4 °C Budapest
Egy idős hölgy leveleket kapott, amelyekben számlák, közüzemi számlák, hitel-törlesztések vagy bankszámlakivonatok voltak. Komolyan és figyelmesen foglalkozik velük. Papírmunka otthon. A háztartás szokásos teendői és házimunkák.

Kegyetlen jövő vár a magyar dolgozókra nyugdíjas korukban? Erre a csapdára csak nagyon kevesen készülnek fel

2026. október 8. 11:15 6 perc

Sajtóháttérbeszélgetést tartott az OVB a hazai megtakarítási szokásokról. Bemutatták egy friss kutatás eredményeit, melyből kiderült, mekkora a nyugdíjszakadék a magyarok várakozásai és tényleges felkészültsége között. Tízből több mint nyolc magyar úgy gondolja, hogy az állami nyugdíja nem lesz elegendő, miközben csak mintegy harmaduk takarékoskodik kifejezetten a nyugdíjas éveire. A beszélgetésen arról is szó esett, milyen akadályok tartják vissza az embereket a tudatosabb tervezéstől, valamint hogy hogyan lehetne erősíteni a hazai pénzügyi tudatosságot úgy, hogy a bizonytalanságból személyes számítás, majd követhető pénzügyi terv szülessen.

Az OVB Magyarország és az Ipsos friss, országos reprezentatív kutatás alapján mutatta be, hogyan gondolkodnak a magyarok a saját nyugdíjas éveikről, mennyire látják reálisan a várható helyzetüket, és hol nyílik ki leginkább a „nyugdíjszakadék” a kívánt életszínvonal és a tényleges felkészülés között.

A magyarok kevés nyugdíjra számítanak, mégis kevesen készülnek anyagilag a nyugdíjas évekre 

Szabadi Ágnes az Ipsos senior kutatási vezetője elmondta, hogy a kutatás online készült, kiemelt fókusszal a tájékozódási csatornákra a megtakarításról, a pénzügyi tanácsadás igénybevételére, valamint kifejezetten a nyugdíjat érintő megtakarítási kérdésekről.

A kutatás eredményei szerint a válaszadók többsége (86%) úgy vélte, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, amit kapni fog nyugdíjas korában. Az életkori bontás azt is megmutatta, hogy a 45-55 évesek körében ez az arány már 90%-os, tehát minél közelebb voltak a válaszadók a nyugdíjhoz, annál kevesebben gondolták úgy, hogy kijönnek majd az állami nyugdíjból. A kutatás eredményei alapján a válaszadók túlnyomó többsége (84%) még nem is számította ki, mennyi nyugdíjra számíthat. A magas jövedelműek, vállalkozók esetében magasabb a tudatosság - mondta el Szabadi Ágnes.

A kutatás szerint a legtöbben úgy vélik, hogy 400-600 ezer forint közötti összegből jönnének ki kényelmesen nyugdíjas korukban. Alacsonyabb összegek említése eleve az alacsonyabb jövedelműekre volt jellemző. Ennek hátterében az áll, hogy a többség a jelenlegi életszínvonalát szeretné megtartani, esetleg jobb helyzetre számít anyagilag nyugdíjasként, mint a jelenlegi helyzete. A fiatalokra a legkevésbé jellemző a tudatosság ezen a téren.

A felmérésből az is kiderült, hogy 68% nem takarékoskodik a válaszadók közül. A vezető beosztásúak, fővárosiak, vállalkozók nagyobb arányban takarékoskodnak és földrajzilag is jelentős eltérések voltak. Amíg a fővárosban és a Közép-Dunántúl régióban magasabb a takarékoskodók aránya, az Alföldön és Dél-Dunántúlon alacsonyabb. A kutatás rávilágított arra is, hogy a nők körében még kritikusabb a helyzet: 88 százalékuk egyáltalán nem számolta ki a várható állami nyugdíját, és mindössze minden ötödik nő (20%) takarékoskodik célzottan a nyugdíjas éveire.

Az összefüggéseket vizsgálva a kutatás kimutatta, hogy ugyan sokan (86%) felismerik, hogy nem lesz elég az állami nyugdíjuk, közülük is 88% nem számolta ki, mennyi lesz a nyugdíja, és mindössze 29%-uk takarékoskodik.

Alig ismerik a nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket 

A kutatásban a megtakarítási termékek ismertségét is vizsgálták. A nyugdíjhoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségek az eredmények szerint kevesebben ismerik más megtakarítási formához képest - legtöbben az állampapírt, banki megtakarítási számlákat és a lakástakarék-pénztárakat ismerik. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról 32%, a nyugdíjbiztosításokról 30%, a NYESZ-ről 23% hallott már. A felmérésből az is kiderült, hogy 22% volt azok aránya, akik semmilyen megtakarítási formáról nem hallottak még.  

