Törvényes népszavazás 2026-ban: milyen témában és hogyan kezdeményezhető népszavazás? - Mutatjuk, mik a népszavazás feltételei

Cikkünkben bemutatjuk, ki kezdeményezhet országos népszavazást, hány aláírás kell hozzá, hogyan lesz egy kérdésből tényleges szavazás, és mikor számít érvényesnek vagy eredményesnek a döntés. Külön kitérünk a helyi népszavazás szabályaira, a 2026-ban benyújtott kezdeményezésekre, valamint arra is, milyen korábbi népszavazások voltak Magyarországon, köztük a négyigenes népszavazás, a NATO-népszavazás és a 2022-es gyermekvédelmi népszavazás.

Mi az a népszavazás, és miről dönthetünk vele?

A népszavazás Magyarországon a közvetlen döntéshozatal egyik jogi eszköze: ilyenkor nem az országgyűlési képviselők döntenek egy kérdésben, hanem a választópolgárok adnak közvetlen választ. Országos népszavazást azonban nem lehet bármilyen ügyben tartani. Az Alaptörvény szerint országos népszavazás tárgya csak olyan kérdés lehet, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

A népszavazási kérdésnek egyértelműnek kell lennie. A 2013. évi CCXXXVIII. törvény szerint a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy azt a választópolgár egyértelműen meg tudja válaszolni igennel vagy nemmel. Emellett a kérdésnek a jogalkotó számára is világosnak kell lennie: egy érvényes és eredményes népszavazás után az Országgyűlésnek pontosan látnia kell, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen tartalmú döntést kell meghoznia.

Nem lehet tehát olyan kérdést hitelesíteni, amelyből több, egymással párhuzamos jogalkotási értelmezés következhetne, vagy amelynek eredményét az Országgyűlés többféleképpen is végrehajthatná.

Az Alaptörvény 8. cikke külön felsorolja azokat a tiltott tárgyköröket, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Nem lehet például szavazásra  bocsátani az olyan, a választók pénztárcáját is érintő ügyeket, mint a központi költségvetés, a központi adó, az illeték, a járulék és a vám kérdése. Ugyanígy kizárt témakörnek számít a választási törvények tartalma, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek, az Alaptörvény módosítása, az Országgyűlés feloszlása, valamint a hadiállapottal, rendkívüli jogrenddel, katonai műveletekkel és közkegyelemmel kapcsolatos döntés.

Országos népszavazás 2026-ban is akkor kerülhet a választópolgárok elé, ha a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem ütközik tiltott tárgykörbe, és egyértelműen megválaszolható. Ha ezek közül bármelyik feltétel hiányzik, a kérdésből nem lehet országos népszavazás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesöpörte a fontos népszavazási kezdeményezést az NVB: erről biztosan nem nyilváníthatunk véleményt

Nem lesz népszavazás az aktív eutanáziáról, az NVB elutasította a két kérdést, melyet az ALS-ben szenvedő Karsai Dániel érdekében adtak be.

Országos és helyi népszavazás: mi a különbség?

Az országos és helyi népszavazás közötti legnagyobb különbség, hogy milyen ügyben és kik döntenek. Országos népszavazásnál az egész ország választópolgárai szavazhatnak, de csak olyan kérdésről, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Helyi népszavazásnál ezzel szemben az adott település választópolgárai dönthetnek, mégpedig helyi közügyben, vagyis olyan kérdésben, amelyben az önkormányzatnak van döntési jogköre.

A szabályok ezért több ponton eltérnek: más lehet a kezdeményezők köre, más aláírási feltételek vonatkoznak rájuk, és az eredmény sem ugyanazt a döntéshozót köti. Országos népszavazásnál az érvényes és eredményes döntés az Országgyűlésre nézve kötelező, helyi népszavazásnál viszont az adott település képviselő-testületét köti. A részletes szabályokat külön fejezetekben mutatjuk be.

Cikkünkben előbb az országos népszavazás menetét mutatjuk be részletesen. Ám később a helyi népszavazás szabályaira is visszatérünk, mert ott más szereplők, más aláírási küszöbök és más kötőerő érvényesül.

Miért van népszavazás, és mi a célja?

