Kemény pofont kaptak a magyarok megtakarításai: alig maradt biztonságos befektetés, mi lesz itt a választás után?

Ez itt a Hetifókusz, a Pénzcentrum körképe, amelyben hétről-hétre egy aktuális témát vagy szezonális kérdést veszünk górcső alá, hogy átlátható és részletes képet adjunk a legfontosabb gazdasági és közéleti történésekről. Ezen a héten a Pénzcentrum több hazai és nemzetközi piaci szakértőt kérdezett arról, hogyan alakultak a piaci viszonyok 2026 első negyedévében, és mire számíthatnak a befektetők a következő hónapokban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely eszközosztályok teljesítettek a legjobban és leggyengébben, történt-e érdemi fordulat a részvény- és kötvénypiacok között, illetve mennyire szóródtak a hozamok a különböző piacokon.

Megvizsgáltuk azt is, hogyan alakult a tőkebeáramlás az alapokba. Mely termékek voltak a legnépszerűbbek, hogyan reagáltak a befektetők a megnövekedett volatilitásra, és mennyire jelent meg a kivárás a döntésekben. A kamatkörnyezet kapcsán arra kerestük a választ, hol tart most a globális kamatciklus, hogyan alakulnak a reálhozamok, és mely eszközosztályok profitálnak leginkább a jelenlegi helyzetből. A szakértőket a kilátásokról is kérdeztük, mely tényezők határozhatják meg a következő 6-12 hónapot, melyek a legnagyobb kockázatok, hol látnak alul- vagy felülértékeltséget, és mi mozdíthatja el gyorsan a piacokat. Emellett arra is kitértünk, hogy változott-e az optimális befektetési időtáv rövid és hosszú távon. Cikkünkben az ING Bank, a CIB Bank, az Equilor Alapkezelő, az Amundi Alapkezelő és az OTP Alapkezelő szakemberei osztják meg véleményüket.

ING Bank: nagy különkbségek vannak a kamatkörnyezetben

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a globális kamatkörnyezetben továbbra is jelentős különbségek látszanak a nagy jegybankok között. A döntéshozók egyszerre reagálnak inflációs kockázatokra, geopolitikai feszültségekre és a gazdasági növekedés lassulására, ami óvatos monetáris politikát eredményez.

A szakértő úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is magas pozitív reálkamatot tart fenn a pénzügyi stabilitás érdekében. Ha a külső és belső kockázatok csökkennek, később ismét megjelenhet a kamatcsökkentés lehetősége, de jelenleg túl nagy a bizonytalanság.

Az Európai Központi Bank kamatszintje jelenleg semlegesnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy nem fékezi, de nem is élénkíti érdemben a gazdaságot. Az ING Bank előrejelzése szerint rövid távon nem várható változtatás, kivéve ha tartós energiaársokk jelenik meg, ami átmenetileg magasabb kamatokat hozhat

- hangsúlyozta Virovácz, hozzátéve: az amerikai jegybank nehezebb helyzetben van, mert egyszerre kell biztosítania az árstabilitást és a foglalkoztatottságot. A jelenlegi kamatszint inkább visszafogja a gazdaságot, így továbbra is van tér a kamatcsökkentésre.

Magyarországon a reálkamat továbbra is érdemben pozitív, mind a múltbeli, mind az előretekintő mutatók alapján. Ez védelmet ad a külső sokkokkal szemben, például a Közel-Keleten kialakult konfliktus gazdasági hatásaival szemben. A magas kamatszint a forintot is támogatja, mert vonzó a rövid távú befektetők számára.

Globálisan a befektetők kockázati prémiumot emeltek, ami főként a kötvénypiacokon jelent meg magasabb hozamok formájában. A részvénypiacokon rövid távon negatív reálhozamok alakultak ki az árfolyamcsökkenések miatt, de egyéves távon még mindig pozitív a teljesítmény.

