Négynapos munkahét bevezetését javasolja a szakszervezet: összejöhet?

A 2,3 millió alkalmazottat képviselő legnagyobb németországi szakszervezet első embere Jörg Hofmann a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban elmondta, hogy jelenleg rövidített munkaidőről folynak egyeztetések egyebek között a Daimler, a ZF és a Bosch autóipari vállalatnál.

Véleménye szerint a négynapos munkahét bevezetése épp a megfelelő válasz lenne az autóiparban zajló strukturális átalakulásra, mivel lehetővé tenné a munkahelyek megőrzését a leépítések helyett. A későbbiekben pedig a tapasztalatok alapján a fémipari, elektronikai és villamosgép-ipari ágazatok vállalatai is átvehetnék a munkahelyek megőrzésének ezt a módját.

Az IG Metall szakszervezet elnöke nem látja akadályát annak sem, hogy a munkaidő csökkentése a bér kiegészítésével történjen meg, hiszen "a munkaadóknak is érdekükben áll a munkaidőt rövidíteni a dolgozók elbocsátása helyett, mert ezáltal biztosítani tudják maguk számára a szükséges szakembergárdát, és egyúttal megszabadulnak a tömeges elbocsátások anyagi terheitől".

A kormánytól az eddiginél nagyobb erőfeszítést vár az IG Metall elnöke a koronavírus-válság következményeinek kezelésére. "A munkahelyek megtartása érdekében 24 hónapra kellene meghosszabbítani a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását" - mondta. Hozzátette, hogy a nyaralási szezon végeztével újra kell értékelni a helyzetet, de véleménye szerint "a kormánynak igazítania kell majd a konjunktúraprogramon".

Mit szólnának ehhez a magyar dolgozók?

Május végén a Pénzcentrumon beszámoltunk arról, hogy a koronavírus-járvány hatására világszerte új hullámokra kapott a négynapos munkahét bevezetésének ötlete. Persze az elképzelés egyáltalán nem új keletű, időről időre szárnyra kap az az elképzelés, hogy mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak jót tenne egy jól kidolgozott szisztéma.

Az egyik legtöbbet hivatkozott kísérletet egyébként a Microsoft egyik japán leányvállalata vezényelte le. Ennek kereti között a dolgozók 4 napot dolgoztak, 3 napot pihentek, ám a termelékenységük 40 százalékkal növekedett. Más tesztek pedig azt is bizonyították, hogy a munkavállalóknak is megéri a dolog, ők ugyanis mentálisan kiegyensúlyozottabbak tudnak lenni akkor, ha nem 5, hanem 4 napot dolgoznak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lassan vége a kényszer home office-nak: de vajon mi jön utána? Mondd meg te!

2020. március 16. óta aki csak teheti, az home office-ban dolgozik, hogy ezzel is csökkentse a koronavírus terjedésének kockázatát. Most azonban, hogy a járvány első szakasza lezárult, és már nem otthonmaradás a legfőbb védekezési forma, hamarosan a konyhai munkavégzésre száműzött munkavállalók élete ismét megváltozik. Vagy az is lehet, hogy mégsem? Egy kérdőív segítségével szeretnénk felmérni most olvasóink tapasztalatát és véleményét, hogy merre halad tovább a világ.

A négynapos munkahét újbóli felbukkanása kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy a Pénzcentrum olvasói miként viszonyulnak a kérdéshez. Ezért egy szavazással megkérdeztük őket, Te szívesen dolgoznál olyan helyen, ahol négynapos a munkahét? Olvasóink a következő 5 válasz közül választhattak:

• Igen, azonnal aláírnék egy ilyen szerződést, de csak a szakmámban maradva.
• Igen, bármikor aláírnék egy ilyen szerződést, szakmát is váltanék érte.
• Olyan ágazatban dolgozom, ahol ez megoldhatatlan, úgyhogy marad, ami eddig volt. 
• Ez csak álom, Magyarországon semmi realitása sincs sehol.
• Az ötnapos munkahét tökéletes, fölösleges lenne megpiszkálni.

Lássuk az eredményeket

A Pénzcentrumon szavazó több mint 3 ezer ember majd 45 százaléka vallotta azt, hogy azonnal aláírna egy olyan szerződést, ami a szakmájában maradva garantálná neki a 4 napos munkahetet. A második legtöbben azok voltak, összesen 25 százaléknyian, akik még szakmát is váltanának (!) ha olyan lehetőséget kapnának, hogy csupán 4 napot kellene dolgozniuk három szabadnappal.

A szavazásunkból tehát az látszik, hogy 10 emberből csaknem 7 kifejezetten pozitívan fogadna egy ilyen lehetőséget, kész lenne érte munkahelyet váltani. Egyszóval élvezné a helyzetet. Igaz, a szavazók fele azért erős megkötéssel él, csak olyan szakterületen dolgozna, ahol most is. 

A harmadik legtöbben a Pénzcentrum szavazásán a szkeptikusok voltak, akik csupán 1 százalékkal maradtak el azoktól, akik bármilyen körülmények között a négynapos munkahéttel kecsegtető állást választanák. A szavazók 24 százaléka úgy vélekedett, hogy a 

10-ből 2,5 ember tehát egyáltalán nem hisz abban, hogy hazánkban ez valaha is nagyléptekben megvalósulna, de élünk a gyanúperrel, hogy az így voksolók nem vetnék el a rendszert, csak éppen az eljövetelében nem hisznek. 

Szavazásunkon a második legkevesebben azok voltak, alig négy százaléknyian, akik azt jelölték meg, hogy olyan ágazatban dolgoznak, ahol ez megoldhatatlan lenne, és nem is váltanának olyanba, ahol elérhető lenne egy ilyen opció. Legkevesebben pedig azok voltak, számszerűen a szavazók három százaléka, aki úgy vélekedett, hogy az ötnapos munkahét tökéletes, azt fölösleges lenne megpiszkálni.

Ha szavazásunk nem is reprezentatív, azt jól tükrözi, hogy a hazai munkavállalók körében, akárcsak máshol a világon szimpatikus ötletnek tűnik a négynapos munkahét. Kérdés persze, hogy mely iparágak esetében lehetne megvalósítani, melyekben nem, illetve ahol igen, hogyan, ahol nem, miért nem. Természetesen a rendszer kiépítése sok kérdést vet föl, de nagyon úgy látszik, hogy olyan krízishelyzetek, mint amilyen a jelenlegi új koronavírus-járvány is, bőven adna okot a döntéshozóknak, cégvezetőknek, hogy ellamentáljanak ezen a munkarenden.