Láthatáron a gázkazánok betiltása: ez várhat a magyar családokra az uniós szigorítás után

Januárban szavaz az Európai Parlament arról a javaslatról, amely 2030-ig leszámolna a lakóházak és az irodák gázzal való fűtésével oly módon, hogy betiltja a gázkazánok telepítését az újépítésű ingatlanokban, 2024-től pedig fokozatosan mindenhonnan kivezetnék a gázfűtést. Az intézkedés elsőre ijesztőnek hathat Magyarországon, ahol a lakosság jelentős része gázkazánt használ otthona fűtésére, ám mint egy épületenergetikai szakértőtől megtudtuk, korántsem arról van szó, hogy egyik percről a másikra be is tiltják ennek használatát. Mit jelenthet a változás a magyar fűtési rendszerekben és a magyar pénztárcáknak? Szakértőket kérdeztünk.

Betiltják a gázkazánokat?

Az Európai Tanács és Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energetikai korszerűsítése. A most megkötött uniós megállapodás várhatóan javulást fog hozni az uniós épületek energiahatékonyságában. A most megkötött uniós megállapodás várhatóan az energiahatékonyság javulását fogja ösztönözni, és összhangban lesz az EU azon céljával, hogy 2050-re klímasemlegességgé váljon – erről lapunk is beszámolt néhány nappal ezelőtt.

Felmerül a kérdés, hogy ha az eredetileg tervezett januári időpontban a grémium valóban megszavazza az előterjesztést, akkor mi lesz az itthon fellelhető gázkazánokkal? A KSH adatai szerint a magyar háztartások csaknem kétharmada, hatvan százaléka gázzal fűt, az elektromos árammal fűtés még messze nem tartozik a leginkább kedvelt módszerek közé. A lenti grafikonon azt is érdemes megnézni, milyen sokan használnak tűzifát, vagy más fa- és növényi anyagot annak érdekében, hogy ne fázzanak.

Egy másik adatsorból (a KSH a tavalyiakat nem, de a 2021-es adatokat már közli) az derül ki, hogy a kazánok népszerűsége is töretlen: az adatok szerint az egy lakást fűtő központi egységeket (vagyis pldául a gázkazánt) választják legtöbben, és csak a második a sorban az egyedi fix helységfűtés. A távfűtés, már sok épület működik vele, csak a harmadik a képzeletbeli dobogón.

Nem tilthatják be

Holoda Attila energiaügyi szakértő már a fentiek miatt is elképzelhetetlennek tartja, hogy a gázfűtést egyik pillanatról a másikra lecseréljék, a gázkazánokat pedig betiltsák.

Nem életszerű, hogy mondjuk évtizedek óta a gázkazánnal fűtő magyaroktól egyik pillanatról a másikra elvegyék a kazánt, csak azért, mert egy EU-s képviselőnek vagy többnek ez jutott eszébe. Mint a statisztikákból is jól látszik, hazánkban rendkívül sokan fűtenek gázzal, ez köszönhető a 80-as, 90-es évek nagyívű kampányának, akkor álltak át sokan erre a fűtési módra. Ráadásul településtípusonként változik a fűtés módjának az aránya is: míg az átlag ugye 20 százalék fölötti arányt ír a tűzifára, kisebb településeken ez azért bőven lehet 40 százalék fölötti arány is

- mondta Holoda Attila. Elmondta még azt is, hogy léteznek arra megoldások, hogy új, innovatív módokon, és a gázt kiváltva más módokon fűtsünk, csakhogy ehhez gyakran állami segítség kell.

Állami programokkal, ha erre adunk milliókat, elképzelhető, hogy lesz valami nagy csereprogram, de hát azt nem tudni, mikor. Egy másik példa: azokon a területeken, ahol mondjuk van gyógyvíz, gyógyfürdő, oda mondjuk vezetékeken el lehet vinni a meleg vizet, ami geotermikus energiaként hasznosítható, mint fűtőanyag. De a realitás ettől függetlenül sem az, hogy egyik pillanatról a másikra betiltjuk a gázkazánt

- fogalmazott Holoda Attila a Pénzcentrum kérdésére.

Ha okosan cserélünk, nagyot spórolhatunk

Szilágyi László épületgépész, szakértő is hasonlóan gondolja: szerinte is elképzelhetetlen a betiltás.

Bár a tervezetet teljes részleteiben nem ismerjük, teljesen kizártnak tartom, hogy ha meg is szavazzák a tagállamok, akkor egyik percről a másikra le kell majd szerelni a gázkazánokat, ez egy félreértés a sajtóban. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy amikor a kazánnak "lejár a szavatossága" és cserélni kell, akkor kell majd más módon megoldani a fűtést, leginkább megújuló energiaforrással vagy elektromossággal. Magyarországon viszont utóbbi esetében nagy súllyal esik latba a rezsicsökkentés: nem mindegy, hogy az elektromos áramból mennyi használunk a fűtésre. Azt kellene szorgalmazni a csere esetében és a fenntarthatóság elérése érdekében, hogy az új egység vezérelhető legyen, akár szobánként is, hiszen ebben az esetben a fenntarthatóság elvei valóban érvényesülnek

- mondta a szakértő. Szilágyi László hozzátette, hogy szerinte bár valóban van költsége a cserének, ha jól csináljuk, akkor egyáltalán nem milliós ez a tétel sem a családi költségvetésben.

Nem lehet általánosítani az energetikai beruházások költségét, mert nincsenek egyforma ingatanok. Egész más beruházási költsége van egy nagyon kicsi, 25nm-es, egy szobás, jól szigetelt lakásnak, ahol akár pár százezer forintból be lehet üzemelni egy levegő-levegő hőszivattyús klímát, illetve akár többmilliós beruházás lehet egy központi hőszivattyús hűtő-fűtő rendszer kiépítése egy nagyobb lakásban vagy családi házban. Azt tanácsolom, hogy minden esetben kérjék épületgépész tervező segítségét, hogy megfelelő műszaki tartalmat kapjanak, figyelembe véve az adott ingatlan paramétereit, a felhasználói szokásokat és komfortigényeket

- tette még hozzá.

Észszerűtlen a javaslat

A másik két szakértőhöz hasonlóan Balogh József energetikai szakértő is a berögzült szokásokkal és a statisztikákkal magyarázza, miért nem járható út hazánknak a gázkazánok tömeges cseréje akkor is, ha az EU kitart az álláspontja mellett, és a tagállamok valóban megszavazzák a tervezetet.

Valójában ez Magyarország számára rossz hír, mert a legtöbb magyar háztartás gázzal fut, kb 45%-ról beszélünk. Szerintem kivételt fog kerni Magyarország a végrehajtás alól, illetve azt fogják csak bevezetni, hogy az uj lakásokba 2040-tol nem lehet mar gázbojlert beszerelni. Én nem tartom egy jo iránynak a gázkazánok kitiltását, elvégre nézzük meg, mivel lehet fűteni? Például árammal - ami jelenleg kb 15%-a a magyar lakásoknak. A geotermikus pedig rendkívül drága, így sokaknak valószínűleg ez sem lesz opció sokak számára

- fogalmazott Balogh József lapunk kérdésére.