A jelenlegi piaci mozgásokat erős bizonytalanság jellemzi, és sok esetben nem a gazdasági fundamentumok határozzák meg az árakat. A geopolitikai kockázatok növekedése a biztonságosabb eszközök felé terelte a befektetőket, ugyanakkor a dollár erősödése miatt több, hagyományosan menedéknek tekintett eszköz, például az arany, veszített az értékéből. Ebben a környezetben a fejlett piaci eszközök ismét vonzóbbá váltak, miközben a feltörekvő piacok korábbi stabilitása csökkent - mondta az ING Bank elemzője.

CIB: Kamatvágások helyett újra szigorítás jöhet a világban

Bukovszky András, a CIB Bank elemzője arról beszélt, hogy a kamatpályák megítélése érdemben megváltozott a közel-keleti konfliktus hatására. A befektetők már nem kamatcsökkentésekre számítanak, több gazdaságban inkább szigorítási várakozások jelentek meg.

A szakértő úgy látja, hogy a háború következtében eltűntek a korábbi lazítási várakozások. A jegybanki pályák közötti különbségek az eltérő gazdasági helyzetekből és az energiaár-sokk különböző hatásaiból adódnak. Az Európai Központi Bank esetében a kamatszint már korábban is semleges volt, de az eurózónát erősebben érinti az inflációs nyomás, ezért akár már rövid távon kamatemelés is jöhet, amit az idei évben újabb lépés követhet. Az Egyesült Államokban a Fed kamatszintje már a semleges fölött volt, miközben az energiaár-emelkedés kisebb hatással van a gazdaságra, így rövid távon nem szükséges beavatkozás.

A reálkamatok alakulását elsősorban az infláció gyors emelkedése határozza meg. Az energiaárak növekedése gyorsan beépül a fogyasztói árakba. Azokban az országokban, ahol a kamatszint korábban is magas volt, például az Egyesült Államokban és Magyarországon, továbbra is pozitív a reálkamat. Az eurózónában viszont az infláció már olyan szintre emelkedett, hogy a visszatekintő reálkamat negatívba fordult. A következő időszak szempontjából az számít, mennyire épül be az infláció a gazdasági szereplők várakozásaiba, és tartósan magasabb árszint alakul-e ki. Ebben kulcsszerepe van annak is, hogyan alakul a konfliktus és az energiaárak pályája 

- emelte ki Bukovszky András, a CIB Bank elemzője.

Mint elmondta, a piaci mozgásokat jelenleg erős bizonytalanság jellemzi. A részvénypiacokon nőtt az eladói nyomás és az árfolyamok ingadozása. Az energia- és védelmi szektor erősödött, miközben a kamatérzékeny technológiai és fogyasztási részvények gyengébben teljesítettek. A kötvénypiacon az emelkedő inflációs várakozások miatt jelentősen nőttek a hozamok, ami árfolyamveszteségeket okozott. A devizapiacon a dollár erősödött, a feltörekvő piaci devizák gyengültek. Az arany esetében a menedékeszköz szerepet ellensúlyozta a magasabb kamatok és a dollár erősödése, így az árfolyam érdemben csökkent az elmúlt időszakban.

Equilor: Háború és energiaárak mozgatták a negyedévet

Aradványi Péter, az Equilor elemzője szerint 2026 első negyedévét erős piaci kilengések és gyors hangulatváltások jellemezték, amit elsősorban a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése mozgatott. A nemzetközi részvénypiacok az év elején inkább oldalaztak, majd márciusban esni kezdtek. A magyar piac felülteljesített, főként a januári erős kezdés miatt. Nagy különbségek alakultak ki a szektorok között, az amerikai energiaszektor több mint 30 százalékos pluszban áll, miközben a pénzügyi szektor mintegy 10 százalékot esett.

A kötvénypiacon februárban még csökkentek a hozamok, majd márciusban gyors emelkedés indult, az amerikai tízéves hozam 4 százalékról 4,4 százalék közelébe nőtt, a német pedig 2,65 százalékról 3 százalék fölé. Márciusban egyszerre estek a részvény- és kötvényárak, kivételt főként az energia- és védelmi cégek jelentettek.

