Jöhet a rugalmas nyugdíjkorhatár? Fontos üzenetet kaptak az 50 pluszos magyarok: érik a sírig tartó tanulás

Az ÉletPlusz program középpontjában a tudatos öregedés állt, mely nemcsak online, hanem helyi közösségekben is tapasztalatokat gyűjtött, egy év alatt 388 ezer embert értek el. Most a program első évének tanulságait osztották meg arról, hogyan nő az 50+ korosztály gazdasági és társadalmi szerepe Magyarországon, illetve az öngondoskodás és az aktív, egészséges öregedés hatásáról a magyar gazdaságra.

Lember Szilvia a Haleon Hungary ügyvezetője elmondta, hogy azt tapasztalták, a társadalomban sokszor láthatatlanul van jelen az ageizmus. Beszélt külső sztereotípiákon túl a belső ageizmusról is, amikor az ember saját magát kezdi el korlátozni a kora miatt. A programmal arra hívták fel a figyelmet, hogy az életkor nem határ. Konkrét gyakorlati és közösségi megoldásokat dolgoztak ki és adtak át arra, hogy hogyan lehet tudatosan készülni az öregedésre és egészségesebb, aktívabb életet élni időskorban is. 

Milánkovics Kinga a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója elmondta, hogy elkezdték észlelni 2019 környékén, hogy nagyobb a nyitottság a tudatos öregedés, öngondoskodás témái iránt. Ezért készítettek kutatást, az országban 49 helyen jártak. Azt látták: szakmai szervezetek, önkormányzatok, helyi közösségek is foglalkoznak ezzel a témával, viszont sokan dolgoznak egymástól szeparáltan ugyanazért a célért. Ezeket a kezdeményezéseket közösségi szintre kell emelni - mondta el a szakértő.

Mekkora az 50+ korosztály gazdasági és társadalmi súlya? Mekkora szerepe van a munkaerőpiacon és a fogyasztás terén?

Monostori Judit demográfus kutató elmondta, hogy az idősödő, 50 feletti korosztály jelenleg több mint 3 millió főt számlál, számukban és arányukban a társadalmon belül egyaránt növekvő tendencia figyelhető meg. Beszélt arról, hogy ennek a demográfiai jelenségnek az értelmezése során dominál az a nézet, hogy a társadalom elöregedése fenntarthatósági problémákkal jár majd együtt. Miközben az elmúlt évtizedekben az 50+ korosztály összetétele, egészségi állapota, munkabírása, képzettsége folyamatosan változott: tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon és más téren is. Ezért a szakember szerint fontos lenne az elöregedő társadalom jelenséggel nem csak a negatív hatások szempontjából foglalkozni, hanem az előnyeivel annak, hogy egyre tovább élünk és maradunk aktívak.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2026-ban, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül - Erre még mindig nincs megoldást

Az elöregedő társadalmak egy olyan összetett válsághelyzetbe sodorják az országokat, amire hosszú távú és komplex megoldásokat lenne célszerű találni. Az átfogó nyugdíjreform ennek csak egy pillére.

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár elmondta, hogy a gazdaságpolitikában kihívás, hogy a munkaerőállomány az országban folyamatosan csökken. További kihívást jelent, hogy a világ sok pontjától eltérően Magyarországon az új generációk nem képzettebbek az elődöknél. Emiatt egyszerre fogy a humántőke, akik pedig a helyükbe lépnek, nem képzettebbek. A szakértő szerint ennek hátterében az áll, hogy az állam jellemzően sokat költ gazdaságra, de keveset az emberi tőkére: oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra. 

Monostori Judit arról beszélt a képzettség kapcsán, hogy nagy kérdés, hogy az életpálya során milyen plusz tudást tudnak szerezni az emberek. A life long learningnek sokkal nagyobb szerepe lehet a jövőben, illetve a munkaerőpiacról való kivezetés elvágólagos gyakorlatán is érdemes lenne változtatni a szakértő szerint.

A rugalmasabb nyugdíjkorhatár, a fokozatos kivezetés a munkaerőpiacról sokat javíthatna a munkaerőpiaci részvételen, és az idősödő korosztály képzettségén is a szakértő szerint.

Ha lehetőség lenne arra, hogy egy bizonyos életkor felett kevesebb munkaórában, vagy kényelmesebb körülmények között végezhessék a munkájukat az idősebbek, nem esnének ki hirtelen a nyugdíjazással a munka világából. A szakértő szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a tanulói, munkahelyi közösségeknek fontos szerepük van az idősödő generáció szoviális életében, így a mentális egészségében is. 

A szakember azt is kiemelte, hogy az 50 feletti korosztály munkaerőpiaci szempontból talán lassabban tanul, mint a fiatalabb generációk, de más téren vannak előnyeik: lojálisabbak, megbízhatók, és rengeteg tapasztalatuk van, ami a fiatalabbaknál még nincs meg. Erről vannak adatok, tapasztalatok is, viszont a szemléletbe ez még nem épült be.

A beszélgetés során szó esett arról, hogy ugyan az öngondoskodás, tudatos öregedés, az egészségmegőrzés egyéni szinten dől el, viszont az államnak, vállalatoknak is fel kell ismerniük, hogy milyen nagy szerepük van a megfelelő üzenetek, jó gyakorlatok, elérhető lehetőségek terjesztésében. Azon túl, hogy erőforrásokat biztosítanak a civil szervezetek, önkormányzatok munkájához, tapasztalataikkal, szakértelmükkel támogathatják a közösségeket a változás elérésében egyéni, illetve társadalmi szinten is. 

Monostori Judit elmondta, hogy gyakran az ezüstgazdaság témája az idősödő korosztály szempontjából az olyan fogyasztási formák, keresleti tényezők és igények kerülnek előtérbe, mint a gondozási szükségletek, öregedéssel együtt járó igények. Miközben kevés szó esik a pozitív oldalról, amikor az aktívabb, egészségesebb 50+ korosztály fogyasztása szélesedik, mert az egészsége, rossz anyagi helyzete nem korlátozza.