Megijedtek a sztrájktól a magyarok: mitől kezdtek el félni ennyien - minden egy irányba mutat

Megérkeztek a 2025-ös sztrájkadatok, és a számok alapján egyértelmű a trend tárul elénk. Miközben az elmúlt évtizedben voltak kifejezetten erős mobilizációs évek, a tavalyi évben történelmi mélypontra süllyedt a munkabeszüntetésekben részt vevők száma.

2025-ben összesen 4 sztrájkot regisztráltak Magyarországon, ezekben mindössze 373 fő vett részt, a kiesett munkaórák száma pedig alig 1400 volt. Ez nemcsak az elmúlt tíz év legalacsonyabb részvételi adata, hanem nagyságrendileg is eltörpül a korábbi csúcsévekhez képest.

A legerősebb évek már mögöttünk vannak

Az adatsor alapján az elmúlt évtized két legjelentősebb sztrájkéve 2016 és 2022 volt.

• 2016-ban 7 sztrájk zajlott, közel 39 ezer résztvevővel és 270 500 kiesett munkaórával.
• 2022-ben ugyan csak 4 sztrájk volt, de ezekben csaknem ugyanannyian, 38 959-en vettek részt, a kiesett órák száma pedig 271 200 volt.

A feltúrjuk a múltat, megtudhatjuk, hogy mindkét évben meghatározó szerepe volt a pedagógusok munkabeszüntetéseinek. Úgy tűnik tehát, az elmúlt tíz évben a közoktatás volt az a terület, ahol valódi, tömeges sztrájkhajlandóság mutatkozott.

Érdekes, hogy 2019-ben 12 sztrájkot tartottak, ami a vizsgált időszak rekordja, a résztvevők száma azonban „csak” 20 905 fő volt.

Ugyanakkor ebben az évben regisztrálták a legtöbb kiesett munkaórát, 416 300 ezret, ami arra utal, hogy egynémely munkabeszüntetés időtartama jelentős volt. Ebben az évben egykébként a közszféra alkalmazottainak sztrjákja miatt volt hangos a média.

Hat éve nincs igazi sztrájkáttörés

Az elmúlt hat év adatai alapján kirajzolódik egy másik trend is. 2020 óta egyszer sem haladta meg az éves sztrájkok száma az ötöt, és a részvétel is jelentősen visszaesett.

• 2021-ben 4 sztrájk volt, 2 357 résztvevővel.
• 2022-ben 4 sztrájk, ám kivételesen magas részvétel (38 959).
• 2023-ban 3 sztrájk zajlott, 17 779 fővel.
• 2024-ben 5 sztrájk volt, de már csak 5 584 résztvevővel.
• 2025-ben pedig 4 sztrájk mellett a részvétel 373 főre zsugorodott.

A 2025-ös adat persze kiemelkedően beszédes: még az 500 főt sem érte el a teljes éves részvétel. A kiesett munkaórák száma is minimális volt.

Mindez arra utal, hogy amennyiben nincs egy nagy, országos hatókörű, jól szervezett szakszervezeti háttér vagy egy olyan ügy, amely széles társadalmi rétegeket képes mobilizálni, a sztrájkok volumene rendkívül alacsony marad.

Kevesebb sztrájk, kisebb súly

Összességében az adatok azt mutatják, hogy bár formálisan továbbra is minden évben történnek munkabeszüntetések, azok társadalmi és gazdasági súlya jelentősen csökkent az elmúlt években.

A 2016-os és 2022-es csúcsévekhez képest 2025-ben a sztrájkok inkább szimbolikus jelentőségűek voltak, semmint tömeges érdekérvényesítési események. 

2026-ban felpöröghetnek a sztrájkok?

Hiába ugyanakkor a jelentős sztrájkvisszaesés, könnyen lehet, hogy 2026-ban már nem erről lesz szó. Január végén a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke ugyanis arról beszélt, hogy hónapokon belül sztrájk jöhet az egészségügyi szakdolgozók körében, mivel elakadtak a tárgyalások a kormánnyal.

Ha tehát valóban megindul a munkabeszüntetés azokon a helyeken, ahol erre fogadókészség mutatkozik, az könnyen megtörheti az elmúlt évek visszafogott sztrájkstatisztikáját.