Aradványi szerint a következő hónapok fő témája a mesterséges intelligencia és a geopolitika marad. Az AI-hoz kapcsolódó beruházások gyorsan nőnek, idén már mintegy 700 milliárd dollárt érhetnek el, miközben a piac egyre szigorúbban értékeli a cégeket. A közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz, különösen az olajárak miatt, ami több iparágat is nyomás alá helyez. A magánhitelezési piacon növekvő kockázatok látszanak, főként a szoftvercégek finanszírozásában, ahol a csődráták akár 8 százalékra is emelkedhetnek a korábbi 2–2,5 százalékról.

A legnagyobb kockázat jelenleg az iráni konfliktus alakulása, különösen a Hormuzi-szoros helyzete, amely a globális olajkereskedelem mintegy 20 százalékát érinti. Emellett az AI-piaci fejlemények és a nagy tőzsdei kibocsátások is gyors hangulatváltást okozhatnak

- mutatott rá az elemző.

Értékeltség szempontjából a szoftvercégek és a kibervédelmi vállalatok tűnnek alulértékeltnek az esések után. Rövid távon a befektetők inkább a biztonságos, likvid eszközöket keresik, míg hosszabb távon a mostani árfolyamesések szelektív beszállási pontokat kínálhatnak. A kamatkörnyezetben a jegybankok kivárnak. Az MNB egy kisebb csökkentés után megállt, és az infláció miatt idén már nem feltétlenül folytatja a lazítást. A reálkamatok várhatóan szűkülnek, de Magyarország továbbra is magas kamatelőnyt tart fenn. A jelenlegi környezet elsősorban a dollárnak, valamint az energia- és védelmi szektor részvényeinek kedvez.

Amundi: Mérsékelt a tőkekiáramlás, de nincs pánik a piacokon

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, hogy az első negyedévben egyértelműen az energia és a nyersanyagok dominálták a piacokat, miközben több hagyományosan erős szektor gyengélkedett. Véleménye szerint a legjobb teljesítményt a nyersanyagok és az energiacégek hozták, mellettük a közmű- és telekommunikációs vállalatok is jól szerepeltek. A kötvényhozamok emelkedése miatt a kötvények sem tudtak stabil ellensúlyt adni, bár kisebb esést szenvedtek el, mint a részvények. A leggyengébbek a növekedési részvények voltak, különösen az amerikai és európai szoftver- és médiacégek.

A ciklikus szektorok is alulteljesítettek a defenzív ágazatokhoz képest. Földrajzi alapon India és Indonézia gyengült, míg Norvégia és Dél-Korea jobban teljesített, részben az energiaipari kitettség miatt.

A következő hónapokban az iráni konfliktus és az energiaárak alakulása marad a fő kérdés, különösen az infláció tartóssága miatt. Emellett a mesterséges intelligencia tovább formálja a piacokat, egyszerre nyomást helyezve egyes szektorokra és támogatva másokat. Az Amundi óvatos az energia- és autószektorral Európában, valamint az amerikai energia- és ingatlanpiaccal kapcsolatban, miközben lehetőséget lát az európai gyógyszeriparban és gépiparban, illetve az amerikai bankokban és közműcégekben. Rövid távon a bizonytalanság miatt nő a kockázat, ezért inkább hosszabb időtávon érdemes gondolkodni.

A befektetési alapoknál mérsékelt tőkekiáramlás látszik a részvénytúlsúlyos termékekből, de pánikról nincs szó. A befektetők egy része kivár, de az elmúlt évek volatilis környezete miatt ez nem rendkívüli

- szögezte le Kiss Péter.

Hozzátette, hogy a kamatkörnyezetben a jegybankok a ciklus végéhez közeledtek, amit az energiaársokk megszakított. A piac már több helyen kamatemelést áraz, miközben a jegybankok inkább kivárnak. A reálhozamok vegyesen alakulnak, az Egyesült Államokban emelkedtek, Németországban csökkentek. A jelenlegi környezet legnagyobb nyertesei az energiahordozók és a dollár, miközben a piaci mozgásokat rövid távon inkább a pozíciózárások, mint a fundamentumok határozzák meg.

