Ennyire jó üzlet ingatlanba fektetni a pénzed

2011 szeptembere és decembere közti időszakban megugrott a befektetési céllal vásárlók aránya. Míg szeptemberben kb. 18 százalék, addig decemberben már szinte minden negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant. Ami ennél is izgalmasabb, hogy az általuk vásárolt ingatlanok átlagértéke közel 30 százalékkal nőtt, hiszen szeptemberben 9,3 milliós, decemberben már közel 12 milliós átlagáron vették a lakásokat - nyilatkozta Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

A fenti trend mellett azonban nem jelentkezett a látványos áresés. A Duna House Barométer kiadványban közzétett III. negyedéves Lakásár Index csupán 1 százalékpontot esett és ezen belül a decemberi, vagyis a végtörlesztési időszak eddig legintenzívebb havában sem történt mérvadó árcsökkenés.

A szakember szerint az időközben egyre növekvő bizonytalan gazdasági környezet - szélesen beleértve az EU országainak leminősítéseit is - írta felül a drasztikus áresésre adott korábbi prognózist. Nemcsak a befektetők, de a lakosság egy része is inkább ingatlanba teszi vagyonát, hiszen ez nemcsak inflációkerülő megoldás, de olyan vagyonelem is, amely nem likvid, így nehezen mozgósítható állami intézkedésekkel.

A végtörlesztők generálta intenzív eladási-, és a vagyonmentéssel felfokozott vásárlói hullám így azt eredményezte, hogy egyelőre nagyobb árzuhanás nélkül, szinte a megszokott ütemben, vagyis nagyon lassú csökkenésben folytatódik az ingatlanárak alakulása idén is.

A magyarországi befektetési lehetőségre külföldön is felfigyeltek - mutat rá az elemző. A legjobb hossztávú ingatlanbefektetési helyszínek rangsorát Budapest vezeti - írja a neves brit The Telegraph. Az erről szóló cikk forrása az a Global Property Guide nevű online oldal, amelyik világszerte az elsőszámú olvasmánya az ingatlan-befektetőknek.

Budapest ezzel lényegében minden európai várost maga mögé utasított, beleértve a fejlett, nyugati fővárosokat is. Mivel sikerült mindezt elérni? Az elemzés rámutat, hogy a megvásárolt ingatlan bérbe adásával jó hozamot lehet elérni (7,18%), nem túl nagyok az adás-vétellel kapcsolatos költségek és az ártárgyalás is szabadon zajlik a tulajdonos és a bérlő közt (eléggé szabályozatlan formában).

Kisebb negatívumként hozza fel a tanulmány, hogy a külföldiek lakásvásárlásához hivatali jóváhagyás is szükséges, de mindjárt javaslatot is tesznek: ha céget alapítanak nálunk és az veszi meg a lakást, akkor ez az akadály átugorható. A bérbeadásból származó jövedelem utáni 16 százalékos adót az értékelés közepesen magasnak tulajdonítja, amellyel együtt Budapest még mindig az élen tudott végezni.

A fentiek alapján elképzelhető, hogy a végtörlesztést követően még egy ideig nem esik drasztikusan a tranzakciók száma. A befektetési kedv csillapodásával azonban visszaállhat a piac a tavaly közepén tapasztalt havi körülbelül 6 ezres adás-vételi átlagra.