Váratlan fordulat a magyar fizetéseknél: egy bizonyos réteg most óriásit kaszált az emelésekkel

A keresetek reálértéken is jelentősen nőttek: a reálkereset 10,5 százalékkal emelkedett, mivel a fogyasztói árak csupán 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez azt jelenti, hogy a béremelkedés érdemben meghaladta az inflációt, így a háztartások vásárlóereje javult.

A mediánkeresetek szintén erőteljes növekedést mutattak, ami a bérnövekedés szélesebb körű eloszlására utal. A bruttó mediánkereset 591 900 forint volt, ami 11,8 százalékos emelkedést jelent, míg a nettó medián 417 100 forintra nőtt, 13,5 százalékos bővüléssel. A mediánértékek azért fontosak, mert jobban tükrözik a „tipikus” keresetet, mint az átlag, amelyet a magasabb jövedelmek felfelé torzíthatnak.

A rendszeres, prémium és jutalom nélküli bruttó átlagkereset 691 300 forintot tett ki, ami 10,0 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. Szektoronként eltérő pálya rajzolódik ki: a vállalkozásoknál 683 500 forint volt az átlag, ami 9,4 százalékos növekedést jelentett, míg a költségvetési szférában 703 400 forintra, a nonprofit szektorban pedig 731 000 forintra emelkedett az átlagkereset. Utóbbi két területen a növekedés meghaladta a versenyszféra ütemét, amit elsősorban az előre ütemezett béremelések magyaráznak.

Összességében a februári adatok azt mutatják, hogy a bérdinamika továbbra is erős, és a nettó keresetek emelkedését érdemben támogatják a családokat célzó adókedvezmények. A viszonylag alacsony inflációs környezet mellett ez a folyamat a reáljövedelmek növekedésén keresztül a fogyasztás élénküléséhez is hozzájárulhat.