A népszavazás intézménye abból az alkotmányos alapelvből következik, hogy Magyarországon a közhatalom forrása a nép. A mindennapi állami döntések többségét a választott képviselők hozzák meg, de a jog lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos, pontosan meghatározott ügyekben közvetlenül a választópolgárok döntsenek. A népszavazás ezt a közvetlen döntési formát jelenti: egy jogilag ellenőrzött kérdésre a választópolgárok adhatnak támogató vagy elutasító választ.

A népszavazás súlyát az adja, hogy nem valamiféle közvéleménykutatásról, nem egyszerű véleménynyilvánításról van szó. Ha az országos népszavazás érvényes és eredményes, az eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező. Ilyenkor a döntésnek jogalkotási következménye lehet,

vagyis az Országgyűlésnek kötelező a népszavazás eredményének megfelelően eljárnia.

Egy országos népszavazás célja mindig az, hogy a széles társadalmi jelentőségű ügyben közvetlen választói döntés születhessen. A népszavazás Magyarországon tehát a képviseleti döntéshozatal mellett működik: nem minden közéleti kérdés eldöntésére szolgál, hanem arra, hogy a választópolgárok egy konkrét ügyben közvetlenül gyakorolják döntési jogukat.

Ki kezdeményezhet országos népszavazást 2026-ban?

Egy népszavazás 2026-ban kezdeményezhető választópolgárok, a Kormány vagy a köztársasági elnök által is. A különbség az összegyűjtendő aláírások számában és szükségességében van, amik által kötelezővé válik magának a népszavazásnak a kiírása.

Az Alaptörvény szerint legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés köteles elrendelni az országos népszavazást. Ez azt jelenti, hogy ekkora érvényes támogatottságnál – tehát kétszázezer támogató aláírásnál – az Országgyűlés nem dönthet szabadon arról, kiírja-e a népszavazást: a jogszabályi feltételek teljesülése esetén el kell rendelnie azt.

Legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb érvényes választópolgári aláírás esetén az Országgyűlés dönthet arról, hogy elrendeli-e az országos népszavazást. Ilyenkor tehát a kezdeményezés az Országgyűlés elé kerül, de az elrendelés nem automatikus.

Aláírásgyűjtés nélkül is indulhat országos népszavazási kezdeményezés, amennyiben azt a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezi, ám ilyen esetekben az Országgyűlésnek mérlegelési joga van – tehát maga a kezdeményezés még korántsem garantálja a népszavazás megtartását.

Hogyan lesz egy kérdésből népszavazás Magyarországon?

Egy országos népszavazási kezdeményezés nem az aláírásgyűjtéssel indul, hanem a kérdés pontos megfogalmazásánál. A kérdésnek már a benyújtáskor meg kell felelnie a törvények által előírt feltételeknek:

• alkalmasnak kell lennie arra, hogy a választópolgárok igennel vagy nemmel meg tudják válaszolni,
• az Országgyűlés egy érvényes és eredményes népszavazás után egyértelműen végre tudja hajtani a döntést.

Kérdés benyújtása a Nemzeti Választási Bizottsághoz

Ha a kezdeményező megfogalmazta a kérdést, először be kell nyújtania hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Választópolgári kezdeményezésnél ezt a szervező teszi meg, még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt. Ilyenkor a kérdéshez legalább 20, legfeljebb 30 választópolgár támogató aláírását kell csatolni; egy kezdeményezésben pedig csak egy kérdés szerepelhet.

A benyújtás után nem az ügy súlya vagy népszerűsége alapján születik döntés, hanem az alapján, hogy a kérdés jogilag alkalmas-e népszavazásra.

Az NVI először az alapvető formai feltételeket nézi meg, ezt követően pedig az NVB dönt a hitelesítésről, főszabály szerint 60 napon belül. Ha a döntést megtámadják, jogorvoslati szakasz is következhet, így csak ennek lezárulta után válik véglegessé, hogy elindulhat-e az aláírásgyűjtés.

Aláírásgyűjtés népszavazási kezdeményezéshez

Ha a kérdés jogerősen hitelesítetté válik, a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervezőnek az egyedi azonosítóval ellátott aláírásgyűjtő íveket. Érvényesen csak ezeken az íveken lehet aláírást gyűjteni. Az aláírásgyűjtésre az ívek átvételétől számított 120 nap áll rendelkezésre. A formailag és tartalmilag is megfelelően kitöltött íveket az NVI-hez kell benyújtani ellenőrzésre.

Mi történik az aláírások leadása után?