OTP Alapkezelő: Nehéz negyedév volt, kevés a menedék a befektetőknek

Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetője szerint az első negyedévben a befektetők számára szinte minden eszközosztályban nehéz volt elkerülni a veszteségeket. A háborús sokk miatt mind a részvény-, mind a kötvénypiacok negatív hozamot hoztak. Az arany ugyan korábban meredeken emelkedett, de a negyedév végére korrekcióba fordult, így összességében nulla körüli teljesítményt ért el. A részvénypiacokon is nagy volt a szórás, a globális indexek többsége, köztük az MSCI World, veszteséggel zárt. Ugyanakkor voltak kivételek, a japán piac (Nikkei) és több közép-európai index pozitív hozamot tudott felmutatni.

A nyersanyagok, különösen az energiahordozók, felülteljesítettek az ellátási kockázatok és a növekvő kockázati prémiumok miatt. A kötvénypiacon főként a hosszú lejáratú papírok estek, mivel a befektetők egyre inkább kamatemeléseket kezdtek árazni a korábbi várakozások helyett.

Miklós Dániel, az OTP Alapkezelő értékesítési vezetője úgy látja, az év első negyedéve kifejezetten erős rajtot hozott mind a beáramlások, mind a hozamok szempontjából. A részvényalapok, a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok egyaránt jó dinamikával indították az évet.

Február végétől azonban fordulat következett be a rövid kötvényalapoknál. Az iráni helyzet miatt emelkedni kezdtek a hozamok, ami profitrealizálást indított el a befektetők körében, és ezzel párhuzamosan csökkent az érdeklődés is. Ezt részben ellensúlyozta a pénzpiaci alapokba érkező tőke, amelyekből jelenleg kevés érhető el a hazai piacon, az OTP Alapkezelő kínálatában azonban továbbra is megtalálható ilyen termék. A dollár átmeneti erősödése szintén hatással volt a piacra, elsősorban a dollárban denominált rövid kötvényalapok esetében lehetett érezni nagyobb mozgásokat.

- hangsúlyozta Miklós Dániel. 

Az abszolút hozamú alapok a megnövekedett volatilitás ellenére is stabil teljesítményt nyújtottak, ami erősítette a befektetői keresletet. Emellett továbbra is megfigyelhető az érdeklődés a régiós kitettség iránt, bár az iráni konfliktus óta kisebb volumenben. A befektetők körében a mérsékelt és közepes kockázatú vegyes alapok iránti kereslet is meghatározó maradt.

Miklós Dániel szerint a nemzetközi értékesítésben is kedvező folyamatok látszanak. Az OTP Alapkezelő devizás alapjai külföldön is erős keresletet mutatnak, és a társaság ezen a területen továbbra is növekedést vár. A külföldi befektetők jellemzően magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, sok esetben aktívan keresik a beszállási lehetőségeket a részvénypiacon. A legnépszerűbb termékek közé továbbra is az aktív kockázatkezelésre épülő vegyes alapok tartoznak, különösen az OTP Multi-Asset alapcsalád.

Rövid távon szigorítás, később újra kamatvágás jöhet

Szabó József, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója rámutatott, hogy a globális kamatpályákat továbbra is alapvetően a Fed iránymutatása határozza meg, miközben az olajársokk átmenetileg felülírta a korábbi várakozásokat.

A háború előtt a piacok többsége kamatcsökkentésekkel számolt, legfeljebb azok mértéke volt kérdés. Az olajár-emelkedés azonban rövid távon a kamatemelési várakozásokat erősítette, bár ezekből nem érdemes egyértelmű következtetéseket levonni. Az amerikai gazdaság már korábban is lassulást mutatott, az energiaárak emelkedése pedig tovább rontja a reáljövedelmeket és a növekedési kilátásokat. Mivel a jegybankok az olajárakra közvetlenül nem tudnak hatni, várhatóan inkább átnéznek az egyszeri inflációs sokkon, ha nem jelennek meg tartós másodkörös hatások. Emiatt középtávon ismét a kamatcsökkentések felé mozdulhatnak, még ha rövid távon egyes jegybankok szigoríthatnak is.

