Egyre több idős ember él egyedül Magyarországon, pedig lenne más megoldás

Az időskori öngondoskodás egyik módja lehet, ha tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötünk valakivel. Egy kutatás szerint azonban a magyarok 43 százaléka nem ismeri pontosan, hogy a tartási szerződés milyen szolgáltatásokat biztosít, 88 százalék pedig nem tudja, mi a különbség az egyes szerződéstípusok között. Kevesen vannak tisztában például azzal, hogy a tartási szerződés alapján orvosi kezelés és gyógyszerek is járnának, sőt, a tartásra kötelezettnek az illő eltemettetésről is gondoskodnia kellene.

Így biztosítható a nyugodt időskor

Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK) elnöke szerint szintén kevéssé ismert, hogy az öröklési szerződés esetében az ezzel lekötött ingatlan vagy egyéb vagyontárgy tulajdonjoga csak az eltartott/örökhagyó halálával száll át az eltartóra/járuléki kötelezettre. Így az eltartott a haláláig az ingatlana tulajdonosa marad, ami - a szerződés esetleges megszűnése esetén - az eltartottnak nagyobb biztonságot ad. A tartási, életjáradéki szerződésben ezzel szemben a lekötött ingatlan/vagyontárgy tulajdonjoga már az eltartott életében átszáll az eltartóra, így a szerződés esetleges megszűnésekor tulajdonlás szempontjából az eltartó lesz jobb pozícióban.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az öröklési szerződés esetében az eltartó javára elidegenítési és terhelési tilalmat lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ahogy a tartási és életjáradéki szerződés esetében is biztosíthatók az eltartott jogai. A jogszabályok pontosan megadják mindkét szerződés kereteit, azonban e kereteken belül javasolt minél részletesebben szabályozni a tartás és/vagy járadékfizetés tartalmát, mert nemcsak sok pénzt múlhat rajta, hanem számos felesleges jogvitától és feszültségtől kímélhetjük meg magunkat és hozzátartozóinkat.

Mi a tartási és az életjáradéki szerződés?

Gyakori, hogy idős vagy segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. A tartást és az életjáradékot ellenszolgáltatás fejében nyújtják, aminek egyik leggyakoribb formája, hogy a tartásra jogosult a tulajdonában lévő ingatlant ruházza át a tartásra kötelezett személyre, de nem kizárt például értékes ingóság (például autó) átruházása sem. Ingatlan esetében a tulajdonjog földhivatali bejegyzéséhez ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közjegyzői okirat szükséges.

A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett köteles a jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, azaz általában biztosítania kell

• a lakhatását;
• élelemmel és ruházattal való ellátását;
• gondozását;
• betegsége esetén ápolását;
• gyógyíttatását;
• halála esetén illő eltemettetését.

A szerződő felek egyéb elemekkel is kiegészíthetik ezeket a kötelezettségeket.

A tartási szerződés elsősorban természetbeni szolgáltatásokat feltételez szemben az életjáradéki szerződéssel, amely a tartásra kötelezettet életjáradék fizetésére vagy más helyettesíthető dolog rendszeres, időszakonkénti folyamatos szolgáltatására kötelezi.

A tartási és az életjáradéki szerződést leggyakrabban az eltartott haláláig, tehát határozatlan időre kötik.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Parti Tamás.

Amikor az érzelmek is szerepet játszanak

Az öröklési szerződés tartalmában és a vonatkozó szabályok tekintetében nagyon hasonló a tartási és életjáradéki szerződéshez. Az öröklési szerződésben az örökhagyó tartás vagy életjáradék - esetleg mindkettő - ellenében teszi örökösévé az eltartót, akit ebben az esetben örökösnek hívnak. Ahogyan az intézmény neve is mutatja - “öröklési szerződés" -, ez a szerződés a végrendelkezés egyik formája. (Ez egy úgynevezett viszterhes vagyonszerzést eredményező öröklés, hiszen az örökös ebben az esetben ellenszolgáltatást nyújt, azaz nem ingyen örököl.)

Az öröklés folytán az eltartó ebben az esetben csak az örökhagyó halálakor szerzi meg a szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát.

A közjegyző az öröklési szerződést a végrendeletekhez hasonlóan köteles nyilvántartásba venni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, ami független garanciát jelent arra, hogy az örökhagyó/eltartott halála esetén a szerződés biztosan előkerül majd, és hogy a szerződő felek akarata feltétlenül érvényesül. A hagyatéki ügyben majdan eljáró közjegyző a rendszer lekérdezésével biztosan tudomást szerez az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.