Bitang bérpótlékkal támad az IKEA: tucatnyi embert keresnek, így számolnak

Pénzcentrum
2019. március 20. szerda 11:28

Sok nyitott pozíciót kínálnak a magyarországi üzletek, egyre élesebb a bérverseny, hiszen az áruházláncok folyamatosan keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket. Ám mivel gyakran több műszakos munkarendben kell dolgozni, szép summát lehet keresni a délutáni és az éjszakai pótlékokkal. Egy hirdetés kapcsán a bérpótlékoknak jártunk utána.

Rengeteg kiskereskedelmi áruházlánc álláshirdetésébe futhatunk bele nap mint nap, a Pénzcentrum is rendszeresen beszámol arról, hol mennyit lehet keresni.

Legutóbb az Ikea hirdetésére bukkantunk az egyik legnagobb álláskereső portálon, melyben pénztárost keresnek a budaörsi áruházukba 6-7 órás, délelőtti, délutáni és hétvégi munkarendben egyaránt.

Az alapbér felett szombat és vasárnap (50%-os), valamint éjszakai (20%) és délutáni (30%-os) pótlékot fizetünk az elvégzett munkáért

- áll a hirdetés szövegében. Ezen felül természetesen, az Ikea hivatalos oldalán is szépszámmal találni hirdetéseket, amiket érdemes áttanulmányozni. Felmerült a kérdés, hogy vajon az éjszakai műszakpótlék miért kevesebb, mint a délutáni? Megkérdeztünk egy munkajogi tanácsadót és az áruházat is, mi a különbség a délutáni és az éjszakai munkavégzés díjazása között.

A bérpótlékok kapcsán sokszor lehet bizonytalansággal találkozni mind a munkáltatók jogalkalmazása, mind a munkavállalók által a kézhez vett bérükkel kapcsolatos kérdésekben. Ezt nem csak az érintettek munkajogi felkészültségének hiányára lehet visszavezetni, meg kell vallani, hogy a jogalkotó sem segít egyszerű és világos szabályokkal, jól érthető fogalmakkal

- tudtuk meg Baksai Zoltán munkajogi szakokleveles tanácsadó, adatvédelmi tisztviselőtől.

A hatályos munka törvénykönyve sem a "délutáni pótlék", sem az "éjszakai pótlék" fogalmát nem használja, a használatos Műszakpótlék fogalma mögött meghúzódó tartalom pedig összetett.

A törvény szerint a 18:00 és a 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén beszélhetünk műszakpótlékról (és a hozzá kapcsolódó harminc százalék bérpótlékról), de csak akkor, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik.

Akkor tekinthető a változás rendszeresnek, ha egyszerre további két feltétel teljesül:

havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér (tehát például egy 21 munkanapos hónapban 7 munkanapon), valamint
a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Amennyiben bármelyik feltétel hiányzik (pl. nem változó a munkakezdés, mert a munkavállaló minden munkanapján egyformán 16:00-tól 24:00 óráig dolgozik), akkor részére nem jár műszakpótlék.

A törvény szerint 22:00 és a 06:00 közötti időtartamban lép be az a köznyelvben "éjszakai pótlék" néven ismert (a munka törvénykönyve 142. §-ában éjszakai munkavégzés esetére megnevezett) pótlék 15 százalékos mértékkel. Ehhez is kapcsolódik még egy plusz feltétel: a kifizetés jogosságához az egy órát meg kell haladnia az éjszakai munkavégzésnek, az ebbe az idősávba eső 59 percnyi munkavégzés még kevés a pótlékra jogosultsághoz. A példa szerinti rendszeresen 16:00-tól 24:00 óráig tartó munkavégzési esetben 22:00 és 24:00 óra között ez a feltétel teljesül, így erre a két órára jár a törvény szerinti 15 százalékos (illetve a konkrét álláshirdetésben említett magasabb, 20 százalékos) pótlék.