Az aláírásgyűjtés lezárása után még nem automatikus a népszavazás megtartása. Először a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a benyújtott íveket, és megállapítja, hány érvényes aláírás gyűlt össze. Ez azért lényeges, mert a törvényi küszöböknél nem a leadott, hanem az ellenőrzött és érvényesnek minősített aláírások száma számít.

Ha legalább 200 ezer érvényes aláírás összegyűlik, az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást, feltéve, hogy a kezdeményezés minden más jogszabályi feltételnek is megfelel. Ha az érvényes aláírások száma legalább 100 ezer, de nem éri el a 200 ezret, az ügy az Országgyűlés elé kerülhet, de ebben az esetben a képviselők dönthetnek arról, hogy elrendelik-e a népszavazást.

A kérdés tehát akkor kerülhet ténylegesen a választópolgárok elé, ha az Országgyűlés hivatalosan elrendeli, majd a köztársasági elnök ennek megfelelően kitűzi a népszavazás pontos dátumát. Ettől kezdve a népszavazás megszervezése és lebonyolítása már a választási szervek feladata: országos szinten a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság, helyben pedig a területi és helyi választási szervek vesznek részt a folyamatban.

Mennyi idő egy népszavazás lebonyolítása?

Egy benyújtott népszavazási kérdésből akkor sem lesz gyorsan országos szavazás, ha végül minden jogi feltétel teljesül. A folyamat több, egymásra épülő szakaszból áll, melyeknek mind megvan a maga – jogszabályokban meghatározott – átfutási ideje.

Egy népszavazás elrendelése a legegyszerűbb esetben is hónapokat igénylő folyamat.

Ebbe beletartozik a kérdés hitelesítése, az esetleges jogorvoslati határidő, az aláírásgyűjtő ívek kiadása, a legfeljebb 120 napos aláírásgyűjtés, az aláírások ellenőrzése, majd az országgyűlési döntés. Ha minden határidő a felső határáig fut ki, még az esetleges jogorvoslati szakaszok nélkül is közel 300 nap telhet el a benyújtástól az országgyűlési elrendelésig.

Természetesen maga a népszavazás sem azonnal, az Országgyűlés döntésének másnapján történik meg. A köztársasági elnöknek az elrendelő országgyűlési határozat jogerőssé válása után 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás időpontját. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény értelmében a szavazás napját úgy kell meghatároznia, hogy az a kitűzést követő 70. és 90. nap közé essen.

Összességében tehát egy országos népszavazás teljes átfutási ideje a kérdés benyújtásától a tényleges szavazási napig még akkor is hónapokban mérhető, ha minden gördülékenyen, fennakadások nélkül történik. Ha pedig jogorvoslatok, aláírásgyűjtési szünetek vagy más eljárási késedelmek is felmerülnek, a folyamat könnyen egy évnél hosszabbra is nyúlhat.

Mikor érvényes és eredményes a népszavazás 2026-ban?

Az országos népszavazásnál két külön feltételt kell figyelni: az érvényességet és az eredményességet. Nem elég, ha az igenek vagy a nemek többségbe kerülnek: először azt kell nézni, hányan szavaztak, majd azt, hogy a leadott szavazatok közül mennyi volt érvényes.

• Érvényes népszavazás: ha az összes választópolgár több mint fele érvényes szavazatot adott le. Az érvényességi küszöböt tehát nem a megjelentek, hanem az érvényesen szavazók száma jelenti.
• Eredményes népszavazás: ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele ugyanarra a válaszra szavazott. Vagyis az érvényes szavazatokon belül kell többségbe kerülnie az igennek vagy a nemnek.

A két feltételnek együtt kell teljesülnie. Ha valamelyik válasz nagy többséget kap, de az érvényesen szavazók száma nem éri el az összes választópolgár több mint felét, a népszavazás nem lesz érvényes. Ilyenkor az eredmény nem köti az Országgyűlést.

Ha az országos népszavazás érvényes és eredményes, az eredménye az Országgyűlésre kötelező. Ha a döntés törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek a népszavazás napjától számított 180 napon belül kell megalkotnia a döntésnek megfelelő törvényt. A népszavazással hozott döntés főszabály szerint 3 évig köti az Országgyűlést; ha törvényalkotásra is szükség van, ez az idő a törvény kihirdetésétől számít.

Helyi népszavazás: mikor dönthet egy település saját ügyben?

