Ezt titkolták eddig a boltláncok: kiderült, mennyi az annyi

Éles a bérverseny a bolti eladókért, hiszen mindegyik nagylánc folyamatosan keresi az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket. Ezek szerint van létszámhiány. Még mindig, pedig az elmúlt években szépen emelkedtek a boltos bérek is - írja a blokkk.com nevű szakportál. Az elérhető javadalmazásról ugyanakkor kevesen vallanak színt a nyilvánosság előtt. Például az Auchan 2019-ben már nem mond semmi számszerűt a portálján az állást keresőknek, miközben 2018-ban még elárulta, hogy 234 ezer forint havi bruttóval lehet nála kezdeni az áruházban.

Az utólagos kifogások elkerülése érdekében - van ilyen, amikor valaki hátrébb csúszik a sorban - egy kis módszertan szokás szerint. Így most kizárólag a bolti dolgozókat nézte a Blokkk, azokat, akik az eladótérben dolgoznak (persze időnként az eladótérhez kapcsolt raktárba is benéznek, kihozzák az árut és beviszik például az üres göngyöleget, csomagolóeszközöket). Nem nézték a boltos vezetők pénzét, de a boltvezető helyettesekét sem. A logisztikával sem foglalkoztak, azt már megtették korábban. Csak azt nézték, amit eddig leírtak a boltosok, honlapjukon, vagy sajtóközleményben.

És ahol részmunkaidős bolti dolgozót kerestek, ott első körben átszámolták nyolc órára, mivel így lehet csak összehasonlítani az elérhető kereseti lehetőségeket, a statisztika játékszabályai alapján. Természetesen a hó végi borítékok eltérő vastagságúak, a ledolgozott munkaidőtől és a különféle pótlékoktól függően.

Az Aldi és a Tesco honlapos álláshirdetései áttekinthetőek voltak, lehet belőlük számolgatni, ha éppen valaki náluk keres állást a boltban. Az Aldi 10 évre is megadja a bolti eladó kereseti lehetőségét, így kiszámoltuk, hogy ez átlagosan évente 8-9 ezer forintot jelenthet, ami 2-3% a jelenlegi szinthez képest. Hát lehet, hogy majd ennél több fog kelleni.

Érdekes ugyanakkor az is, hogy az Aldi a honlapján hirdet két árufeltöltő állást is, ahol a heti 20 órás részmunkaidős bér 115 ezer forint, a 25 órásé pedig 120 ezer. Így az előbbi nyolc órára vetítve  230 ezer forint havi bérnek felel meg, utóbbi viszont 192 ezer forintnak. Ez persze lehet elírás, vagy bérpolitika egyaránt, vagy éppen ez a munkakör kifutóban van náluk (az aldis bolti eladó és árufeltöltő munkakörében egyforma a pakolás, a takarítás, a helyben sütés, csak az előbbinél még ott a kasszázás).

Az Aldi csak részmunkaidős bolti dolgozót keres, a leghosszabb meghirdetett munkaidő 35 óra. Így a borítékban lapuló hó végi pénz már nyilván kevesebb a nyolc órára számítottnál, legfeljebb 271 ezer forint. Ennyit lehet hazavinni.

A Tesconál a bolti dolgozók körében nagyobb béreltérések vannak munkakörönként, ami természetes, hiszen sokat számít például a szakképzettség igénye, vagy egy munkakör nehézsége. Némi zavart okoz ugyanakkor, hogy a részmunkaidősöknél bemutatott bérszámítás a megjegyzésük szerint a  teljes munkaidős munkaviszonyra vonatkozik és egy hónapra vetített, átlagosan számított pótlékokat szemléltet. Nagy baj lenne, ha így lenne, mivel a feltüntetett kereseti lehetőség például egy budapesti áruházban összesen mindössze bruttó 166 ezer forint. Így csak a részmunkaidő hossza hiányzik, nem is lehet a pénztáros bérét 8 órára vetíteni. A Tesco ugyanis azt mondja, hogy nála a kezdőbér ennél azért nagyobb.

A jó bérpolitika, vagy bértaktika része például a Sparnál is nyomon követhető, bár ők nem mondanak semmi számszerűt az álláshirdetésekben. De hát a 13. havi juttatásnak és a cafetériának is megvan a maga szerepe. Ezeket is beleszámolva a sajtóközleményükből már jóval nagyobb az elérhető javadalmazás összege.