Egyre több magyar kerül olyan élethelyzetbe, amikor nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretné növelni a későbbi nyugdíját vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.
Évente több milliárd forint adó-visszatérítéstől esnek el a nyugdíj- és egészségpénztári tagok, mert elfelejtik kitölteni az szja-bevallásukhoz tartozó nyilatkozatot.
Az OTP Pénztárak megbízásából készült friss kutatás szerint a 18–35 év közötti magyar fiatalok kétharmada legalább közepes mértékű pénzügyi stresszt él meg.
Hiába nőtt látványosan a lakossági vagyon, a pénz jelentős része nem jut el a gazdaságba.
Lemaradnak a magyarok a legjobb befektetésekről, miközben a fiatalok pénzügyi tudatosságán is lenne mit javítani.
A nyugdíjba készülő magánnyugdíjpénztári tagok számára alapvető döntés, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak a pénztárban.
A Tisza-program részeként az ígéretek között helyt kapott a kata adózás elérhetővé tétele ismét széles körben.
A 40 és 75 év közötti magyarok harmada küzd rendszeres magánnyal, miközben rengeteg időt fordítanak mások gondozására.
A magyar nyugdíjrendszer jövője egyre gyakrabban kerül napirendre, részben a demográfiai folyamatok, részben a rendszer belső feszültségei miatt.
A 40–75 éves magyarok többsége családja gondozása miatt háttérbe szorítja saját testi-lelki egészségét.
A korábbi hivatalos előrejelzések, amelyek a 2030-as évekig stabil rendszerrel számoltak, mára érvényüket vesztették.
Az örök aktív pályázatra beérkezett az életutak nemcsak követendő mintát adnak, hanem hidat is építenek a generációk között.
Jelentős tőkekivonás jellemezte az önkéntes nyugdíjpénztári szektort 2025-ben a Bankmonitor szerint.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – vagyonnal súlyozva – átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el.
A nyugdíj- és egészségpénztárakban a tagok összesen közel 2450 milliárd forintnyi megtakarítást halmoztak fel, miközben számuk meghaladta a 2,23 millió főt.
A nyugdíj-előtakarékosságban a túlzott óvatosság hosszú távon komoly anyagi hátránnyal járhat.
Az utóbbi időszakban a közösségi médiában és a nemzetközi pénzügyi sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap egy újfajta pénzügyi szemlélet.
2026 januárjától egy gyermek után havi 20.000 forint, kettő gyermek után 80.000 forint, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66.000 forint "pluszpénz" jár.
Ezzel az álhírrel már több mint 40 éve tévesztik meg az olvasókat.
A legfrissebb adatok szerint a bérek és a nyugdíjak közötti különbség történelmi léptékben magas, és az elmúlt években látványosan kitágult az olló
