Csúnyán hoppon maradt rengeteg magyar dolgozó: hiába állt ez a bérpapírjukon, már bottal üthetik a pénzük nyomát

Ugyan a magyar bérek az elmúlt években folyamatosan emelkedtek – bár hozzá kell tenni, hogy ezzel együtt a megélhetés költségei és az infláció is –, a nominális keresetek növekedése nem egyenletesen érintette a munkaerőpiacot, és számokat közelebbről megvizsgálva látható válik, hogy komoly különbségek mutatkoznak meg az egyes szakmák között. Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk azokat a területeket, ahol a legnagyobb mértékben emelkedtek a fizetések, most pedig azokat a szakmákat vizsgáljuk meg jobban, ahol a legkisebb mértékű béremelések történtek.

Az, hogy milyen szakmákban és milyen ütemben nőttek a bérek, jóval többet mond a munkaerőpiac állapotáról, mint azt elsőre gondolnánk. A bérdinamika különbségei megmutatják, hogy milyen szakmák és területek tudtak alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz, és hogy hol maradt el a felzárkózás. Mindez a munkaerő-kínálat alakulását is befolyásolhatja, mivel az alacsony bérnövekedés növelheti a pályaelhagyás kockázatát. Így érdemes részletesen megnézni azokat a szakmákat, ahol a béremelések elmaradtak az átlagtól.

A kumulált inflációs adatok alapján 2019 és 2024 között az árak összesen 62,8 százalékkal emelkedtek Magyarországon, tehát ahhoz, hogy a bérek reálértéken ugyanannyit érjenek 2024-ben, mint 2019-ben, a nominális bérnek legalább 62,8 százalékkal kellett nőnie ebben az időszakban. Ehhez képest számos olyan szakma van, ahol a bérnövekedés meg sem közelítette azt a százalékot.

Ebben a szakmában mindössze 15 százalékos volt a bérnövekedés

Az elmúlt évek legalacsonyabb bérnövekedését produkáló foglalkozása a nyomozói munka volt, ahol a bruttó átlagkereset 2019 és 2024 között mindössze közel 15 százalékkal emelkedett: bruttó 636 ezer forintról bruttó 731 ezer forintra. A nyomozók esetében a hivatásos állományúak jövedelmét a szolgálati idő, az illetményalap, a pótlékok és a rendfokozat határozza meg.

Az alternatív gyógymódot alkalmazók esetében első pillantásra kedvezőbbnek tűnhet a helyzet, hiszen 29 százalékos béremelkedés történt 2019 és 2024 között. A bruttó 803 ezer forintos 2019-es átlagkereset 2024-re meghaladta a bruttó egymillió forintot, ugyanakkor ez a növekedés is elmarad a legtöbb szakma bérdinamikájától. Az ezen a területen dolgozók jövedelme erősen függ a fizetőképességtől, valamint a magánszolgáltatások iránti kereslettől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezekkel a melókkal 2026-ban is degeszre keresheted magad Magyarországon: milliósak a fizuk, diploma sem kell hozzájuk

A diplomások továbbra is sokszor átlag felett keresnek, de a legmagasabb fizetések között ma már olyan szakmák is jelen vannak, amelyekhez nem szükséges a felsőfokú végzettség.

A vám- és pénzügyőrök bére szintén alig emelkedett 2019 és 2024 között, bruttó átlagkeresetük 539 ezer forintról bruttó 697 ezer forintra nőtt ebben az időszakban, vagyis körülbelül 158 ezer forintos nominális emelkedés történt, ami százalékosan alig haladja meg a 29 százalékot. Jó hír viszont, hogy a munka jellegéből adódóan (hétvégi és éjszakai munkavégzés, valamint készenlét) a fizetés pótlékokkal is készülhet, továbbá a nettó jövedelmet növelheti még a közszférában elérhető cafeteria, és az egyéb juttatások is.

