Durva lejtmenetbe kapcsolt a legbiztonságosabbnak hitt befektetés: most kell okosan taktikázni a pénzünkkel?

Az iráni háború kezdetén a piac még a megszokott mintát követte, az arany ára emelkedni kezdett, ahogy nőtt a geopolitikai bizonytalanság. Ez a reakció azonban rövid ideig tartott, és hamar éles fordulat következett. A korábban történelmi csúcs közelében mozgó árfolyam néhány hét alatt jelentősen visszaesett, ami szokatlan fejlemény egy fegyveres konfliktus idején.

A háttérben elsősorban makrogazdasági tényezők állnak. Az iráni háború az olajpiacon keresztül inflációs nyomást okozott, ami átírta a kamatvárakozásokat. A befektetők egyre kevésbé számítanak gyors kamatcsökkentésekre, emiatt emelkedtek a kötvényhozamok és erősödött a dollár. Ez közvetlenül rontja az arany vonzerejét, mivel a nemesfém nem fizet kamatot, így a magasabb hozamkörnyezetben kevésbé versenyképes.

A konfliktus másik fontos hatása az energiapiacon jelent meg. A Közel-Kelet körüli feszültség felhajtotta az olajárakat, ami növelte az inflációs kockázatokat világszerte. Ez nem a klasszikus menekülési hullámot indította el, hanem inkább a szigorúbb monetáris politika irányába tolta a várakozásokat, ami ismét az arany ellen hatott.

A piaci mozgásokat erősítette az is, hogy sok befektető nem biztonságos eszközt keresett, hanem likviditást. Több alap csökkentette aranykitettségét, részben profitrealizálás, részben kényszerű pozíciózárások miatt. Ez tovább gyorsította az esést, és felerősítette azt az ellentmondást, hogy miközben a geopolitikai kockázatok nőttek, az arany ára csökkent.

Az arany ára márciusban. Kép: Pénzcentrum/Árfolyam/Arany

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják az alapkezelők az arany árfolyamának alakulását az iráni háború kezdete óta, mi áll a látványos mozgások mögött, és mire számítanak a következő időszakban.

Ifkovics Ábrahám, a Hold Alapkezelő részvényelemzője szerint az arany árfolyama éles fordulatot vett a közel-keleti konfliktus kirobbanása után. Március elejéig még emelkedett, majd meredek esés következett, az unciánkénti ár 5500 dollár környékéről 4500 dollárra csúszott vissza. Úgy látja, az arany az elmúlt időszakban inkább spekulatív eszközként viselkedett, nem klasszikus menedékként.

Az esést elsősorban a piacokon elinduló kockázatcsökkentési hullám magyarázza. Ilyenkor a befektetők és az algoritmikus stratégiák először azokat az eszközöket adják el, amelyek korábban nagyot emelkedtek, így az arany is célkeresztbe került.

- hangsúlyozta Ifkovics, hozzátéve: a következő hetek kilátásai szorosan a háború alakulásától függenek. Ifkovics szerint a mostani korrekció az Irán körüli pánikhoz köthető. Ha tartósan fennakad az olajszállítás a Hormuzi-szorosban, az komoly energiasokkot okozhat, ami újabb eladási hullámot indíthat a spekulatív eszközökben, köztük az aranyban is.

A monetáris környezet szintén kulcsszerepet játszik. Az elemző felidézte, hogy korábban szoros kapcsolat volt az arany és az amerikai reálhozamok között, az utóbbi években azonban ez fellazult a jegybanki vásárlások és az ázsiai kereslet miatt. Most viszont ismét a szigorodó kamatvárakozások kerültek előtérbe: a piac az év eleji kamatcsökkentések helyett már inkább szigorítással számol, ami nyomás alatt tartja az aranyat.

Ifkovics Ábrahám szerint az arany jelenleg nem tölti be megbízhatóan a biztonságos menedék szerepét. A geopolitikai kockázatok kivédésére a befektetők inkább a dollárt vagy más stabil devizákat használják, miközben az arany egyre inkább rövid távú, hangulatvezérelt befektetéssé vált.

Spekulatív tőke?

Kardos Zsolt, a VIG Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az esés hátterében több tényező áll. Kardos szerint a háborús helyzet ellenére nem működött a klasszikus menekülő eszköz narratíva, mert az arany már korábban jelentősen emelkedett, 2024 elejétől 2000 dollárról egészen 5600-ig. Ez sok spekulatív tőkét vonzott a piacra, és számos negatív forgatókönyvet már előre beárazott az árfolyam. Emellett a jegybanki kereslet is visszafogottabb lett, különösen 5000 dollár felett. Úgy látja, az árak eséséhez nem is feltétlenül szükséges erős eladói nyomás, az is elegendő, ha a vevők aktivitása csökken.

A következő hetekben a háborús hírek továbbra is okozhatnak kilengéseket, ugyanakkor Kardos szerint jó esély van arra, hogy az arany már elérte az idei mélypontját. A 4000 dolláros szint erős támasz lehet, ahol a jegybankok ismét megjelenhetnek vevőként, míg 5000 dollár felett inkább az eladók kerülhetnek fölénybe.