A jelenlegi kamatszintek mellett a kötvények továbbra is pozitív reálhozamot kínálnak, így nem indokolt újabb jelentős hozamemelkedéssel számolni, amennyiben az olajárak nem nőnek tovább. Magyarországon az MNB a kivárást követően visszatérhet a kamatcsökkentésekhez, de ebben kulcsszerepe van a forint árfolyamának és a politikai környezetnek

- jelentette ki Szabó József.

Megjegyezte, hogy a reálhozamok az elmúlt időszakban emelkedtek, különösen az Egyesült Államokban, ahol a hosszabb lejáratokon mintegy 30 bázispontos növekedés volt látható. Az inflációs várakozások alapján a piac inkább átmeneti sokkként tekint az olajár-emelkedésre, szemben a korábbi, tartósabb inflációs hullámmal. Magyarországon a hozamemelkedés hasonló módon részben ellensúlyozta a romló inflációs kilátásokat, és még egy tartósabb olajsokk esetén is fennmaradhat a pozitív reálkamat.

A jelenlegi környezetben a magasabb kötvényhozamok már vonzóbb beszállási pontot jelentenek középtávon. Ha az energiaárak tartósan magasan maradnak, az nemcsak inflációs, hanem növekedési kockázatokat is hoz, ami a kockázatosabb eszközök, például a részvények és vállalati kötvények teljesítményét ronthatja. Ez a folyamat a kötvények felé terelheti a befektetőket, különösen az inflációkövető amerikai állampapírok iránt nőhet az érdeklődés - mondta az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Több narratíva versenye alakítja a piacokat

Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetője szerint a következő hónapokat nem egyetlen meghatározó történet, hanem több egymással versengő piaci narratíva alakítja majd. Mint elmondta, a központi kérdés a késleltetett kamatcsökkentések és a tartós infláció közötti feszültség lesz. Rövid távon a geopolitikai hírek mozgatják a piacokat, később egyre inkább a gazdasági hatások kerülnek előtérbe. Az infláció már most emelkedik, de ha az energiapiaci sokk tartós marad, a növekedés lassulása is egyre erősebben megjelenik.

A legnagyobb kockázat, hogy tartós károk keletkeznek a közel-keleti energia-infrastruktúrában, ami elhúzódóan magas energiaárakat okozhat. Ez különösen az energiaimporttól függő gazdaságokat érintheti érzékenyen. Emellett a hitelpiac is sérülékeny pont. Egy esetleges feszültség gyorsan láncreakciót indíthat el, likviditáshiányt és hirtelen kockázati felár-emelkedést okozva. Kockázatot jelent az is, ha a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások megtérülése elmarad a várakozásoktól, és a vállalatok visszafogják a költéseiket

- jegyezte meg Heinz Frigyes Ferdinánd

Kiemelte, hogy értékeltség alapján a közép-európai piacok továbbra is olcsónak számítanak, különösen a bankrendszer erős jövedelmezősége és a régiós növekedés miatt. Hasonló lehetőségek látszanak egyes feltörekvő piacokon, például Brazíliában. Az amerikai piac továbbra is drágább, bár a technológiai szektor értékeltsége csökkent az elmúlt időszakban. India kiemelkedően magas árazással működik, miközben az energiaárak emelkedése ott is kockázatot jelent.

Gyors piaci fordulatot elsősorban egy hiteles geopolitikai enyhülés hozhatna, amely csökkentené az energiapiaci kockázatokat és az inflációs várakozásokat. Emellett az is pozitív hatású lenne, ha a mesterséges intelligenciába irányuló beruházások kézzelfogható profitnövekedést eredményeznének.

Hetifókusz = heti egy téma, kiemelt figyelem a Pénzcentrumon

A Hetifókusz a Pénzcentrum kiemelt tartalmi megoldása, amely heti egy témára építve biztosít koncentrált és hangsúlyos megjelenést. A körkép keretében hétről-hétre egy aktuális témát vagy szezonális kérdést veszünk górcső alá, hogy átlátható és részletes képet adjunk a legfontosabb gazdasági és közéleti történésekről. A sorozat eddigi részei: