Ezzel a melóval itthon is degeszre keresheted magad: 950 ezres havi bér, diploma sem kell

Az elmúlt években a munkaerőpiac folyamatos változáson ment keresztül, és a cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő jelöltek megtalálása. A hiányszakmák kérdése különösen égető, hiszen bizonyos területeken a pozíciók betöltése komoly nehézségekbe ütközik. Hogy átfogó képet kapjunk, megkérdeztünk HR szakértőket és munkaerő-közvetítőket, köztük Dénes Rajmund Rolandot, a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és Közvetítő Kft. ügyvezetőjét, valamint áttekintettük a Randstad legfrissebb, 2025-ös HR Trends kutatásának eredményeit.

A Humán Centrum tapasztalatai szerint jelenleg a gyártási és termelési szektor a munkaerőpiac egyik legkritikusabb területe. „A fizikai és szakmunkás pozíciók betöltése évek óta nehézséget jelent, miközben a klasszikusnak számító kékgalléros szakmák – például villanyszerelő, gépkezelő, karbantartó vagy gépésztechnikus – esetében is komoly szakemberhiány látható” – magyarázta Dénes Rajmund Roland. Hozzátette, hogy a fehérgalléros területeken is egyre nagyobb a probléma: a mérnöki, informatikai és adatelemző pozíciókra szinte folyamatos a kereslet, a kínálat azonban szűkös. A szakember szerint a nehezen betölthető állások mögött összetett okok húzódnak.

Az egyik legfőbb tényező a demográfiai változás: folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség, miközben a társadalom öregszik. Emellett a magyar munkavállalók egyre tudatosabban választanak munkahelyet, és sokan már nem vállalják el a számukra kedvezőtlen feltételeket – például a nehéz fizikai munkát vagy a többműszakos munkarendet

– fejtette ki. A fiatalabb generációk inkább szellemi vagy technológiai pályák iránt érdeklődnek, a külföldi munkavállalás pedig tovább szűkíti a hazai kínálatot. A következő 1-2 évre előretekintve Dénes Rajmund Roland úgy látja, hogy a legnagyobb hiány továbbra is a termeléshez, gyártáshoz és logisztikához köthető kékgalléros munkakörökben lesz.

A villanyszerelő, karbantartó, hegesztő, gépkezelő vagy targoncavezető pozíciók iránt jelenleg is erős kereslet mutatkozik, és ez várhatóan nem csökken a közeljövőben sem

– tette hozzá. Bár az automatizáció fejlődik, sok területen inkább kiegészíti, mintsem helyettesíti az emberi munkát. A bérekben is jól érzékelhető a munkaerőhiány. Az ügyvezető adatai szerint például egy karbantartó már pályakezdőként is bruttó 590–740 ezer forintos fizetésre számíthat, ami jelentősen meghaladja a fizikai munkakörök országos átlagát. A hegesztők akár bruttó 739 ezer forintot is kereshetnek induláskor, míg a gépésztechnikusi kezdőbérek 537–665 ezer forint között mozognak.

A tapasztalt szakemberek pedig ennél is jóval többet vihetnek haza: egy villanyszerelő akár bruttó 950 ezer forintot is kereshet havonta.

A keresett szakmákban jól érzékelhető a munkaerőhiány miatti bérverseny. A 2025-ös adatok alapján például a karbantartók már pályakezdőként is bruttó 590–740 ezer forint közötti fizetésre számíthatnak, ami jelentősen meghaladja a fizikai munkakörök országos átlagát. Víz-, gáz-, fűtésszerelőként a kezdő bérek bruttó 467–691 ezer forint között alakulnak, míg egy targoncavezető esetében ez jellemzően bruttó 450–575 ezer forint közötti sávban mozog.

A hegesztők akár bruttó 493–739 ezer forintos kezdőbérre is számíthatnak, és gépésztechnikusi pozícióban is már az induló fizetések bruttó 537–665 ezer forint között mozognak. Esztergályosként bruttó 491–662 ezer forint, villanyszerelőként pedig bruttó 392–624 ezer forint közötti kezdő fizetés a jellemző. Az elektromos összeszerelők bére bruttó 405–515 ezer forint között alakul, míg szakácsként akár bruttó 483–701 ezer forint is elérhető már a pályakezdők számára. Vegyésztechnikusi pozícióban pedig bruttó 460–577 ezer forint közötti induló bérek jellemzőek. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a bérverseny egyre élesebb a hiányszakmákban. A következő képen a legkeresettebb 2025 I. negyedéves kékgalléros szakmák listáját láthatjuk. 

