Ezért lép le az országból minden évben több tízezer magyar: rengetegen dolgoznak kint

A Profession.hu friss, magyar lakosság körében reprezentatív felmérésébő az is kiderül, hogy az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, 16 százalékuk fejvadász cégen keresztül, 13 százalékukat pedig a munkaadója delegálta, de az utóbbi időben a Profession.hu felületén is jelentősen nőtt a külföldi állások aránya.

A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.

A pénz a legfontosabb szempont

A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál – 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. 25 százalékuknak új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, míg 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45%), az Egyesült Királyság (16%), Ausztria (11%), vagy Franciaország (6%) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.

A legnagyobb kihívások

A felmérés rámutatott, hogy az érzelmi tényezők komolyan hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.

A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés könnyebben ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százalék válaszolta, hogy részben sikerült neki és mindössze 8 százalékuk számolt be jelentős nehézségekről ezzel kapcsolatban.

Külföldi munkavállalás során gyakran felmerülő probléma a nyelvi akadály is: tízből négy válaszadó szembesült ezzel, de közel ennyien, tízből hárman az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak a kulturális különbségek. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt.

Pozitív hatások

A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt bejött a számításuk, tízből hétnek javult az életminősége saját megítélése szerint a korábbihoz képest, közülük minden másodiknak jelentős mértékben. Tízből ketten ezt a korábbihoz hasonlónak ítélték meg, míg mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.

A kutatás eredményei alapján a pénz motiválja leginkább a külföldi munkavállalást, viszont a szakmai fejlődés lehetősége is bekerült a három legfontosabb tényező közé. A válaszadók véleménye – függetlenül attól, hogy eredetileg emiatt vállaltak-e Magyarországon kívüli munkát – szinte egyöntetű abban, hogy a más országokban szerzett tapasztalatok nagyon jó lehetőséget ad a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és sokak számára ez új perspektívákat kínál a karrierjükben: tízből nyolc megkérdezett nyilatkozott így. A kétharmaduk visszatért Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a külföldön megszerzett tudást és 40 százalékuk pedig a jövőben is tervez majd az országon kívül munkát vállalni

– emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Akik dolgoztak már külföldön, azok közel felének (45%) néhány hónapig tartott a kinti munka, míg 22 százalékuk 1-2 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalékuk 2-5, 12 százalékuk 5-10, 3 százalékuk pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát.