Hiába várják a magyar dolgozók: alig fognak nőni idén a bérek

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus már tavaly is jelentős volt a munkavállalók körében, az idei adatok azonban további romlást mutatnak. A Hays Hungary Salary Guide 2026 szerint a dolgozók 72,5 százaléka pesszimistán tekint a következő 2–5 év makrogazdasági és foglalkoztatási kilátásaira. Mindössze körülbelül minden tizedik megkérdezett bizakodó a jövőbeni gazdasági helyzettel kapcsolatban, miközben a semleges álláspontot képviselők aránya egy év alatt 30-ról 17 százalékra csökkent  - írta a Portfolio.

A munkáltatói oldal hangulata szintén romlott. Míg tavaly a cégek 55 százaléka sorolta magát a pesszimista táborba, addig idén ez az arány már 65 százalék. Különösen aggasztó, hogy a válaszadó cégvezetők 17 százaléka a legborúlátóbb kategóriába sorolja magát a középtávú gazdasági kilátásokat illetően.

A létszámváltozások terén vegyes kép rajzolódik ki. 2025-ben a megkérdezett vállalatok 47 százalékánál történt valamilyen mértékű létszámbővítés, míg 28 százaléknál csökkent az alkalmazottak száma. A cégek mintegy ötödénél nem változott a munkavállalói létszám. A következő időszakra a válaszadók közel fele állománynövekedést vár, 27 százalékuk pedig stagnálásra számít. A toborzási prioritások között továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a technikai és digitális kompetenciákkal rendelkező szakemberek.

A bérezési trendek egyértelműen lassulást jeleznek. Míg tavaly a munkavállalók 36 százaléka részesült 10 százaléknál nagyobb fizetésemelésben, addig 2025-ben ez az arány 23 százalékra esett vissza. Hároméves távon még markánsabb a lassulás: 2023-ban még a dolgozók 46 százaléka kapott két számjegyű béremelést, ez az arány azóta folyamatosan csökken.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyit fizetnek ma a nagy láncok? Ennyit keresnek valójában a bolti dolgozók

A magyarországi kiskereskedelmi ágazatban 2026-ra olyan béremelési hullám indult el, amely érdemben meghaladja a várható, 3–4 százalékos inflációt.

A következő 12 hónapra vonatkozó tervek alapján a munkavállalóknak várhatóan a 2025-ösnél is szerényebb béremeléssel kell beérniük. A munkáltatók 41 százaléka mindössze 2,5–5 százalékos fizetésemelést tervez 2026-ra, szemben a korábban jellemző 6–10 százalékos célkitűzésekkel. A vállalatok mintegy tizedénél egyáltalán nem várható bérnövekedés, vagyis bérstagnálásra készülnek.

A jelenlegi kereseti viszonyokat vizsgálva a dolgozók 55 százaléka bruttó 600 ezer és 1,2 millió forint közötti havi fizetést kap, 32,5 százalékuk pedig ennél is magasabb összeget keres. Ennek ellenére a munkavállalók 57,5 százaléka úgy érzi, hogy a bére nincs összhangban a felelősségi körével.

A felmérés szerint a résztvevők körülbelül egynegyede magasabb fizetést úgy ért el, hogy munkahelyet váltott, vagy előléptetésben részesült. A béremelések fő hajtóereje továbbra is az általános vállalati bérkorrekció, valamint az inflációt követő, kompenzációs célú emelés.

A munkaidőn túli tevékenység kompenzálása komoly problémát jelent. A válaszadók 67 százaléka hetente végez valamilyen mértékű túlórát. A dolgozók több mint fele időnként elvárásnak érzi, hogy munkaidőn kívül is elérhető legyen, míg 26 százalékuk gyakran vagy folyamatosan szembesül ezzel az igénnyel. A legnagyobb gond, hogy a túlmunka a legtöbb esetben semmilyen formában nem kerül ellentételezésre.