A monetáris környezet hatását illetően kiemelte, hogy a dollár gyengülése általában támogatja az arany árfolyamát, mivel a két eszköz között erős az összefüggés. A kamatvárakozások hatása már összetettebb: ha a kamatemelés az infláció megfékezésére irányul, az akár kedvezhet is az aranynak, mert infláció elleni védelemként működik. Ha viszont a szigorítás megelőző jellegű, akkor inkább negatívan hat, és tartósan magas kamatkörnyezetben az arany jellemzően gyengébben teljesít.

- hangsúlyozta a VIG Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Kardos Zsolt szerint az arany továbbra is betölt bizonyos mértékig biztonságos eszköz szerepet, de a befektetők már tisztában vannak a volatilitásával. Egy diverzifikált portfólióban 3–5 százalékos arányban továbbra is indokolt lehet a jelenléte, különösen a jelenlegi gazdasági és geopolitikai bizonytalanság mellett, ugyanakkor hosszú távon is jelentős árfolyamingadozásokra kell számítani.

Hosszú távon jó befektetés maradhat

Kovács Zsolt, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a konfliktus kezdetben még erősítette az aranyat. A háború előtti napokban már látszott némi felpattanás a január végi esés után, majd a kitöréskor az árfolyam meredeken emelkedett. Az első hetekben az arany kifejezetten jól tartotta magát a gyenge részvény- és kötvénypiacokhoz képest, ezt követően azonban éles fordulat jött, és az ár több mint 15 százalékot esett, ami megkérdőjelezi a klasszikus menedékszerepét.

Az esés hátterében elsősorban a piaci pozícionáltság és a likviditási kényszer áll. A befektetők a részvény- és kötvénypiaci veszteségek fedezésére elkezdték zárni a nyereséges aranypozícióikat, miközben az elmúlt évek erős emelkedése miatt jelentős long állomány épült fel. Ezzel párhuzamosan látványos tőkekiáramlás indult az arany ETF-ekből. A jegybanki kereslet is bizonytalanabbá vált, több országban felmerült a tartalékok csökkentése, ami szintén nyomást helyezhet az árfolyamra.

- mondta Kovács Zsolt, hozzátéve: a következő időszakot továbbra is erős volatilitás jellemezheti. Az OTP Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a piac kifejezetten hírvezérelt lett, a pozitív fejleményekre gyors emelkedés, a negatív hírekre gyengülés jellemző. A magas tőkeáttétellel kereskedő szereplők kényszerlikvidálása további eladási hullámokat indíthat el, miközben a brókercégek a bizonytalanság miatt emelhetik a fedezeti követelményeket is.

A monetáris környezet is egyértelműen az arany ellen hatott. A háború előtt csökkenő kamatpályát és gyengébb dollárt áraztak a piacok, a konfliktus után viszont az olajár-emelkedés miatt erősödtek az inflációs félelmek, és a Fed szigorúbb hangnemre váltott. A kamatemelési várakozások és az erősödő dollár csökkentik az arany vonzerejét a kamatot fizető eszközökhöz képest - emelte ki az portfoliómenedzser.

Kovács Zsolt ugyanakkor úgy látja, hogy hosszabb távon az arany továbbra is betöltheti a biztonságos menedék szerepét. A gyors, likviditási sokkok idején ugyan eshet az árfolyam, de elhúzódó válsághelyzetben képes tartós emelkedésre. A magas infláció, a geopolitikai feszültségek és a jegybanki aranyvásárlások középtávon továbbra is támogathatják az aranypiacot.

A jegybankok is eladóvá váltak

Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere szerint az arany február vége óta tartó esésében több tényező is szerepet játszik, köztük az olajár-sokk által okozott likviditásszűkülés. Rámutatott, hogy az arany korábbi emelkedésének egyik fő hajtóereje a jegybanki kereslet volt, a jelenlegi helyzetben azonban egyes jegybankok már eladóként jelenhetnek meg a piacon, akár saját devizájuk védelmében. Példaként említette, hogy a török jegybank mintegy 50 tonna aranyat értékesített, ami körülbelül 3 milliárd dollárnak felel meg.

A következő hetek alakulását nagyban meghatározza, hogy a piac által várt jegybanki reakciók valóban megvalósulnak-e. Mandl szerint a döntéshozók nehéz helyzetben vannak, mert az infláció emelkedik, de nem a gazdaság túlfűtöttsége miatt, hanem az olajár növekedése következtében. Ez akár a növekedést is visszafoghatja, így nem egyértelmű, hogy a kamatemelés megfelelő válasz lenne, különösen úgy, hogy az amerikai munkaerőpiacon már korábban is gyengülés jelei látszottak.

A kamatvárakozások és a dollár mozgása továbbra is kulcsfontosságú. Mandl úgy fogalmazott, hogy ha a Fed lépései a reálkamatok emelkedését hozzák, és ezzel párhuzamosan a dollár erősödik, az egyértelműen negatívan hat az arany árfolyamára.

A szakértő szerint az arany menedékszerepe rövid távon gyengült, amit a korábbi jelentős árfolyam-emelkedés is magyaráz. A jelenlegi piaci környezetben inkább az inflációs hatásokat árazzák a befektetők, ami a hozamok emelkedésén keresztül az arany ellen dolgozik. Ugyanakkor ha a konfliktus elhúzódik, és a gazdasági növekedés is érdemben lassul, a hozamok csökkenése ismét támogathatja az arany árfolyamát.