Az idei második negyedévben folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése.
Idő előtt jöhet a magyar nyugdíjak átalakítása: milliónyi időst érintene, óriási pénzekről van szó
Tovább mélyült a szakadék a magyarországi bérek és a nyugdíjak között, emiatt az idősek relatív jövedelmi helyzete folyamatosan romlik. A 2026. júniusi adatok szerint az öregségi átlagnyugdíj 263 ezer forint, a mediánnyugdíj viszont ennél jóval alacsonyabb, miközben a rendszer szélsőséges egyenlőtlenségeket mutat. Szakértők szerint a helyzet rendezéséhez elengedhetetlen az ellátások értékének bérnövekedéshez kötése, valamint a nyugdíjakra fordított GDP-arányos kiadások növelése - jelentette az ATV.
A Spirit FM műsorában ismertetett júniusi statisztikák rávilágítanak a magyar nyugdíjrendszeren belüli jelentős jövedelmi különbségekre. Bár az öregségi átlagnyugdíj 263 438 forint volt, a mediánérték ennél több mint 30 ezer forinttal alacsonyabban, 231 995 forinton alakult. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele ennél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A különbségek rendkívül szembetűnőek, hiszen közel húszezren havi 40 ezer forint alatti összegből gazdálkodnak, miközben több mint 23 ezren 700 ezer forint feletti, tízezernél is többen pedig egymillió forintot meghaladó ellátást kapnak havonta.
Karácsony Mihály szakértő a műsorban hangsúlyozta, hogy a legnehezebb helyzetben az alacsony jövedelmű idősek vannak, akik számára az élelmiszerek, a gyógyszerek és a rezsiköltségek kifizetése is egyre nagyobb terhet jelent. A jövőkép ráadásul még borúsabb, mivel a probléma drasztikusan súlyosbodhat, amikor azok a fiatalabb generációk érik el a nyugdíjkorhatárt, akik saját ingatlan hiányában albérleti díjat kényszerülnek majd fizetni az amúgy is szűkös ellátásukból.
A rendszer egyik alapvető hiányossága, hogy a nyugdíjemelések nem követik a bérnövekedést. Míg az ezredforduló környékén az átlagnyugdíj még az átlagkereset mintegy 70 százalékát tette ki, mára ez az arány 50 százalék alá esett, így az inaktív rétegek folyamatosan leszakadnak az aktív keresőktől. A helyzet rendezéséhez a szakértők szerint két fő lépésre lenne szükség, egyrészt az emeléseknek követniük kellene a bérdinamikát, másrészt Magyarországnak a bruttó hazai termékből (GDP) a jelenlegi 7 százalék helyett az uniós átlagnak megfelelő, 10 százalék feletti arányt kellene időskori ellátásokra fordítania.
A nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban a nemzetközi szervezetek is megfogalmazták az ajánlásaikat, bár ezek eltérő fókuszúak. Míg az Európai Unió országjelentése elsősorban az időskori szegénység felszámolását és az alacsony jövedelműek felzárkóztatását sürgeti, addig az OECD a jelenlegi rendszer szigorítását célozza meg javaslataival.