Érdekes, hogy az bár államigazgatás felsőbb vezetői szintjén dolgozók esetében a bérek nominálisan magasak, a növekedés üteme azonban 2019 és 2024 között meglepően visszafogott volt. Az országos és területi közigazgatás, illetve az igazságszolgáltatás vezetőinek átlagkeresete 2019-ben némileg több mint bruttó egymillió forint volt, ami 2024-re bruttó 1,326 millió forintra nőtt, ami körülbelül 32,5 százalékos emelkedést jelent. Bár forintban ez jelentősnek tűnhet, a vezetői felelősséghez, a piaci szférához és a többi szakma bérnövekedéséhez viszonyítva ez igen mérsékelt.

A statisztikusok bére szintén nem növekedett túlságosan nagy mértékben, noha a szakma iránti kereslet az adatalapú döntéshozatal térnyerésével igencsak megnőtt. A bruttó átlagkereset 2019-ben bruttó 557 ezer forint volt, 2024-re ez bruttó 753 ezer forintra emelkedett, ami nagyjából 35 százalékos növekedést jelent. Itt fontos megemlíteni a szektorbeli eltéréseket, hiszen többek közt a pénzügyi, információs-technológia vagy üzleti szektorokban a statisztikusok fizetése jóval magasabb, míg a közszférában dolgozó kollégáiké.

A geológusok és statiszták bére sem lőtt ki

A geológusok bérezése sem növekedett túlzotta az elmúlt években. A bruttó 693 ezer forintos 2019-es átlagkereset 2024-re csupán 940 ezer forintra nőtt, ami 35,5 százalékos emelkedésnek felel meg. A fizetéseket sokszor befolyásolja a végzettség szintje, a nyelvtudás, valamint természetesen az is, hogy hazai vagy multinacionális cégnél dolgozik az illető. Emellett érdemes még megemlíteni, hogy itt jellemzően bányászat és a nyersanyagkutatás területén magasabbak a bérek.

A segédszínészek és statiszták bérei szintén kevéssé emelkedtek az elmúlt évek alatt. A 2019-es bruttó 301 ezer forintos átlagkereset 2024-re bruttó 412 ezer forintra emelkedett, ami kevesebb mint 37 százalékos növekedést jelent. A szektor sajátossága a bizonytalan foglalkoztatás és az alkalmi munkavégzés, de a pandémia alatt a forgatások leállása is különösen érzékenyen érintette a szektorban dolgozókat.

A gépírók és szövegszerkesztők átlagkeresete bruttó 316 ezer forintról 434 ezer forintra nőtt 2019 és 2024 között, ami valamivel több mint 37 százalékos emelkedést jelent. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia terjedése miatt a szakma jövője meglehetősen bizonytalan, az utóbbi években a feladatok egy része át is alakult vagy más munkakörökbe olvadt.

Az adó- és illetékhivatali ügyintézők bére ugyan meghaladta a 40 százalékos növekedést, ez még mindig elmarad a többi szakma bérnövekedésétől. A bruttó 494 ezer forintos 2019-es átlagkereset 2024-re bruttó 692 ezer forintra nőtt. Fizetésük jelentősen függ attól, hogy hol dolgoznak, emellett a szakmai tapasztalat és végzettség is befolyásolja a béreket.

A lakossági kérdezők és összeírók béreinek növekedés nominálisan és százalékosan is szerény maradt. A 2019-es bruttó 271 ezer forintos átlagkereset 2024-re bruttó 382 ezer forintra emelkedett, ami alig több mint 40 százalékos növekedést jelent. A szakma társadalmi megbecsültsége meglehetősen alacsony, ami a bérdinamikában, de az átlagkeresetben is egyértelműen tükröződik.

Látható tehát, hogy míg egyes ágazatokban látványos növekedés történt, több szakma tartósan leszakadó pályára került. Az inflációval korrigálva ezekben a szakmákban sokszor nem beszélhetünk valódi előrelépésről a jövedelmek tekintetében. Ráadásul a közszférához való erős kötődés, a szabályozott bérrendszer és a korlátozott alkupozíció mind rontják az egyes szakmákban dolgozók bérdinamikáját. Mindez hosszabb távon akár munkaerőhiányt és elvándorlást is okozhat, így fontos lenne, hogy a legalacsonyabb bérnövekedését produkáló foglalkozásokra nagyobb figyelmet fordítsanak a döntéshozók.