KSH-válasz a zavaros GDP-adatokra: kiderült, mi torzította el a magyar gazdasági számokat

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a külkereskedelmi árak számbavételének módszertani változása áll a közelmúlt GDP-statisztikáiban látott furcsa ugrások mögött. A Portfolio megkeresésére küldött válaszuk alapján a külkereskedelmi árak módszertana 2025-ben egységérték alapú árkalkulációra tért át a korábbi reprezentatív adatgyűjtésről.

„Az új árindexszámítás nemzeti számlás adatokon történő átvezetésénél – a tétel szintű árvalidálás befejezéséig – technikai (szigorú outlier szűrési elveken alapuló) visszavezetést alkalmaztunk. Az ilyen módon kalkulált előzetes árindexek a 2023-as évben az export és az import tekintetében a korábbiakhoz képest (energiahordozók és gépek esetében) alacsonyabb árváltozást mutatnak, ami így magasabb volumenindexeket és a korábbiakhoz képest eltérő cserearány pályát is eredményezett” – írták.

Hozzátették azt is, hogy a 2026 januárjára elkészülő végleges (tételszintű validálás) külkereskedelmi árindexek alapján, a nemzeti számlás adatokon történő átvezetést követően, a volumenindexek és a cserearányok múltbeli értékei is korrigálódni fognak 2023-ig visszamenőleg.

Ősszel a KSH elvégezte a szokásos felülvizsgálatot a nemzeti számlák statisztikáiban, és az újonnan beérkezett információk alapján frissítette a GDP-adatokat. A módosítások több területen is jelentős változásokat hoztak, de a legfeltűnőbb az, hogy 2023-ban az export volumene váratlanul megugrott, és az új adatok szerint jóval magasabban áll, mint amit korábban láthattunk.

Ez a torzulás azt eredményezte, hogy a recessziós állapotban lévő magyar gazdaság a statisztikák szerint rendkívüli exportrohamot hajtott végre. A GDP-adatok szerint mindezt úgy érte el, hogy a gyenge európai kereslet miatt visszaeső termelésű magyar ipar a készleteiből kezdett értékesíteni. Ráadásul az óriási készletkisöprés után sem esett vissza az export volumene – sőt, tartósan magasabb szinten ragadt.

A Portfolio szerint az adatok alapján az export mennyisége 15–20 százalékkal nőtt, miközben az értéke – akár forintban, akár euróban mérve – gyakorlatilag változatlan maradt. Vagyis a statisztika alapján az látszik, hogy a kivitel összértéke nem mozdult, viszont a revízió hatására a mennyiség nőtt, az ár pedig csökkent. Magyarán: a számok szerint olcsóbban adtunk el többet. Ezzel a statisztika furcsasággal kapcsolatban kereste meg a Portfolio a KSH-t.