Kiderült: ennyit kell gürizni egy pesti albérletért cserébe

Az iskolakezdés a szülők számára egy pénzügyileg megterhelő időszak. Általános iskolás- vagy középiskolás korú gyermek esetében a szükséges tankönyveket és iskolaszereket kell megvásárolni. Amikor egyetemről vagy főiskoláról beszélünk, akkor ahogy a tanulmányok, úgy a költségek is felsőbb szintre lépnek. A tandíj kifizetése és a megélhetés biztosítása mellett a lakhatásra is gondolni kell, hiszen sokan nem a lakóhelyükhöz legközelebb eső felsőoktatási intézményben tanulnak tovább.

Budapest és a környező országok fővárosainak albérletárait hasonlították össze a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatás során. Kiszámolták, hogy a legtipikusabb diákmunkával, a gyorséttermi munkával, hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja albérleti díját.

A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, 1-4. emeleti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben. A legdrágább kiadó ingatlanok

• Bécsben találhatók, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni.
  
• Ezt követi Prága (236 ezer Ft),
  
• Budapest (170 ezer Ft),
  
• Varsó (157 500 Ft),
  
• Pozsony (153 ezer Ft), és végül
  
• Bukarest (113 ezer Ft).
  

Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában, és immáron Budapesten figyelhető meg. A magyar fővárosban például jellemzően 80 ezer és 320 ezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszútávú külföldi bérlők (főleg külföldi egyetemi hallgatók) magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.

Albérlet hamburgersütésből

A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek, mint az albérletárak is, eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz - csakúgy, mint a már közismert Big Mac Index.

A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban.

A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót. A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Habár sok esetben az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak. Egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi egyetemi hallgatónak.

"Szeptember az a hónap, amikor sokan szembesülünk azzal, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdése bizony jelentősen megterheli a családi kasszát. A felmerülő költségekre fel lehet készülni, például a megtakarítási jellegű életbiztosításokkal. Ha időben elkezdünk megtakarítani és rendszeresen teszünk félre, akkor az anyagi teher is jóval könnyebben elviselhető a család számára, és a diákok is több időt fordíthatnak tanulásra munka helyett az egyetemi évek alatt" - tette hozzá Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.