Őrült számokat látunk: annyi magyar dolgozik külföldön, hogy túlnőnék Székesfehérvárt

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 augusztusában a 15–74 éves korosztályban 4 millió 676 ezer fő volt foglalkoztatott Magyarországon. A munkanélküliek száma 215 ezer főt tett ki, amely 4,4%-os munkanélküliségi rátát jelent. Bár a ráta nem mutatott számottevő elmozdulást az előző évhez képest, a foglalkoztatottak létszáma mérséklődött, ami arra utal, hogy a munkaerőpiac stabil, de enyhe visszaesést mutat.

A 2025. június–augusztusi időszak átlagát tekintve a foglalkoztatottak száma 4 millió 679 ezer fő volt, ami 36 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a csökkenés főként a férfiakat érintette, körükben 21 ezer fővel dolgoztak kevesebben, míg a nőknél 15 ezer fővel mérséklődött a foglalkoztatottság. A jelenség mögött részben gazdasági lassulás, részben demográfiai okok húzódhatnak meg.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 503 ezer fő dolgozott, amely 50 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel szemben a közfoglalkoztatásban 72 ezren, külföldön pedig 105 ezren vállaltak munkát. Ez a szerkezet azt mutatja, hogy a munkaerő jelentős része továbbra is a versenyszférában helyezkedik el, ugyanakkor a külföldi munkavállalás továbbra is számottevő tényező.

A 15–64 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 75,4%-on állt, ami gyakorlatilag nem változott az elmúlt év során. A férfiaknál a mutató 79,2%-ot, a nőknél 71,5%-ot tett ki. Ez a különbség tartós trendet mutat: a férfiak körében magasabb a gazdasági aktivitás, míg a nők esetében több tényező – gyermekvállalás, családi kötelezettségek, illetve a részmunkaidős lehetőségek szűkössége – fékezi a munkavállalást.

A munkanélküliek száma nemenként viszonylag kiegyenlített: a férfiaknál 115 ezren, a nőknél 102 ezren kerestek állást, és mindkét nem esetében 4,4% volt a munkanélküliségi ráta. Az álláskeresés átlagos időtartama 11,1 hónap volt, ami arra utal, hogy sokan hosszabb időn keresztül nehezen tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek közel fele három hónapon belül talál munkát, de közel harmaduk több mint egy éve próbálkozik sikertelenül.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2025 augusztusának végén 222 ezer fő volt, ami 1,0%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a mérsékelt csökkenés arra enged következtetni, hogy a regisztrált álláskeresők egy része valóban elhelyezkedett, más részük azonban kieshetett a nyilvántartásból anélkül, hogy tartósan munkába állt volna.

Egyre több a gazdaságilag inaktív nő?

A gazdasági aktivitás és inaktivitás közötti különbség fontos társadalmi jelenség. Gazdaságilag aktívnak azokat tekintjük, akik vagy dolgoznak, vagy aktívan munkát keresnek. Ezzel szemben gazdaságilag inaktívnak számítanak azok, akik sem nem dolgoznak, sem nem keresnek munkát – például nyugdíjasok, tanulók, gyesen lévő szülők. Ez a kategória jelentős szerepet játszik abban, hogyan alakulnak a foglalkoztatási mutatók, hiszen a munkaképes korú népesség egy része ide tartozik.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025 augusztusában a 15–74 éves korosztályban 4 millió 676 ezer fő volt foglalkoztatott Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 215 ezer főt tett ki. A munkanélküliségi ráta 4,4%-os szinten állt, amely lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának adataival. Bár az összkép viszonylag stabil, a részletes bontásból jól látszanak azok a különbségek, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci jelenlétét eltérő módon jellemzik.

A 2025. június–augusztusi időszak átlaga szerint a férfiaknál 2 millió 479 ezren dolgoztak, míg a nőknél 2 millió 200 ezren voltak foglalkoztatottak. Mindkét csoportban csökkenés volt tapasztalható: a férfiaknál 21 ezer, a nőknél 15 ezer fővel lett kevesebb a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest. Ez a mérséklődés azt mutatja, hogy a gazdasági lassulás mindkét nemet érinti, ugyanakkor az eltérés mértéke is fontos jelzés: a férfiak számbeli túlsúlya mellett a visszaesés abszolút értékben is nagyobb körükben.