A műszakpótlékra jogosultak körét a munka törvénykönyve kizárja az "éjszakai pótlékra" jogosultak köréből, vagyis a két pótlék közül vagy az egyik jár, vagy a másik, a kettő együtt nem járhat törvény szerint, de a felek megállapodhatnak róla (ha a munkavállaló van olyan alkupozícióban, bár nem ez a jellemző).

A fent említett konkrét esetben a munkáltató a munka törvénykönyve által előírtaknál kedvezőbb feltételekre hivatkozik, melyre a jogszabály lehetőséget ad. Ugyanakkor az álláshirdetésre jelentkezőnek érdemes tisztáznia azt, hogy e kedvezőbb feltételeket úgynevezett munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) biztosítja-e, vagy a munkaszerződése fogja-e tartalmazni, mert csak az utóbbi eset biztosítja azt, hogy ezek a kedvezőbb feltételek csak a munkavállalóval közös megegyezéssel változtathatóak meg - hívja fel a figyelmet a szakember.

Egy biztos, a munkavállalónak főleg az első hónapokban, de később sem szabad sajnálnia az időt arra, hogy a bérfizetés után a kézhezvett bizonylatot ("Bérfizetési jegyzék", "Bérlap", "Bértájékoztatás" stb., hol hogyan nevezik) alaposan áttanulmányozza és ellenőrizze, hogy minden arra jogosító időszak után megkapta-e az előírt pótlékot. Kétség esetén nem szabad szégyellni, kérdezni kell!

A munkaviszonyban fizetendő bérpótlékok feltételeit és mértékét a munka törvény-könyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 139-145. §-ai tartalmazzák.

E törvényi szakaszok viszont több más paragrafusra utalnak közvetlenül vissza, ezért a pótlékra vonatkozó paragrafusokat csak a hivatkozottakkal együtt lehet értelmezni

Nincsenek klasszikus értelemben vett műszakok

"Mind a délutáni, mind az éjszakai pótlékot a Munka Törvénykönyve szabályozza. Az, hogy mikor jár az egyik, és mikor a másik, szintén a jogszabály határozza meg. Az IKEA pozitív irányban eltérhet ettől, amit az éjszakai pótlék esetében meg is teszünk, hiszen este 10 óra helyett este 8-tól fizetünk és nem 15, hanem 20 százalékot" - válaszolta Varga-Nagy Eszter PR vezető a Pénzcentrum kérdésére. Ezen kívül a törvény alapján csak a vasárnapi munkavégzésre járna 50 százalékos pótlék, az áruház azonban szombatra is fizet. Pontosan ezért vannak így felsorolva a pótlékok a hirdetésben.

Az IKEA-ban nincsenek klasszikus értelemben vett műszakok, mivel területenként változóak a munkafolyamatok, illetve igyekeznek a forgalomnak megfelelően csoportosítani a munkaerőt, éppen ezért napi változó munkabeosztások készülnek. A beosztásokat egy hónapra előre biztosítják a munkatársak részére.

Mégis mennyit lehet keresni?

Persze ezek után mindenkit foglalkoztat a kérdés, számszerűsítve mennyi az alapbér és mekkora összeget jelentenek ezek a pótlékok.

A munkatársak fizetésére és juttatási csomagjára vonatkozóan az IKEA nem kíván részletekbe bocsátkozni, mivel ezt sok tényező befolyásolhatja

- válaszolta Varga-Nagy Eszter. Elmondása szerint a bért azért nem szokták nyilvánossá tenni, mivel az csak egy része a teljes csomagnak, amit a munkáltató ajánl. Egyes tényezőket (alapbér, pótlékok, béren kívüli juttatások) könnyebb, másokat nehéz számszerűsíteni (fejlődési lehetőségek, munkahelyi környezet, a vállalati kultúra).

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,2 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H (46 000 Ft/hó; THM 8,1%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az Erste (51 352 Ft/hó; THM 11,92 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Cetelem és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)