Keresztféléves jelentkezés, ponthatárok: mutatjuk, mi a teendő, ha nem jutottál be idén álmaid szakára

Nemrég tették közzé a keresztféléves egyetemi felvételi ponthatárokat, ami sokak számára hozott örömteli híreket: végre bejutottak arra a szakra, amelyre korábban nem sikerült. Ugyanakkor sokan eleve erre az időszakra tervezték a jelentkezést, hiszen személyes okok, vagy éppen a képzési kínálat sajátosságai miatt ez tűnt a legjobb választásnak. Nem ritka, hogy egyes szakokat kizárólag keresztféléves formában hirdetnek meg, így ez az időszak különösen fontos szerepet tölt be a felsőoktatásban.

Korábban a Pénzcentrumon már foglalkoztunk a legdrágább önköltséges képzésekkel, illetve a jól fizető doktori programokkal. Most azonban a keresztféléves képzések kerültek fókuszba: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azok számára, akik a következő időszakban tervezik, hogy belevágnak egy ilyen egyetemi képzésbe.

A jelentkezés folyamata az E-felvételin keresztül

A keresztféléves felvételi eljárásban a jelentkezéseket kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet benyújtani. Az E-felvételi rendszerébe Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság regisztrációval lehet belépni. Az Ügyfékapu+ használatáról az elmúlt hónapokban rengeteget írtunk a Pénzcentrumon. Az ügyintézés módjának áttekintése talán legegyszerűbben ebben a cikkben lehetséges:

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Aki esetleg nem rendelkezne még Ügyfélkapu+-szal, annak ebben a cikkben mutattuk be, hogyan lehet regisztrálni a felületre.

A jelentkezők legfeljebb hat képzési helyet jelölhetnek meg, ebből három helyre díjmentesen nyújthatják be a jelentkezésüket. Amennyiben további helyeket szeretnének megjelölni, azokért helyenként 2 000 forint kiegészítő díjat kell fizetniük.

Fontos tudni, hogy ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges formája – amennyiben a képzési szint, munkarend, képzés nyelve és helye is azonos – bár külön sorban kell feltüntetni az E-felvételiben, egy jelentkezési helynek számít, így ezekért nem kell további díjat fizetni. A jelentkezéshez szükséges, már meglévő dokumentumokat – például bizonyítványokat vagy igazolásokat – a jelentkezés benyújtásával egy időben kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe.

Mit kell fizetni, ha több szakot jelölsz meg?

Alapvetően a jelentkezés ingyenes, ahogy a tavaszi időszakban is, azonban ha valaki háromnál több helyre szeretne jelentkezni, akkor jelentkezési helyenként 2 000 forint kiegészítő díjat kell megfizetni. Ahogy azt már említettük, ugyanazon intézmény azonos szakának különböző finanszírozási formái egy jelentkezési helynek számítanak, így ezekért nem kell további díjat fizetni, noha az online rendszerben külön sorban jelennek meg.

Mi a teendő, ha nem érted el a megfelelő ponthatárt?

Sokaknak talán ez az egyik legfontosabb kérdés - feltételezve, hogy már a keresztféléves jelentkezés maga is egy őszi sikertelen jelentkezés következménye. Akinek tehát élet-halál kérdés az egyetemre való bejutás, jó, ha minden lehetséges eszközt megragad a továbbtanulásra. Szerencsére a keresztféléves jelentkezéskor sikertelenül felvételiző diákoknak még mindig van remény a bejutásra.

A besorolási döntéssel kapcsolatban – amelyről a jelentkezők az E-felvételiben értesülnek – jogszabálysértés esetén közigazgatási pert lehet indítani. A pert a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet megindítani az Oktatási Hivatal ellen.

A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton három példányban, a következő címre: "1443 Budapest, Pf. 220."

A bíróság a keresetlevelet a beérkezéstől számított 45 napon belül bírálja el, és döntését írásban közli a felekkel. Fontos, hogy a keresetlevél kizárólag a besorolási határozat közlését követően nyújtható be, és csak a Hivatal által elkövetett jogszabálysértés esetén, annak pontos megjelölésével.

Méltányossági eljárás nem kérhető

A felsőoktatási felvételi eljárásban méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. A keresetlevélben foglaltak alátámasztására utólagosan benyújtott dokumentumok – például többletpontokat igazoló iratok – főszabály szerint nem fogadhatók el. A méltányosságból kért pontok az eljárás során nem adhatók hozzá a jelentkező eredményeihez. Amennyiben az Oktatási Hivatal megállapítja, hogy a besorolási döntése jogszabályt sértett, azt egyszeri alkalommal módosíthatja vagy visszavonhatja.

Mi a helyzet az alkalmassági vizsgákkal?

Az alkalmassági vizsgák, felsőoktatási szakmai vizsgák vagy gyakorlati vizsgák eredményével kapcsolatos jogorvoslati kérelmek nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez nyújthatók be.

A felsőoktatási felvételi eljárás bonyolultnak tűnhet, de a megfelelő információk birtokában a jelentkezők zökkenőmentesen végezhetik el a folyamatot. Érdemes figyelmesen áttanulmányozni a Felvételi Tájékoztatót, hogy elkerülhessük a hibákat és időben benyújthassuk a szükséges dokumentumokat.