 

A válaszadók közül 46% rendelkezik valamilyen megtakarítással, 54% pedig nem. Ennek a kutatás szerint a legfontosabb oka a válaszadók szerint, hogy kevés a jövedelmük (67%). Azok akik megtakarítanak, főként az anyagi biztonságuk érdekében tesznek félre (54%), a megtakarítással rendelkezők fele váratlan kiadásokra. A lakásvásárlás/felújítás célra 32% takarékoskodik, a nyugdíjukra pedig csak a megtakarítással rendelkezők 30%-a. Életkori bontásban 46-55 évesek körében 45% volt a nyugdíjcélra takarékoskodók aránya, míg a 16-25 éves válaszadók körében mindössze 5%. A kutatásból és a tapasztalatokból az látszik, minél fiatalabb valaki, annál inkább a rugalmasabb megtakarítási formákat preferálja - mondta el Papp Ádám az OVB Magyarország ügyvezetője

A kutatás eredményei szerint a legjellemzőbb megtakarítási forma az állampapír, azt követi a megtakarítási számla, viszont a takarékoskodók 29%-a készpénzben tartja megtakarításait. Ennek a 29%-nak a 29%-ának nincs is más formában megtakarítása, csak készpénzben. Mindössze 19%-a a megtakarítóknak tart pénz önkéntes nyugdíjpénztárban. Papp Ádám hozzátette: ennek a 19%-nak jelentős része korábban munkáltatói bifizetésből származó összeg, ami azóta nem gyarapszik, hogy változtak a cafeteria szabályok. Nyugdíjbiztosítása a megtakarítók 10%-nak van, NYESZ pedig mindössze 7% van. 

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Megeszi az infláció a megtakarításokat: tudunk róla, nem teszünk ellene

Az inflációs hatással a válaszadók többsége (77%) tisztában van, viszont kevesen kérnek pénzügyi tanácsadói segítséget ahhoz, hogy kivédjék az inflációs hatást a kutatás eredményei szerint. Bár a megtakarítással rendelkező válaszadók 87 százaléka tisztában van az infláció értékcsökkentő hatásával, mindössze 25 százalékuk kért szakértői segítséget ennek kivédésére. Pedig a mérések szerint a tanácsadásnak közvetlen hatása van: a pénzügyi tanácsadót igénybe vevők 62 százalékának van megtakarítása (szemben a tanácsadást nem kérők 40 százalékával), és a havonta rendszeresen félretevők aránya is lényegesen magasabb körükben (43% vs. 27%).

Szabadi Ágnes ismertette azt is, hogy a kutatás szerint nagy volt azoknak a válaszadóknak aránya (22%), akik nem tudták, hogy a nyugdíjmegtakarítási lehetőségekhez jár-e támogatás. A válaszadóknak mindössze 1%-a tudta helyesen, hogy az összes megtakarítási termék közül melyikhez jár, illetve nem jár támogatás. Tehát nem csak a lehetőségeket ismerik kevéssé, a lehetőségek előnyeivel sincsenek tisztában.

Pénzügyi tanácsadás terén a válaszadók többsége a saját tapasztalatukban bíznak a legtöbben, a pénzügyi tanácsadókat nem tartják elsődleges forrásnak - a közösségi média, banki tanácsadók, online cikkek, és a család, barátok tanácsai is fontosabbaka válaszadók pénzügyi döntéseiben, mint a pénzügyi tanácsadóké. A kutatásból látszik, hogy a magasabb jövedelműek hajlandóbbak pénzügyi tanácsadóhoz fordulni. Ehhez hozzájárult a közelmúlt magas inflációs időszakaiban nőtt a bizonytalanság, ezáltal a nyitottság a pénzügyi tanácsadók felé - tette hozzá Papp Ádám.

A bizalom a pénzügyi tanácsadók iránt vegyes képet mutat, a válaszadóknak vannak fenntartásaik. A vállalkozók körében egy kissé magasabb a bizalmatlanság, de ezen túlmenően nagyjából hasonló mértékben van bizalma a válaszadóknak a pénzügyi tanácsadók iránt. A leginkább befektetéshez (39%) és hitelügyintézéshez (36%) vennének igénybe tanácsadást, a nyugdíjmegtakarítások terén alacsonyabb ez az arány, mindössze 21%. Papp Ádám hozzátette, hogy ez az arány azért alakulhat ki, mivel a hitelfelvételtől szoronganak a leginkább az ügyfelek, ezen a téren nem kockáztatják annyira, hogy rosszul döntsenek. 

Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a nyugdíjszakadékról nem a félelemkeltés miatt kell beszélni, hanem azért, hogy megmérjük a távolságot a vágyott és a várható nyugdíj között, a pénzügyi tanácsadás pedig hidat képez a bizonytalanságból a kiszámítható pénzügyi terv felé.

Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!

Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!

Create your own user feedback survey

Címlapkép: Getty Images

 

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. november 12. csütörtök
Jónás, Renátó
46. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. november 11. 21:02