A gazdaságilag aktív férfiak száma 2025 augusztusában 2,59 millió fő volt, ezzel szemben 933,5 ezren számítottak gazdaságilag inaktívnak. A férfiak aktivitási aránya 73,5%-ot tett ki, a foglalkoztatási ráta pedig 70,3% volt. Ez azt jelenti, hogy tíz férfiból majdnem hét dolgozik, további egy aktívan munkát keres, míg valamivel több mint három fő teljesen inaktív a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta 4,4%-on állt, ami stabil, bár a munkahelyüket elvesztő férfiak száma 113,8 ezer főt jelentett.

A nőknél a kép árnyaltabb, ugyanis 2,3 millióan tartoztak a gazdaságilag aktív kategóriába, közülük 2 millió 199,9 ezer fő dolgozott, és 101,1 ezer fő keresett állást. A gazdaságilag inaktív nők száma ugyanakkor 1,3 millió fő felett alakult, ami sokkal nagyobb arány, mint a férfiaknál. Az aktivitási ráta 63,4% volt, a foglalkoztatási ráta 60,6%-on állt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4%-os szinten mozgott. Ez azt mutatja, hogy a nők közül tízből alig hatan dolgoznak, miközben több mint három fő teljesen kívül marad a munkaerőpiacon.

A két nem közötti eltérések egyik legfontosabb jellemzője tehát az aktivitási arány. A férfiak 73,5%-os aránya közel tíz százalékponttal haladja meg a nők 63,4%-os értékét. Ez a különbség nem új keletű, de tartósan jelen van a magyar munkaerőpiacon. A háttérben részben hagyományos társadalmi szerepek, részben a gyermekvállalással és gondozási feladatokkal kapcsolatos terhek állnak. Míg a férfiaknál az inaktívak többsége nyugdíjas vagy tanuló, addig a nőknél jelentős hányadot képviselnek azok, akik a gyermeknevelés időszakában vonulnak ki a munka világából.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy bár a munkanélküliségi ráta azonos, a foglalkoztatási ráták közötti különbség markáns, a férfiaknál 70,3%, míg a nőknél csupán 60,6%. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség aránya hasonló, de a nők alapvetően kisebb arányban jelennek meg a munkaerőpiacon, vagyis több nő eleve nem lép be az aktív állományba. Ez a különbség hosszú távon a háztartások jövedelmi szerkezetére és az állami ellátórendszerek terhelésére is hatással van.

A munkakeresés átlagos időtartama 11,1 hónap, ami mindkét nemnél hasonló képet mutat. Ugyanakkor a férfiak között valamivel többen vannak, akik rövidebb ideig keresnek állást, míg a nőknél nagyobb arányban fordul elő a tartós, egy évet meghaladó munkanélküliség. Ez felveti a nők munkaerőpiacra való visszatérésének nehézségeit, amelyek részben a rugalmas munkalehetőségek hiányából adódnak.

Fontos szempont a közeljövő társadalompolitikai változása is. 2025 októberétől életbe lép az anyák személyi jövedelemadó-mentessége, amely a legalább háromgyermekes anyáknak biztosít szja-kedvezményt. A szabályozás célja a gyermekvállalás ösztönzése, ám rövid távon valószínűsíthetően növelni fogja a gazdaságilag inaktív nők arányát, hiszen a gyermekvállalással járó ellátások időszaka alatt nem számítanak aktívnak. Ez a hatás tovább mélyítheti a férfiak és nők közötti aktivitási különbségeket.

Összességében elmondható, hogy a férfiak stabilabban és nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, míg a nők aktivitása alacsonyabb, és nagyobb részük tartozik az inaktív kategóriába. A statisztikai különbségek mögött mélyebb társadalmi és gazdasági folyamatok húzódnak meg, amelyek hosszú távon csak akkor mérséklődhetnek, ha a gyermeknevelés és a munkavállalás közötti egyensúly rugalmasabb feltételei kialakulnak. Addig azonban a férfiak és nők közötti eltérés a foglalkoztatottsági és aktivitási mutatókban tartósan fennmarad.