Megelégelték az alacsony béreket a magyar dolgozók: asztalra csaptak, egymás után bénulhatnak meg az óriáscégek

Június óta egymást érik a munkaügyi konfliktusok Magyarországon. Két hónap alatt ez már a harmadik komolyabb megmozdulás, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. A mozgolódás nem független az új kormányzati irányvonaltól. A korábbi, tizenhat évig tartó Fidesz-kormányzás alatt a sztrájktörvény és a Munka törvénykönyvének módosításai szűkítették az érdekképviseletek mozgásterét.

Ezzel szemben az új miniszterelnök, Magyar Péter már nyár elején nyilvánosan bírálta az egyik hazai nagyvállalatot, amiért az a nyereségét nem a dolgozók béremelésére, hanem vendégmunkások alkalmazására fordította. Bár az elmúlt években ritka volt, hogy egy politikus a cégektől közvetlenül magasabb béreket követeljen, egyelőre kérdéses, ez a retorika mennyiben alakítja át a gyakorlatot.

A legkiélezettebb helyzet a dél-koreai hátterű Hanon Systems autóipari beszállító pécsi és székesfehérvári gyáraiban alakult ki. A dolgozók jelentős része alig keres többet a minimálbérnél, miközben a féléves munkaidő-keret miatt a cég kénye-kedve szerint, akár hétvégére is beoszthatja őket.

Miután a korábbi évek inflációja felemésztette a fizetések vásárlóerejét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség 10 százalékos béremelést követelt. Mivel a június eleji sztrájkok nem hoztak áttörést, most egy határozatlan idejű leállást készítenek elő, emellett nyílt levélben fordultak a vállalat globális vezérigazgatójához. A helyzetet nehezíti a hatalmas fluktuáció, valamint az, hogy a cég állítólag elbocsátással fenyegeti a nyilvánosság elé álló alkalmazottakat, emiatt sokan nem mernek csatlakozni a munkabeszüntetéshez.

Más munkahelyeken is feszült a helyzet, de az IKEA esetében sikerült kompromisszumra jutni. A svéd bútorlánc hazai történetében júliusban fordult elő először munkabeszüntetés, miután a dolgozók kevesellték a teljesítményalapú, átlagosan 5 százalékos emelést. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete az eredetileg követelt egységes, 6 százalékos emelés helyett végül elfogadott egy egyszeri, 100 ezer forintos kifizetést az augusztusi bérekkel, cserébe a vállalat vállalta a juttatási rendszer dolgozói igények szerinti átalakítását és a jövőbeli kollektív szerződés előkészítését.

A szegedi Continental gumigyárban viszont még csak most éleződik a konfliktus, miután a menedzsment egyoldalúan, 6,5 százalékos emeléssel zárta le a tavaszi tárgyalásokat. Később egy 100 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatást ajánlottak, de csak azzal a feltétellel, ha a dolgozók 2027 tavaszáig lemondanak a sztrájkjogukról. A szakszervezet ezt felháborítónak tartja, különösen annak fényében, hogy a tulajdonosok jelentős osztalékot vettek ki a cégből az elmúlt években. Válaszul 8,5 százalékos béremelést és 230 ezer forintos jutalmat követelnek, a sztrájkjogról való lemondás nélkül.

Az új politikai térfél megítélése rendkívül vegyes a szakszervezeti vezetők és a munkások körében. László Zoltán, a Vasas alelnöke szerint a kormány eddig sem optimizmusra, sem pesszimizmusra nem adott okot. Bár az államtitkári kinevezésekkel már körvonalazódik, kihez tartoznak a munkaügyek, érdemi egyeztetések még nem indultak. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy a kabinetnek már nincsenek olyan kivételezett "stratégiai partnerei", amelyek a háttérben lobbizhatnának a dolgozói érdekek ellen.

Benke Norbert regionális ügyvivő ennél derűlátóbb, szerinte a jelenlegi vezetés nem elnéző a távol-keleti cégek visszaéléseivel szemben, ami javíthatja a munkavállalók alkupozícióját. A Hanon Systems egyik névtelenséget kérő dolgozója azonban csalódott. Úgy látja, a Tisza-kormány eddig semmit nem tett az érdekükben, és a kampányban sem esett szó a Munka törvénykönyvének dolgozóbarát módosításáról, így számukra továbbra is csak a sztrájk maradt az egyetlen eszköz a tisztességesebb bérek elérésére.