Luxusfizetésért lépnek le tömegével magyarok Ausztriába, Németországba: döbbenet, mennyit keres egy recepciós, pincér

Az elmúlt öt évben évről-évre emelkedett a külföldre vándorló magyar állampolgárok száma: a KSH adatai szerint 2024-ben több mint 41 ezer magyar döntött a külföldi letelepedés mellett. A legtöbben Ausztriába költöztek – több mint 22 ezren –, de sokan választották Németországot is (2024-ben itt több mint 7 ezer magyar telepedett le).

A SEEMIG (Managing Migration in South East Europe transznacionális együttműködési program) adatai szerint a külföldre költöző európaiakról elmondható, hogy több mint 60 százalékuk 40 éves kora előtt vág ebbe bele, melyet egy 2024-es tanulmány is megerősít, eszerint ugyanis a külföldön letelepedők jellemzően a 25–49 éves tapasztalt, fiatal munkavállalók közé tartoznak, és egy minimális férfi többség tapasztalható: 2024-ben körülbelül 23 ezer férfi és 17 ezer nő költözött külföldre, tehát a külföldön letelepedők 56,85 százaléka volt férfi és 43,15 százaléka nő.

A költözés mögötti motivációk ugyan személyenként eltérőek lehetnek – van, aki a magyarországi közéleti-politikai helyzet miatt, van, aki az új élményekért, más kultúrák megismeréséért dönt az elvándorlás mellett –, azonban elsősorban még mindig a gazdasági és pénzügyi okok az elsődlegesek: egy 2018-as felmérésben a külföldi munkavállalásban gondolkodó magyarok 76 százaléka ezt említette fő motivációként. Ugyanakkor fontos szempont még a várható jobb életminőség, valamint a külföldi munkatapasztalat szerzése is.

Hatalmas a különbségek a bérek között

Mindezen okok miatt nem véletlen, hogy egyre többen mérlegelik, megéri-e a váltás: pontosan mennyivel lehet több pénzt keresni a határon túl, és milyen mértékben növelheti a külföldi tapasztalat a szakmai fejlődést. Természetesen a választott ország és szektor is jelentősen befolyásolja az anyagi előnyöket, így a döntéshez az is fontos, hogy reális képet kapjunk a kereseti lehetőségekről.

Cikkünk következő részében ezért annak jártunk utána, hogy a magyarok körében külföldön népszerű munkákkal mennyi lehet keresni Ausztriában és Németországban és mennyit itthon.

Recepciós

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló recepciósok bruttó átlagkeresete 2024-ben 454 399 forint volt, a szállodai recepciósoké pedig 495 674 forint. Ehhez képest Németországba és Ausztriába, az általunk megtekintett, magyaroknak szánt álláshirdetések szerint, most havonta nettó 2100–2400 euróért keresnek recepcióst, ami átszámítva 800 000–915 ezer forint, és ehhez még átalában a bónuszok és a borravaló is hozzáadódik. Természetesen a munkakörből adódóan külföldön elvárt a megfelelő szintű nyelvtudás, tehát ezt érdemes figyelembe venni, viszont például egy nagy szállodalánc Magyarországon is csak nyelvtudással alkalmaz recepciósokat, hiszen náluk sok a külföldi vendég.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezzel a melóval itthon is degeszre keresheted magad: 950 ezres havi bér, diploma sem kell

2025-ben is a gyártás, a logisztika és a műszaki szakmák számítanak a legnagyobb kihívást jelentő területeknek a hazai munkaerőpiacon.

Konyhai kisegítő

A konyhai kisegítő munkakörben Magyarországon a KSH adatai szerint 2024-ben bruttó 320 996 forintot lehetett keresni átlagosan. Nyilván nem meglepő, hogy ebben a munkakörben is jóval magasabb bérekre lehet számítani külföldön. Ausztriában és Németországban a jellemző kereseti sáv havi 1750 és 2190 euró közötti, ami átszámítva forintra 667 ezer és 835 ezer közötti összegnek felel meg.

Pincér

A teljes munkaidőben alkalmazásban álló pincérek Magyarországon 2024-ben átlagosan bruttó 388 423 forintot kerestek a KSH adatai szerint. Ugyanez a munka viszont Németországban és Ausztriában 1900 és 2400 euró közötti összeget fizet, ami átszámítva 724 000–915 000 ezer forint. Külföldön ebben a munkakörben szintén elvárt a nyelvtudás, de sok esetben – főleg budapesti, vagy nagyvárosi éttermeknél – egy Magyarországon sincs másként.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közel kétmilliós fizetéssel toboroznak pincéreket ebbe az étterembe: óriási az emberhiány

Ismét egy olyan hirdetésre bukkantunk, ahol kiemelkedően jó a fizetés, igaz nem itthon, hanem Svájcban kell dolgozni a bruttó 4400 svájci frankért cserébe.

