Brutális különbségek a sofőrök fizetésében: vannak, akik milliókat keresnek – ezért nem mindegy, minek a volánja mögé ülsz

A 2024-es statisztikák szerint meglehetősen nagy szórás mutatkozik meg a sofőrök fizetésében Magyarországon: míg egyes pozíciókban akár bruttó 3 millió forint feletti összeget is hazavihetnek a dolgozók, addig más területen a jövedelem az átlagbért sem éri el.

A kérdés azért is rendkívüli fontosságú, mert magyarországi és nemzetközi szinten is évek óta égető problémája a közúti fuvarozásnak a sofőrhiány – 2024 végén közel félmillió sofőr hiányzott az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ezért most megnéztük, hogy Magyarországon pontosan mennyit keresnek a különböző sofőri munkakörökben alkalmazásban állók, és milyen tényezők állhatnak az olykor valóban jelentős bérkülönbségek mögött.

A sofőrök fizetése sokszor az átlagot sem éri el

A személygépkocsi-vezetők jellemzően személyeket, kisebb terjedelmű rakományokat vagy egyéb küldeményeket szállítanak, feladataikat pedig gyakran kisebb vállalkozásoknál, szolgáltató cégeknél vagy egyéni megbízások keretében látják el. A KSH 2024-es adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló személygépkocsi-vezetők bruttó átlagkeresete 515 324 forint volt. Ez jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (ami bruttó 646 800 forint volt), ugyanakkor a munka sokszor rugalmasabb, mint a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök esetében. Emellett keresetüket befolyásolhatja, hogy kapnak-e teljesítményalapú juttatásokat vagy különböző pótlékokat, továbbá az egyes munkáltatók és régiók között is nagy eltérések lehetnek.

A tehergépkocsi-vezetők és kamionsofőrök bruttó átlagkeresete 413 994 forint volt 2024-ben, ami a vizsgált foglalkozási csoportok között a legalacsonyabb érték. Ez talán sokak számára meglepő lehet, hiszen a közvélekedés szerint a nemzetközi fuvarozásban dolgozók kiemelkedő jövedelemre számíthatnak. A statisztikai adat ugyanakkor egyrészt kizárólag a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetét mutatja, másrészt nem feltétlenül tartalmazza az egyéb juttatásokat vagy külföldi napidíjakat, harmadrészt pedig nem a kamionsofőrök átlagbérét mutatja a szám: több munkakör béradata alapján számították az átlagot, tehát a statisztikában szerepelnek többek közt az autómentők, árufuvarozók, bútorszállítók vagy a trélervezetők fizetései is.

A közösségi közlekedésben magasabbak a bérek

Az autóbuszvezetők bruttó átlagkeresete 633 469 forint volt 2024-ben, ami már nagyjából az átlagbérrel megegyező összeg, ugyanakkor nem feltétlenül tükrözi azt, hogy a munka milyen komoly felelősséggel jár, hiszen az autóbuszvezetők naponta több száz utas biztonságáért felelnek, emellett rendszeresek lehetnek az éjszakai és a hétvégi műszakok is, valamint ünnepnapokon is sokszor dolgozniuk kell. A szektorban évek óta tapasztalható a munkaerőhiány, az állomány egyre inkább öregszik, utánpótlás pedig alig van.

A trolibuszvezetők esetében a bruttó átlagkereset 2024-ben 753 162 forint volt. Ez a magasabb bérszint egyrészt a szakképzettségi követelményekből, másrészt pedig a munkaerőhiányból is fakadhat, a bérek versenyképessége pedig kulcskérdés a munkaerő megtartása szempontjából.

A villamosvezetők 2024-ben bruttó 780 136 forintos átlagkeresettel számolhattak, ami nem csak a közösségi közlekedésben dolgozók, hanem az átlagbér szempontjából is kiemelkedőnek számít. A villamos- és trolibusz-közlekedésnél is fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben speciális infrastruktúrára van szükség, mely jellemzően csak nagyvárosi környezetben valósul meg, ennek megfelelően feltehetőleg az ezekben a munkakörökben dolgozó járművezetők bére sem független attól, hogy magasabb bérszínvonalú, urbánus munkaerőpiacon dolgoznak, ahol általánosságban is kedvezőbbek a kereseti viszonyok, mint a kisebb településeken.

Ezek a járművezetők kapják a csúcsfizetést

A mozdonyvezetők fizetése átlagosan bruttó 993 245 forint volt 2024-ben, ami már abszolút a felsőbb jövedelmi sávba sorolható, sőt, a mozdonyvezetők Magyarországon a legjobban kereső fizikai munkát végzők közé tartoznak. Ahhoz, hogy valaki mozdonyvezető legyen végzettséget tekintve nem várnak sokat, csak egy érettségi kell, ugyanakkor a jelentkezőnek kiváló egészségi állapottal kell rendelkeznie és szigorú orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat kell teljesíteni. A leggyakoribb út a MÁV vagy leányvállalatai által indított, fizetett mozdonyvezető-gyakornok program, amelynek végén hatósági vizsgát kell tenni. A munkaerő-utánpótlás biztosítása stratégiai kérdés az ágazatban, a bérszint így a pálya vonzerejének fenntartását is szolgálja.

Érdemes még megemlíteni a légijármű-vezetőket is, akik 2024-ben átlagosan bruttó 3 135 069 forintot vihettek haza, ami jól mutatja a pálya speciális jellegét a járművezetői szakmák között. A kiemelkedő fizetéshez nem csoda, hogy rendkívül magas belépési küszöb társul: a felsőfokú végzettség mellett szigorú alkalmassági és egészségügyi vizsgákon is meg kell felelniük az érintetteknek. Ráadásul a pilóták képzése hosszú és költséges, emellett a légiközlekedés globális piac, ahol a bérek részben nemzetközi versenyben alakulnak ki.

A bérkülönbségek mögött tehát több strukturális tényező is meghúzódik. A fizetéseket sokszor befolyásolhatják a régiós különbségek, a finanszírozási háttér, az állami szerepvállalás, de a vállalat mérete és a tulajdonosi háttér szintén meghatározó tényező lehet. Emellett érdemes szót ejteni a munkaerőhiányról is, hiszen ez 2025-ben komoly problémát jelentett Európa-szerte. Több vállalat saját képzési és utánpótlásprogramot indított, fiatal, kevésbé tapasztalt sofőröket képezve ki lépésről lépésre, más vállalatok pedig inkább a stabil, emberközpontú munkakörülményekben látják a megoldást, és a hosszú távú megtartásra helyezik a hangsúlyt. Érdekes még, hogy a magas bérek önmagukban már nem feltétlenül jelentenek versenyelőnyt, ezért egyre fontosabb a kiszámítható beosztás, a modern járműpark és a családbarát működés is.