Nem mindegy, melyik országban telnek a nyugdíjas évek. A jó nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és az életminőség mellett a megélhetési költségek is döntőek lehetnek.
Kegyetlen jövő vár a magyar dolgozókra nyugdíjas korukban? Erre a csapdára csak nagyon kevesen készülnek fel
Sajtóháttérbeszélgetést tartott az OVB a hazai megtakarítási szokásokról. Bemutatták egy friss kutatás eredményeit, melyből kiderült, mekkora a nyugdíjszakadék a magyarok várakozásai és tényleges felkészültsége között. Tízből több mint nyolc magyar úgy gondolja, hogy az állami nyugdíja nem lesz elegendő, miközben csak mintegy harmaduk takarékoskodik kifejezetten a nyugdíjas éveire. A beszélgetésen arról is szó esett, milyen akadályok tartják vissza az embereket a tudatosabb tervezéstől, valamint hogy hogyan lehetne erősíteni a hazai pénzügyi tudatosságot úgy, hogy a bizonytalanságból személyes számítás, majd követhető pénzügyi terv szülessen.
Az OVB Magyarország és az Ipsos friss, országos reprezentatív kutatás alapján mutatta be, hogyan gondolkodnak a magyarok a saját nyugdíjas éveikről, mennyire látják reálisan a várható helyzetüket, és hol nyílik ki leginkább a „nyugdíjszakadék” a kívánt életszínvonal és a tényleges felkészülés között.
A magyarok kevés nyugdíjra számítanak, mégis kevesen készülnek anyagilag a nyugdíjas évekre
Szabadi Ágnes az Ipsos senior kutatási vezetője elmondta, hogy a kutatás online készült, kiemelt fókusszal a tájékozódási csatornákra a megtakarításról, a pénzügyi tanácsadás igénybevételére, valamint kifejezetten a nyugdíjat érintő megtakarítási kérdésekről.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók többsége (86%) úgy vélte, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, amit kapni fog nyugdíjas korában. Az életkori bontás azt is megmutatta, hogy a 45-55 évesek körében ez az arány már 90%-os, tehát minél közelebb voltak a válaszadók a nyugdíjhoz, annál kevesebben gondolták úgy, hogy kijönnek majd az állami nyugdíjból. A kutatás eredményei alapján a válaszadók túlnyomó többsége (84%) még nem is számította ki, mennyi nyugdíjra számíthat. A magas jövedelműek, vállalkozók esetében magasabb a tudatosság - mondta el Szabadi Ágnes.

A kutatás szerint a legtöbben úgy vélik, hogy 400-600 ezer forint közötti összegből jönnének ki kényelmesen nyugdíjas korukban. Alacsonyabb összegek említése eleve az alacsonyabb jövedelműekre volt jellemző. Ennek hátterében az áll, hogy a többség a jelenlegi életszínvonalát szeretné megtartani, esetleg jobb helyzetre számít anyagilag nyugdíjasként, mint a jelenlegi helyzete. A fiatalokra a legkevésbé jellemző a tudatosság ezen a téren.
A felmérésből az is kiderült, hogy 68% nem takarékoskodik a válaszadók közül. A vezető beosztásúak, fővárosiak, vállalkozók nagyobb arányban takarékoskodnak és földrajzilag is jelentős eltérések voltak. Amíg a fővárosban és a Közép-Dunántúl régióban magasabb a takarékoskodók aránya, az Alföldön és Dél-Dunántúlon alacsonyabb. A kutatás rávilágított arra is, hogy a nők körében még kritikusabb a helyzet: 88 százalékuk egyáltalán nem számolta ki a várható állami nyugdíját, és mindössze minden ötödik nő (20%) takarékoskodik célzottan a nyugdíjas éveire.
Az összefüggéseket vizsgálva a kutatás kimutatta, hogy ugyan sokan (86%) felismerik, hogy nem lesz elég az állami nyugdíjuk, közülük is 88% nem számolta ki, mennyi lesz a nyugdíja, és mindössze 29%-uk takarékoskodik.
Alig ismerik a nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket
A kutatásban a megtakarítási termékek ismertségét is vizsgálták. A nyugdíjhoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségek az eredmények szerint kevesebben ismerik más megtakarítási formához képest - legtöbben az állampapírt, banki megtakarítási számlákat és a lakástakarék-pénztárakat ismerik. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról 32%, a nyugdíjbiztosításokról 30%, a NYESZ-ről 23% hallott már. A felmérésből az is kiderült, hogy 22% volt azok aránya, akik semmilyen megtakarítási formáról nem hallottak még.