Kép forrása: Humán Centrum, Mind-Diák Szövetkezet

Akadnak túltelített pozíciók is...

Ugyanakkor nem mindenhol nehéz a toborzás.

Jellemzően az adminisztratív, irodai munkakörökben – például recepciós, irodai asszisztens vagy ügyfélszolgálati pozíciók esetén – még mindig viszonylag nagy a túljelentkezés, főleg a nagyobb városokban

 – emelte ki a szakértő. Azok a cégek, amelyek rugalmas munkavégzést, részmunkaidőt vagy home office-t kínálnak, különösen előnyös helyzetben vannak, hiszen ezek a lehetőségek sokak számára vonzóak.

A Randstad friss kutatása is alátámasztja a szakértői véleményeket. A 2025-ös évre a hazai vállalatok fele árbevétel-növekedésre számít, a legnagyobb keresletet pedig továbbra is a gyáripari dolgozók, mérnökök, sales-esek és IT-szakemberek iránt látják. A toborzás során azonban egyre nagyobb problémát jelent az irreális bérigény, valamint a releváns munkatapasztalat hiánya.

A felmérésből az is kiderül, hogy bár a cégek 96%-a tervez béremelést, a mérték sokszor elmarad a munkavállalók elvárásaitól. Míg a munkaadók többsége 6–10%-os emeléssel számol, a dolgozók közel fele legalább 20%-os növekedést tartana reálisnak. Ez a különbség hosszabb távon további feszültséget okozhat a munkaerőpiacon.

Mi a helyzet a béremelésekkel? Jár még home office?

2024-ben a felmérésben részt vevők 30%-a tervezett 11-15%-os béremelést, de végül 5%-kal többen, 35%-uk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek 4%-a 16-20%-os emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele 6-10%-os emelést valósított meg.

2025-ben a válaszadók 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul. 15%-nál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61%-ánál 6-10%-os fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5%-os emeléssel tervez és idén már csupán 8% kíván eszközölni 11-15%-os emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21%-a, az ipari gyártásban tevékenykedők 13%-a vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12%-a).

A felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek.

A munkavállalók majdnem fele (45%, tavalyhoz képest +20%) több mint 20%-os emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.

Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87%-a nem tervez változást, a 10%-uk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17%-ra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12%-a.

Ennek hátterében több minden állhat: a dolgozók irodába való visszarendelése lehet a lojalitás tesztelésének vagy a dolgozói létszám racionalizálásának eszköze is, de egyaránt cél lehet az üres irodák megtöltése és az irodabérlés költségének megtérülése vagy a hatékonyság növelése is.

Az AI, a tréningek és a fejlesztés a jövő 

Érdekes trend, hogy a cégek egyre inkább nemcsak a fizetések emelésében látják a megoldást, hanem az oktatásban és a tréningprogramokban. Az adatok alapján a válaszadók 75%-a szerint a képzés lehet a kulcs a produktivitás növeléséhez. Ezzel párhuzamosan a home office lehetőségei tovább szűkülnek: 2025-ben a cégek 17%-a már teljesen kizárja a távmunka lehetőségét.

A kutatás kitért arra is, hogy a vállalatok körében nő a bizalom az AI iránt. Bár sokan tartanak attól, hogy csökkenti a munkahelyek számát, egyre több vezető látja inkább kiegészítő eszközként, különösen az adminisztrációs és HR-feladatok területén. Ez új kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára.

A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28% (+9%) támogatja az AI használatát, valamint 31%-ra nőtt (+3%) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46%-nak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10%-kal csökkent, ahogy azok száma is csökkent 5%-ra, akik nem látják annak jövőbeni használatát. A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni.

38% szerint az AI csökkenti fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45% mondta ezt), de a vállalati vezetők 60%-uk úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.

Összességében elmondható, hogy 2025-ben a munkaerőhiány elsősorban a gyártás, logisztika és műszaki területek meghatározó problémája marad, miközben a fehérgalléros pozíciók közül az IT és az adatelemzés jelentenek kihívást. A bérkülönbségek, a generációs preferenciák és a globalizációs hatások tovább bonyolítják a képet. Egy dolog azonban biztos: a cégeknek a rugalmas foglalkoztatás, a képzés és a hosszú távú munkáltatói értékajánlat terén kell előre lépniük, ha meg akarják nyerni a harcot a tehetségekért.