Komoly átalakulás érik a magyar munkahelyeken: miért ugrálnak egyik állásból a másikba a dolgozók?

Az Eurostat legfrisebb felmérése azt mutatja, hogy az európai országok között jelentős különbségek vannak az alacsony munkaintenzitású háztartások arányában. Az ilyen háztartások nagyobb eséllyel kerülnek anyagi nehézségbe, mert a munkaerőpiaci részvétel korlátozott, a jövedelem pedig alacsony és kiszámíthatatlan.

A felmérésben vizsgált alacsony munkaintenzitású háztartásakról akkor beszélhetünk, ha a benne élő 18–64 éves személyek összes ledolgozott munkaideje nem éri el a lehetséges munkaidejük 20%-át az adott évben. Ide tartozhatnak például azok a háztartások, ahol csak részmunkaidőben dolgozik valaki, hosszabb ideig munkanélküliek a tagok, vagy egyik munkaképes korú felnőtt sem dolgozik. Ezt a mutatót használják a szegénység, társadalmi kirekesztettség és munkaerőpiaci helyzet elemzésére az EU-ban.

Hazánk nem áll rosszul

Magyarországon az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 4,7 százalék, amely kedvezőbb mutató az uniós átlagnál, és a középmezőny alsó részébe sorolja az országot. A közép európai országok többsége a lista kedvezőbb felén szerepel. A régióra jellemző a magas munkaerőpiaci részvétel és az alacsonyabb inaktivitási szint. Ennek oka többek között az, hogy a foglalkoztatottság az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, és a gazdaságok többsége erősen támaszkodik a munkavállalók aktivitására.

A régió (és Európa) legjobb értékét Szlovénia mutatja 3,5 százalékkal. Lengyelország, Románia és Magyarország is jól teljesít. Magyarország 4,7 százalékos értéke pontosan megegyezik Horvátország mutatójával. Ez stabil közép kategóriát jelent, és versenyképes képet mutat a régióban.

A magyar adat különösen azért figyelemre méltó, mert kedvezőbb, mint több nagy nyugat európai országé. Németország, Franciaország és Olaszország is magasabb értéket mutat. Ez azt jelzi, hogy a magyar háztartások nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási ráta tartósan magas, ami csökkenti az alacsony munkaintenzitású háztartások számát. A legalacsonyabb arányt Luxemburg és Szlovénia mutatja. 

A legmagasabb értékek a következő országokban láthatók.

• Belgium 11,4 százalék
• Dánia 10,6 százalék
• Németország 10 százalék
• Olaszország 9,2 százalék
• Litvánia 9,4 százalék

Ezekben az országokban gyakran strukturális okok állnak a háttérben. Ilyen a részmunkaidő szélesebb elterjedése, a tartós munkanélküliségi csoportok jelenléte vagy a jövedelempótló szociális rendszerek erősebb szerepe. 

Egyik munkahelyről a másikra

Az álláspiaci adatok is azt támasztja alá, hogy nem csökken a munkaintenzitás. A Profession.hu harmadik negyedéves trendjelentése szerint továbbra is élénk az álláskeresési kedv: a 18–65 éves munkavállalók közel fele új lehetőségeket keres, miközben az álláshirdetések száma több mint 15%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A verseny kiéleződött, az álláskeresők több időt töltenek pályázással, és tovább tart új munkahelyet találni: az átlagos keresési idő négy hónapról öt hónapra nőtt. A folyamatot lassítja az is, hogy a jelentkezők gyakrabban maradnak visszajelzés nélkül, így kevésbé tudnak fejlődni a következő pályázatukhoz.

A szakértők szerint az önéletrajzok célzott, pozícióra szabott kialakítása segíthet gyorsítani az elhelyezkedést, a munkáltatói visszacsatolás pedig javíthatná a releváns jelöltek arányát. Az álláskeresők tapasztalatai alapján romlott a visszajelzési hajlandóság: míg tavaly 35%, idén már 44% számolt be arról, hogy egyetlen jelentkezésére sem kapott választ. Ez tovább növeli a bizonytalanságot, és hozzájárul az álláskeresési idő meghosszabbodásához.

Az ágazatok közti átjárás magas: a pályázók háromnegyede szívesen próbálná ki magát új területeken. A munkahelyválasztás fő szempontjai évek óta változatlanok, de az arányok eltolódtak: a legfontosabb továbbra is a fizetés és a juttatási csomag, amelyet a munkavállalók még nagyobb aránya tekint elsődlegesnek. Ezt követi a munkahely elhelyezkedése, a munkaidő és a munkakörülmények, míg a vezető személye valamelyest háttérbe szorult a döntésekben.

Nagy változás érik a munkahelyeken

A hazai munkaerőpiac komoly átalakulás előtt áll a szakértők szerint. Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója nemrégiben a HR (R)evolution 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencián arról beszélt: a HR legnagyobb megatrendje a mesterséges intelligencia térnyerése. Az AI ma már mélyen jelen van a toborzásban, kiválasztásban és a munkavállalói élmény javításában: felgyorsítja a folyamatokat, növeli az elköteleződést, akár a felmondási kockázatot is képes előre jelezni, és komoly megtakarítást hozhat. Támogatja a képzést, a teljesítménymenedzsmentet és a munkaerő-tervezést, miközben várhatóan a vállalati működés egészét is átalakítja – a felmérések szerint a munkáltatók 60%-a már 2030-ig teljes üzleti transzformációval számol.

A vezérigazgató szerint a jövőben a munkavállalói élmény hiperperszonalizált lesz: személyre szabott wellbeing csomagok, egyéni karrierutak és célzott képzések jelenhetnek meg. Mindez részben válasz a kompetenciahiányra is, amelyet a munkáltatók ma a legnagyobb akadályként látnak a fejlődésben. Emellett a sokszínűség és befogadó vállalati kultúra szerepe ismét megerősödik: nem külső elvárásként, hanem üzleti előnyként tekintenek rá, mert javítja a hatékonyságot.

Magyarországi szinten a HR-t három kulcstényező formálja: a csökkenő munkanélküliség, a beruházási boom és a reálbérek növekedése. Ehhez társul a bértranszparencia erősödése és a gazdasági bizonytalanság kezelése, amelyekre a HR-nek egyaránt reagálnia kell. Dr. Tóth Ágnes szerint soha nem volt még akkora szerepe a HR-nek a vállalatok versenyképességének alakításában, mint 2025-ben.