A válaszadók közül 46% rendelkezik valamilyen megtakarítással, 54% pedig nem. Ennek a kutatás szerint a legfontosabb oka a válaszadók szerint, hogy kevés a jövedelmük (67%). Azok akik megtakarítanak, főként az anyagi biztonságuk érdekében tesznek félre (54%), a megtakarítással rendelkezők fele váratlan kiadásokra. A lakásvásárlás/felújítás célra 32% takarékoskodik, a nyugdíjukra pedig csak a megtakarítással rendelkezők 30%-a. Életkori bontásban 46-55 évesek körében 45% volt a nyugdíjcélra takarékoskodók aránya, míg a 16-25 éves válaszadók körében mindössze 5%. A kutatásból és a tapasztalatokból az látszik, minél fiatalabb valaki, annál inkább a rugalmasabb megtakarítási formákat preferálja - mondta el Papp Ádám az OVB Magyarország ügyvezetője
A kutatás eredményei szerint a legjellemzőbb megtakarítási forma az állampapír, azt követi a megtakarítási számla, viszont a takarékoskodók 29%-a készpénzben tartja megtakarításait. Ennek a 29%-nak a 29%-ának nincs is más formában megtakarítása, csak készpénzben. Mindössze 19%-a a megtakarítóknak tart pénz önkéntes nyugdíjpénztárban. Papp Ádám hozzátette: ennek a 19%-nak jelentős része korábban munkáltatói bifizetésből származó összeg, ami azóta nem gyarapszik, hogy változtak a cafeteria szabályok. Nyugdíjbiztosítása a megtakarítók 10%-nak van, NYESZ pedig mindössze 7% van.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Megeszi az infláció a megtakarításokat: tudunk róla, nem teszünk ellene
Az inflációs hatással a válaszadók többsége (77%) tisztában van, viszont kevesen kérnek pénzügyi tanácsadói segítséget ahhoz, hogy kivédjék az inflációs hatást a kutatás eredményei szerint. Bár a megtakarítással rendelkező válaszadók 87 százaléka tisztában van az infláció értékcsökkentő hatásával, mindössze 25 százalékuk kért szakértői segítséget ennek kivédésére. Pedig a mérések szerint a tanácsadásnak közvetlen hatása van: a pénzügyi tanácsadót igénybe vevők 62 százalékának van megtakarítása (szemben a tanácsadást nem kérők 40 százalékával), és a havonta rendszeresen félretevők aránya is lényegesen magasabb körükben (43% vs. 27%).
Szabadi Ágnes ismertette azt is, hogy a kutatás szerint nagy volt azoknak a válaszadóknak aránya (22%), akik nem tudták, hogy a nyugdíjmegtakarítási lehetőségekhez jár-e támogatás. A válaszadóknak mindössze 1%-a tudta helyesen, hogy az összes megtakarítási termék közül melyikhez jár, illetve nem jár támogatás. Tehát nem csak a lehetőségeket ismerik kevéssé, a lehetőségek előnyeivel sincsenek tisztában.
Pénzügyi tanácsadás terén a válaszadók többsége a saját tapasztalatukban bíznak a legtöbben, a pénzügyi tanácsadókat nem tartják elsődleges forrásnak - a közösségi média, banki tanácsadók, online cikkek, és a család, barátok tanácsai is fontosabbaka válaszadók pénzügyi döntéseiben, mint a pénzügyi tanácsadóké. A kutatásból látszik, hogy a magasabb jövedelműek hajlandóbbak pénzügyi tanácsadóhoz fordulni. Ehhez hozzájárult a közelmúlt magas inflációs időszakaiban nőtt a bizonytalanság, ezáltal a nyitottság a pénzügyi tanácsadók felé - tette hozzá Papp Ádám.
A bizalom a pénzügyi tanácsadók iránt vegyes képet mutat, a válaszadóknak vannak fenntartásaik. A vállalkozók körében egy kissé magasabb a bizalmatlanság, de ezen túlmenően nagyjából hasonló mértékben van bizalma a válaszadóknak a pénzügyi tanácsadók iránt. A leginkább befektetéshez (39%) és hitelügyintézéshez (36%) vennének igénybe tanácsadást, a nyugdíjmegtakarítások terén alacsonyabb ez az arány, mindössze 21%. Papp Ádám hozzátette, hogy ez az arány azért alakulhat ki, mivel a hitelfelvételtől szoronganak a leginkább az ügyfelek, ezen a téren nem kockáztatják annyira, hogy rosszul döntsenek.
Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a nyugdíjszakadékról nem a félelemkeltés miatt kell beszélni, hanem azért, hogy megmérjük a távolságot a vágyott és a várható nyugdíj között, a pénzügyi tanácsadás pedig hidat képez a bizonytalanságból a kiszámítható pénzügyi terv felé.
Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!
Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!
Create your own user feedback surveyCímlapkép: Getty Images
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






