Súlyos árat fizet a magyar fiatalok többsége: ezt a hibát rengeteg szülő elköveti a gyerekkorban

A kutatás szerint a fiatalok 68 százaléka küzd legalább közepes pénzügyi stresszel, míg 35 százalékuk súlyosabb feszültségként éli meg pénzügyeit. Azok körében, akik gyermekkorukban csak alapvető pénzügyi nevelést kaptak, például zsebpénzt és általános spórolási tanácsokat, 73 százalék számolt be erős anyagi stresszről. A tudatosabb pénzügyi szocializációban részesülők körében ez az arány 57 százalék volt.

A felmérés szerint Magyarországon továbbra sem általános a nyílt és nyugodt pénzügyi kommunikáció a családokban. A válaszadók mindössze negyede mondta azt, hogy otthon nyugodtan beszéltek a pénzügyekről. Tízből négy fiatal szerint a pénz rendszeresen feszültségforrás volt a családban, 16 százalékuk pedig kifejezetten gyakori konfliktusokról számolt be.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a fiúkat jellemzően jobban bevonták a pénzügyi döntésekbe, mint a lányokat. A nők körében magasabb azok aránya, akik úgy érzik, nem kaptak megfelelő pénzügyi alapokat gyermekkorukban.

Az öngondoskodás terén is komoly lemaradás látható. Bár a fiatalok közel fele szerint érdemes már fiatal korban elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, a gyakorlatban csak 17 százalék tesz félre nyugdíjra. Mindössze 6 százalék alkalmaz összetettebb öngondoskodási stratégiát, vagyis egyszerre takarékoskodik, jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és készül egészségügyi vagy nyugdíjcélú kiadásokra.

A megtakarítók körében a legnépszerűbb cél továbbra is a biztonsági tartalék képzése, ezt követik az utazások és az ingatlanvásárlás. Közben a fiatalok jelentős része bizonytalan az állami nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban: 43 százalékuk szerint az állami nyugdíj valószínűleg nem lesz elegendő a megélhetéshez, 29 százalék pedig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra.

Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője szerint a kutatás azt mutatja, hogy a pénzügyi stressz csökkentéséhez erősebb pénzügyi edukációra, tudatos megtakarítási szokásokra és korai öngondoskodási szemléletre lenne szükség.