Előkerültek a mesterséges intelligencia legújabb vesztesei: óriás bajban vannak azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak

Mark Bunker, a Deloitte egykori vezető partnere tavaly alapította meg a Queen's Tower Advisory nevű céget. A vállalat kis létszámú, de MI-ügynökökkel megtámogatott csapatokkal kíván versenyezni a legnagyobb piaci szereplőkkel. Elképzelése szerint húszfős emberi csapata a mesterséges intelligencia révén akár százötven fős kapacitással is képes működni. Bunker nincs egyedül ezzel az iránnyal. Marissa Thomas, a PwC UK korábbi operatív igazgatója Unity Advisory néven indított startupot. Eközben az európai magántőkepiac legnagyobb szereplője több mint ötszázmillió eurót fektetett a WTS adótanácsadó cégbe. Ez a vállalat öt éven belül száz partnert kíván toborozni, közvetlenül a Big Fourral felvéve a versenyt.

A mesterséges intelligencia leginkább azért jelent fenyegetést a nagy tanácsadó cégekre, mert éppen a legfőbb versenyelőnyüket, a méretgazdaságosságot kezdi ki. A kisebb vállalkozások az algoritmusok segítségével már olyan volumenű projekteket is el tudnak vállalni, amelyekre korábban esélyük sem lett volna. A brit Menedzsment-tanácsadói Szövetség (MCA) becslése szerint a kisebb cégek akár ötven százalékos növekedési ütemet is elérhetnek. Mindeközben a magántőke-befektetők egyre szívesebben finanszírozzák ezeket a vállalkozásokat, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. A múltban az új tanácsadó cégek évekig tartó, lassú organikus növekedésre kényszerültek, mielőtt egyáltalán esélyük nyílt volna a külső tőkebevonásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Microsoft magyar feje: így alakulnak át a magyar munkahelyek, azért ez kemény lesz

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a mesterséges intelligencia (AI) munkavilágra gyakorolt hatásairól beszélt a Pénzcentrumnak.

A hagyományos üzleti modellt egyszerre három irányból éri támadás. Először is a generalista megközelítés folyamatosan veszít az értékéből. Az ügyfelek egyre gyakrabban használnak saját MI-eszközöket az előzetes elemzésekhez, és már csak a mélyebb szaktudást igénylő feladatokkal fordulnak tanácsadóhoz. Másodszor az óradíjas elszámolás logikája teljesen összeomlik akkor, amikor egy algoritmus percek alatt képes átnézni több ezer szerződést.

A McKinsey munkáinak nagyjából harmada emiatt már most is teljesítményalapú díjazáshoz kötött. Harmadszor pedig a piramisszerű szervezeti felépítés is elveszíti a létjogosultságát. Ebben a modellben hagyományosan a nagyszámú junior munkatárs termelte ki a partnerek profitját, ám a munkaigényes feladatokat egyre inkább az MI veszi át. Egyes cégek emiatt már az "obeliszk" típusú, laposabb szervezeti struktúrával kísérleteznek.

A nagy tanácsadó cégek sem tétlenkednek. Lisa Fernihough, a KPMG UK tanácsadói üzletágának vezetője nyíltan fogalmaz: "Azt akarom, hogy ez a szervezet továbbra is létezzen – ennyire felforgatónak tartom az MI-t."

A cég létrehozott egy belső, izolált inkubátorprojektet Project Watts néven. Ez a kezdeményezés szándékosan megkerüli a szokásos vállalati jóváhagyási folyamatokat, így az új MI-eszközöket hónapok helyett akár hetek alatt kifejleszthetik. A McKinsey a technológiai cégekkel kötött stratégiai szövetségekre épít. Eközben a BCG a bevételeinek negyven százalékát már mesterséges intelligenciához és technológiához kapcsolódó projektekből szerzi. A nagyvállalatok továbbra is dollármilliárdokat fektetnek be az MI-fejlesztésekbe, globális hálózatuk révén pedig képesek az országok és a szakterületek között összehangolni ezt a tudást.

Ugyanakkor egy teljesen új veszélyforrás is megjelent a piacon. Az OpenAI és az Anthropic egyre inkább közvetlenül kínálja a saját MI-eszközeit a vállalatoknak, amivel potenciálisan megkerülik a klasszikus tanácsadókat. Az OpenAI egy négymilliárd dolláros magántőke-bevonást követően saját tanácsadói üzletágat is indított, miközben szövetségeket kötött a nagy tanácsadó cégekkel. A kritikusok szerint ez a lépés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tanácsadók "beengedték a rókát a tyúkólba". Rövid távon a legnagyobb veszély a közepes méretű cégeket fenyegeti. Nekik ugyanis sem a nagyvállalatok tőkeereje, sem pedig a startupok agilitása nem áll a rendelkezésükre, így könnyen felmorzsolódhatnak a két véglet között.