A helyi népszavazás Magyarországon ugyanarra az alaphelyzetre ad lehetőséget települési szinten, mint az országos népszavazás országos ügyekben: a választópolgárok közvetlenül mondhatnak igent vagy nemet egy kérdésre. Az első fontos különbség a kezdeményezésnél látszik: helyben nem egységes, országosan meghatározott aláírásszámot kell teljesíteni, hanem az adott önkormányzat rendelete mondja meg, hány támogató aláírás szükséges. A törvény ehhez mindössze keretet ad: az önkormányzat nem írhat elő a helyi választópolgárok 10 százalékánál kevesebb, és 25 százalékánál több aláírást.

Helyi népszavazásnál is igaz, hogy nemcsak a választópolgárok kezdeményezhetik az eljárást. Kezdeményező lehet maga a képviselő-testület, ha tagjainak legalább egynegyede támogatja a kezdeményezést, de elindíthatja az eljárást a képviselő-testület bizottsága is. Ha viszont a választópolgárok összegyűjtik az szükséges számú érvényes aláírást, a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást.

A másik lényeges különbség a döntés hatása. Országos népszavazásnál az érvényes és eredményes döntés az Országgyűlést köti, helyi népszavazásnál viszont az adott település képviselő-testületét. Ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet, a képviselő-testületnek 180 napon belül meg kell hoznia a döntésnek megfelelő rendeletet vagy határozatot. Az érvényes és eredményes helyi népszavazás eredménye főszabály szerint 1 évig köti a képviselő-testületet.

Népszavazás 2026: benyújtott kezdeményezések

A benyújtott kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldalán lehet figyelemmel kísérni. Itt nemcsak a kérdés szövege és a szervező neve található meg, hanem az is, hogy a kezdeményezés hol tart: átment-e az NVI formai szűrésén, döntött-e róla a Nemzeti Választási Bizottság, indult-e jogorvoslat a Kúriánál, illetve eljutott-e már az aláírásgyűjtésig.

Cikkünk írásakor az NVI népszavazás 2026-os listáján három országos kezdeményezés szerepel:

• December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról: A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által benyújtott kérdés átment az NVI formai szűrésén, az NVB hitelesítette, és nem indult bírósági felülvizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés eljuthat az aláírásgyűjtési szakaszba - igaz, alig pár hónap telt csak el azóta, hogy a Jobbiknak nem sikerült összegyűjtenie elegendő aláírást az ugyanerről szóló kezdeményezéséhez.
• A Fidesz-KDNP és a NER választáson való indulásának kizárásáról: A magánszemély által benyújtott kérdés átment az NVI formai szűrésén, ám az NVB megtagadta a hitelesítését. Az NVI adatlapján szereplő kérdés szövege konkrétan a Fidesz-KDNP-t és a NER-t nevezi meg. Az ügyben jogorvoslati eljárás indult, így a kezdeményezés további sorsa a bírósági döntéstől függ.
• A köztársasági elnök közvetlen választásáról: A magánszemélyek által benyújtott kérdés átment az NVI formai szűrésén. Következő lépésként az NVB dönt a kérdés hitelesítéséről vagy a hitelesítés megtagadásáról.

Korábbi népszavazások Magyarországon: miről döntöttek eddig a választók?

Magyarországon a rendszerváltás után vált lehetővé a mai értelemben vett országos népszavazások megtartása. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint 1989 óta összesen 8 országos népszavazást tartottak: ezek között volt érvényes és eredményes, valamint érvénytelen népszavazás is. A szavazások témája igen eltérő volt: a választók dönthettek közjogi kérdésekről, NATO- és EU-csatlakozásról, egészségügyi és oktatási díjakról, kötelező betelepítési kvótáról, valamint gyermekvédelmi kérdésekről is.

A korábbi eredmények értelmezésénél figyelni kell arra, hogy egy népszavazást mindig az adott időszakban hatályos szabályok szerint kell megítélni. A mai Alaptörvény alapján az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, de nem minden korábbi népszavazásnál pontosan ez a szabály volt az irányadó. Emiatt különösen fontos külön kezelni a részvételt, az érvényes szavazatok arányát és azt, hogy a hivatalos eredmény szerint a népszavazás érvényes, eredményes vagy érvénytelen volt-e.

