Hoppon maradtak a szülők: nem oldódik meg a magyar iskolák gondja

Mi módosul?

A kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója. Az új intézményfenntartó három szinte oszlik a jövőben:

• lesz egy központ - nevének az Klebelsberg Központot javasolják -,

• lesz 56 tankerületi központ, és

• harmadik szintként az intézmények.

Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt. A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. (A tankerületi központok július 1-től alakulhatnak meg.) Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd.

Az iskolaigazgatóknak pedig - a javaslattételi jog helyett - egyetértési joga lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter.

Milyen változásokat hozhat a tervezett módosítás?

- mondta el megkeresésünkre Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke.

Az elnök szerint átszervezésekkel nem lehet megoldani az oktatáspolitikai kérdéseket. A mosatni módosításokkal ugyanis a feladatok megmaradnak, csupán áthárulnak a terhek az iskolaigazgatókra, akiknek sokkal inkább a neveléssel és az oktatással kellene foglalkozniuk nem pedig a pénzekkel.

Azonban minden iskolának szüksége lenne egy átlátható költségvetésre, amiből a krétán, a szivacson, és a padok javításán keresztül mindent ki tud fizetni.

- egészítette ki válaszát Keszei Sándor.