Szegénységéről vallott az X-Faktor üdvöskéje: a felvételre is kölcsönből jutottak el

Hatalmas szegénységből érkezett az X-Faktorba Ruszó Tibor: a fiú most elmesélte, hogy milyen körülmények között él a felvidéki családja. Kiderült, hogy csak kölcsönökből tudják megoldani, hogy a tehetséges énekes el tudjon menni a műsorba.

Húsba vágó őszinteséggel vallott anyagi körülményeiről az X-Faktor 16 éves felfedezettje, Ruszó Tibor. A felvidéki fiú egy szegény roma családból származik, ahogy azt a HOT Magazinnak elmondta, gyakori vendég a családban a nélkülözés:

- mesélte Tibor, aki egyébként továbbjutott a műsor első élő showjából. Mint mondta, ennek ellenére mostanában mindig van étel az asztalon, ám háztartásbeli édesanyja nagyon nehezen tudja beosztani a pénzt.

- tette hozzá a fiatal, aki azt is elárulta, már az X-Faktor felvételére való utazás is komoly megterhelést jelentett nekik.

A nagycsalád gyakran segít, kölcsön adnak vagy összedobják a pénzt, hogy a fiú Budapestre tudjon utazni. Nekik köszönhető, hogy a szülei is tudnak menni az élő műsorra - sorolta Ruszó Tibor.

Kétmillió magyar a szakadék szélén

Nem csak a Felvidéken égető probléma a szegénység. Az Európai Unió lakosságának 21,7 százalékát, azaz több mint 109 millió embert veszélyeztetett potenciálisan az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség 2018-ban - derült ki az Eurostat frissen publikált jelentéséből. De mit is jelent ez pontosan? Azok az emberek kerültek ebbe a kalapba, akikre a következő három állítás közül legalább egy igaz volt:

• jövedelmi szegénységben élnek;
• súlyosan nélkülöznek anyagilag;
• alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, azaz olyan családban, ahol nagyon kevesen dolgoznak.

Ez is érdekelhet!

Elszegényedés, kirekesztettség: óriási veszélynek vannak kitéve ezek a magyarok

Jár nekik egy esély.

Hazánkban is igen aggasztó a helyzet: Magyarország - éppenhogy - az EU-átlag alatti értékkel végzett, ami ha a többi országgal hasonlítjuk össze abszolút a középmezőnyt jelenti. Ennél tehát lényegesen vannak rosszabb eredménnyel végző EU tagállamok, de ez önmagában nem ad okot nagy örömre. Ha ugyanis utánaszámolunk, kiderül hogy hazánkban így is

Ez pedig óriási szám egy ekkora országban, amiben mi élünk. Lényegében olyan, mintha Budapest szinte teljes lakosságának minden nap meg kellene küzdenie azért, hogy egyik napról a másikra ne csússzon bele a statisztikai értelembe vett szegénységi halmazba. Ezek az emberek tehát koránt sem élnek jól, valamennyijükre igaz az, hogy vagy jövedelmi szegénységtől szenvednek, már most is jelentősen nélkülöznek anyagilag vagy olyan háztartásban élnek, ahol a keresőképes korúak jelentős része nem dolgozik.

Öröm az ürömben, hogy az utóbbi években, az európai számokkal párhuzamosan hazánkban is folyamatosan és jelentősen csökkent az anyagi depriváltságnak potenciális kitettek aránya. Magyarországon a tetőzés egyébként 2013-ban volt, akkor a lakosság 34,8 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség. Ez egyébként akkor az Európai Unió ötödik legrosszabb arányszáma volt, azóta 15 százalékot javult a helyzet 5 év leforgása alatt.