1989: négyigenes népszavazás

1989-ben a választók többsége mind a négy feltett kérdésre igennel felelt, így ez az alkalom négyigenes népszavazás néven híresült el. Az érvényes és eredményes népszavazás a rendszerváltás közjogi átmenetének fontos irányait erősítették meg: a köztársasági elnök megválasztását az országgyűlési választások utánra halasztották, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetése és az MSZMP-vagyon elszámolása társadalmi támogatást kapott, a Munkásőrség megszüntetését pedig a választói döntés politikailag is megerősítette.

1990: népszavazás a közvetlen köztársaságielnök-választásról

1990-ben arról tartottak országos népszavazást, hogy közvetlenül válasszák-e meg a köztársasági elnököt. Ez a népszavazás nem lett érvényes és eredményes, mert a részvétel nagyon alacsony volt; a választók mintegy 14 százaléka vett részt a voksoláson.

1997: NATO-népszavazás

Az 1997-es népszavazáson a választók arról döntöttek, szeretnék-e, hogy Magyarország a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét. A részvétel 49,24 százalékos volt, ami a mai érvényességi szabály felől nézve kevésnek tűnhet. A szavazást azonban az akkor hatályos, NATO népszavazásra vonatkozó speciális szabály szerint értékelték.

Az eredményességhez az kellett, hogy az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adjon. Ez teljesült, mivel az érvényes szavazatok döntő többsége, 85,33 százaléka az igen választ támogatta.

2003: EU-csatlakozási népszavazás

A 2003-as országos népszavazáson Magyarország európai uniós csatlakozásáról döntöttek a magyarok. A hivatalos eredmények szerint a részvétel 45,62 százalékos volt, az érvényes szavazatok 83,76 százaléka pedig az igen választ, tehát a csatlakozást támogatta. A népszavazás az akkor hatályos szabályok szerint érvényes és eredményes volt, így a választói döntés megerősítette Magyarország EU-csatlakozását.

2004: kettős állampolgárság és kórházprivatizáció

A következő népszavazás 2004-ben zajlott le, a szavazólapon két kérdés szerepelt. Az első kérdés a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárság intézményének bevezetéséről szólt, a második pedig a kórházprivatizáció törvényi korlátozására irányult.

Bár a szavazáson mindkét kérdésben született többségi válasz, részvétel ugyanakkor csak 37,5 százalék volt. Ez azt jelentette, hogy hiába kapott mindkét kérdés több igen szavazatot, az Országgyűlésre nézve nem keletkezett döntési kötelezettség.

2008: vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj

A 2008-as országos népszavazáson három, a lakosságot érintő díjtétel eltörléséről kellett dönteni: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a felsőoktatási képzési hozzájárulásról, vagyis a tandíjként ismert fizetési kötelezettségről. Az igenek aránya pedig mindhárom esetben 82 százalék körül mozgott, a részvételi arány pedig 50,51 százalék volt. Így végül mindhárom kérdésben érvényes és eredményes népszavazás született, a választók döntése alapján az Országgyűlés eltörölte mindhárom díjat.

2016: kötelező betelepítési kvóta

A 2016-os országos népszavazás kérdése arra vonatkozott, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. A leadott érvényes szavazatok között a nem válasz volt nagy többségben (98,36%), de a népszavazás nem lett érvényes.

A részvétel 43,91 százalékos volt, de az érvényesség szempontjából az számított, hogy az érvényes szavazatok aránya az összes választópolgárhoz képest 41,32 százalék volt, ami nem érte el az 50 százalék feletti érvényességi küszöböt.

2022: gyermekvédelmi népszavazás

A 2022-es, gyermekvédelmi népszavazás néven emlegetett országos népszavazás négy kérdésből állt, és az országgyűlési választással egy napon tartották. A hivatalos NVI-adatok szerint az érvényesen szavazók 92-96%-a nemmel voksolt, ám az érvényesen szavazatok aránya 47,60 százalék volt, vagyis a népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt.

Ennél a népszavazásnál is külön kell tehát kezelni a válaszarányokat és az érvényességet, főként mivel a (felételezhetően direkt) érvénytelenül szavazók szerepe hatalmas volt. Az érvényes szavazatok alapján hiába tűnhet a gyermekvédelmi népszavazás eredménye egyértelműnek, kérdésenként több mint 1,7 millió választópolgár (kb. 21%) döntött az érvénytelen voksolás mellett. ez önmagában nem volt elég ahhoz, hogy érvényes és eredményes országos népszavazás szülessen.