Súlyos: ugyanazért a melóért ötszörös bért fizetnek Luxemburgban, mint itthon

A PSZ az elmúlt tanévben is fél éven át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért. Az óraszámok növekedése főként a munkaerőhiánnyal függ össze, és gyakran a heti 65 órás leterheltség mellé nettó 132 ezer forint jár, miközben hat órában eladóként nettó 280 ezer forintot is meg lehet keresni.

- tette fel a kérdést Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke. Lázár Tibor, a Szent István Gimnázium igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában pedig azt nyilatkozta a helyzetről: 

Egy általános iskolában 15 év tapasztalattal - felső tagozatban - oktató magyar tanár bére uniós viszonylatban siralmasnak mondható: csak a litván és szlovák fizetések alacsonyabbak egy friss statisztika szerint. 

{{EMBED:infogram_ef13e6fd-fed5-423e-9de1-063d7f7c77ab}}

A svéd, finn, spanyol, osztrák, dán és ír fizetések több mint a duplái a magyar béreknek. A holland, német és luxembourgi tanári fizetés pedig több mint háromszorosa a hazainak. Nem szabad elfelejteni, hogy átlagbérekről beszélünk: Bódis József tavaly azt nyilatkozta a béremelések után, hogy egy tanár Magyarországon, egyetemi végzettséggel, 20 év tapasztalattal 173 ezer forint helyett 335 ezer forintos fizetést kap. Csakhogy azt is érdemes hozzátenni, hogy egy ilyen kvalitásokkal rendelkező tanár fizetése csak akkor éri el a bruttó 335 ezer forintot, ha már a "pedagógus II" fokozatban áll, "pedagógus I" fokozatban bruttó 304 500 forint volt.

Tavaly ilyenkor több pedagógus adott hangot az elégedetlenségének, mondván a 2013-as fizetésemelés szinte elveszítette az értékét, hiszen a bértábla alapja évek óta nem a minimálbér, hanem a vetítési alap, amelynek az összege évek óta változatlanul, 101 500 forint volt, és a 2019-es költségvetésben is változatlan maradt.

Az óvodapedagógusok esetében sem jobb a helyzetük a magyar dolgozóknak, mint az EU más országaiban, sőt. Ez esetben is Litvánia és Szlovákia van mögöttünk, egy portugál vagy spanyol óvónő több mint kétszer annyit visz haza, egy holland háromszor annyit, egy luxembourgi pedig ötször annyit.

{{EMBED:infogram_19aeaa52-90e5-46d4-a62c-c304db79fd3c}}

Ha pedig a kezdő fizetéseket akár óvodapedagógusok, akár tanárok esetén, ugyanígy a sereghajtók között van Magyarország. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta korábban: 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás. Az OH statisztikáira hivatkozott, miszerint 15 ezer elsőéves hallgatóból ötezren jelentkeztek munkára, minősítő vizsgára pedig 2800-an. Éves átlagban viszont 4500-5000 pedagógus megy nyugdíjba - figyelmeztetett.