd módszeresen minden felszerelésüket (minimális bent hagyott kötél és néhány rögzítési pont kivételével) és szemetüket leszállították a hegyről. Az alaptábort 23-án, a délutáni órákban érték el.