Bár a világ legtöbb országában manapság a munkáltatók már kötelesek biztonságos munkakörülmények biztosítaniuk munkavállalóiknak, sajnos ez nem mindenhol valósul meg a mindennapok során. Vannak például olyan elmaradott országok, ahol sokkolóan rövidlátó a szabályozás, de fejlett országokban is gyakran okoz végzett problémát a munkáltatók slendriánsága. 

Egy friss, 142 országon átívelő kutatás most arra kereste a választ, mennyire biztonságosak a munkahelyek világszerte. Az eredmények pedig nem túl pozitívak, átlagosan ugyanis azt lehet mondani, hogy a megkérdezett 

De persze a különbségek ország és ország között hatalmasak. A kutatás gyakorlatilag két külön világ képét tárja az emberek elé. Az alacsony jövedelmű gazdaságokban a legveszélyesebbek a munkahelyek, itt vannak a dolgozók a leginkább fizikailag kiszolgáltatott helyzetben, legyen szó mezőgazdaságról, halászatról vagy bármilyen tömegesen végzett kétkezi munkáról. Ezzel szemben a magas jövedelmű gazdaságokban leginkább a munkahelyi zaklatások, az itt bekövetkezett erőszaktevések okoznak komoly mentális bajokat, egészségügyi problémákat. 

A kutatás szerint egyébként jelentős a nemek közötti eltérés is, világszerte a férfiak 23 százaléka állította, hogy élete valamilyen szakaszában súlyosan megsérült munkaközben, szemben a nők 14 százalékával. A világ egyik legszegényebb régióiban élő gazdálkodók, halászok, mezőgazdasági dolgozók 34 százaléka mondta, hogy szakmájában legalább egyszer már súlyosan megsérült. Ez a legmagasabb arány, így ezek a munkaterületek lettek a kutatás szerint a legveszélyesebbek a bolygón, amit az építőipar, és a gyártás követett.

Világkülönbségek

Sokkoló, de Sierra Leonéban például a munkavállalók 69 százaléka számolt be arról, hogy érte már súlyos sérülés munkája során. E borzasztó számoktól nem sokkal maradt el Gambia vagy Malawi sem, előbbiben 64, utóbbiban 62 százalékot mértek. Ezzel szemben, a lista másik végén Lengyelország végzett, itt csupán a dolgozók 4 százaléka mondta azt, hogy érte már súlyos sérülés munkája során az életében. Az európai országot Szingapúr követte 5 százalékkal, majd a harmadik helyen Olaszország futott be 7-el.

Ahogy a listán látszik, Magyarországon a munkavállalók 14 százaléka vallotta azt, hogy érte már súlyosabb sérülés a munkája során. Ez tehát összesen körülbelül

Ami egyáltalán nem kevés, figyelembe véve, hogy hazánkban nagyjából 4,5 millió között mozog a foglalkoztatottak száma. Mindez azt is jelenti, hogy 10 magyarból, legalább egyet, de majdnem másfelet (statisztikailag) ért már súlyos atrocitás a munkájában. Legyen az fizikai sérülés, baleset vagy mentális atrocitás. 

A környező országok közül ennél az arányszámnál kevesebbet mértek Szlovákiában (9%), Romániában (10%), Ausztriában (11%) és Szerbiában (12%) is. De Horvátországban például ugyannyit, mint Magyarországon, Szlovéniában azonban már a munkavállalók 21 százaléka vallotta azt, érte már súlyos egészségügyi atrocitás a munkahelyén. Ezzel a számmal Szlovénia majdnem Európa élén végzett, csak Koszóvóban, Albániában és Svédországban mértek ennél nagyorr arányszámot. 

Nem csak a baleset fájhat

A kutatás egyik nagy előrelépése a megszokott munkahelyi veszélyeztetettségi tanulmányokhoz képest, hogy a fizikai balesetek csak egy részét képzik a vizsgált egészségügyi atrocitások nagy halmazának. Olyannyira, hogy a kutatás megállapította, egyes országokban a munkavállalók fele tapasztalat valamilyen erőszakot, zaklatást a munkahelyén. Ez pedig nem csak a harmadik világra, de fejlett, például európai gazdaságokban is komoly gondokat jelent a munkavállalókra nézve.

- kommentálta a friss, nemzetközi kutatás legfontosabb megállapításait Joaquim Paulo Pintado Nunes, az ENSZ, Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) vezetője.