Szobalány/szobafiú

A KSH adatai szerint az intézményi takarítók és kisegítők Magyarországon 2024-ben bruttó 332 635 forintot kerestek teljes munkaidőben. Ausztriában és Németországban az álláshirdetések szerint most a jellemző bér a szobalány/szobafiú pozícióban 1700–2265 euró, ami forintra átszámítva körülbelül 648 000–864 000 forintnak felel meg. Ennél a pozíciónál előny lehet, hogy általában nem várnak el nyelvtudást, vagy ha mégis, akkor a legtöbbször elég csak az alapszinű angol vagy német.

Magasabb bér, magasabb megélhetési költségek

Bár a külföldi fizetések jóval vonzóbbak a magyar béreknél, érdemes figyelembe venni azt is, hogy Ausztriában és Németországban a megélhetési költségek is számottevően magasabbak. A lakhatás, az élelmiszer, a közlekedés és a szolgáltatások többsége is drágább, így a magasabb bérből többet is kell költeni.

Érdemes tehát megnézni a vásárlóerő-paritást (PPS – purchasing power standard) is, ami azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. Vásárlóerő szerint az Európai Unióban Németország és Ausztria a legmagasabban fizető országok közé tartozik az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarország a lista végén kullog, csupán három országot előzünk, és az Eurostat legfrissebb adatai szerint fogyasztás tekintetében is csak Bulgária és Észtország van mögöttünk.

Viszont jó hír, hogy sok esetben a külföldi munkáltatók a fentebb felsorolt pozíciók esetében a fizetésen túl különféle juttatásokat is biztosítanak. Nagyon gyakori például, hogy a munka mellé szállást is adnak, nem ritkán teljesen ingyen, vagy a piaci árnál jóval kedvezőbb áron. Ez hatalmas könnyebbség, hiszen a megélhetési költségek egyik legnagyobb tételét veszi le a munkavállalókról.

Emellett sok helyen az ellátásra sem kell külön költeni: az étkezés napi egy vagy akár több alkalommal is díjmentesen jár. Mindez azt jelenti, hogy a dolgozók a bérük nagyobb részét ténylegesen félretehetik, ami komoly megtakarítási lehetőséget teremt a magyarországi viszonyokhoz képest. Így a PPP-számítás alapján kapott előny még erősebb, azaz a jövedelem reálértéke és vásárlóereje még inkább kedvezőbb.

Mégsincs kolbászból a kerítés?

Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a külföldi munkavállalás sok esetben tele van kihívásokkal és nehézségekkel. A beszámolók szerint a munka gyakran kemény fizikai terheléssel jár, és sok helyen a hosszabb műszakok, az intenzívebb tempó, és a hat munkanapos hét a jellemző. A beilleszkedés sem mindig egyszerű, melyet a nyelvi különbségek is hátráltathatnak, ráadásul a kulturális eltérések és az új környezet megismerése is időt és energiát emészt fel. Természetesen előfordulhatnak konfliktusok is, akár a kollégák, akár a vezetőség és munkavállaló között, és az is gyakori, hogy a munkáltató nem segítőkész vagy rugalmas.

Többen számolnak be arról, hogy a kezdeti lelkesedés után szembesülnek a valósággal, ami néha nehezebb, mint amire számítottak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne érné meg belevágni, de fontos felkészülni rá, hogy a kihívások ugyanúgy a mindennapok részei lesznek, mint az előnyök.

Összességében a külföldi munkavállalás továbbra is komoly vonzerőt jelent a magyarok számára, különösen azoknak, akik gyors és jelentős anyagi előrelépést szeretnének elérni. A bérek közötti különbség olyan jelentős, hogy még a magasabb megélhetési költségekkel együtt is jóval több megtakarításra nyílik lehetőség, mint Magyarországon. A munkáltatók által biztosított juttatások – például az ingyenes vagy kedvezményes szállás és étkezés – pedig tovább növelik a külföldi keresetek reálértékét.

Ugyanakkor fontos reális képet alkotni arról is, hogy a jobb fizetés gyakran együtt jár a keményebb fizikai igénybevétellel, a hosszabb munkaidővel és akár a nagyobb elvárásokkal is, ráadásul a nyelvi és kulturális különbségek miatt a beilleszkedés sem mindig egyszerű, ezért érdemes felkészülten és tudatosan meghozni ezt a döntést.