Minimálbér 2027: elhangzottak a konkrét számok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

A feszültséget Magyar Péter miniszterelnök korábbi bejelentése okozta, miszerint jövőre 15-ről 9 százalékra csökken a minimálbéresek személyi jövedelemadója. A vállalati oldal úgy véli, a kormány ezzel nagyrészt levette a terhet a cégek válláról. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja rámutatott, hogy az idén várható és a jövő évre prognosztizált alacsony gazdasági növekedés, valamint a mérsékelt infláció miatt irreális a kétszámjegyű emelés. Szerintük a 4 százalékos bruttó béremelés az adócsökkentéssel kiegészülve így is 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést jelentene az érintetteknek.

A szakszervezetek azonban elfogadhatatlannak tartják a cégek érvelését, hangsúlyozva, hogy az adócsökkentést a költségvetés – vagyis az adófizetők –, nem pedig a munkáltatók finanszírozzák. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elkeserítőnek nevezte az első tárgyalási fordulót. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi, hároméves bérmegállapodásban 14 százalékos emelést rögzítettek. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke hozzátette, a 4 százalékos ajánlat a minimálbér további leszakadását eredményezné. Ezzel ellehetetlenülne az a felek által közösen elfogadott cél, hogy 2027-re a legkisebb bér elérje a hazai bruttó átlagkereset felét.

Bár a munkaadók igyekeztek megnyerni a kormányzatot a saját álláspontjuknak, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán részt vevő Szociális és Családügyi Minisztérium egyelőre nem foglalt állást. Kormányzati források cáfolták, hogy a kabinet bármelyik oldal mellett elköteleződött volna; a céljuk egy olyan reális kompromisszum elérése, amely igazodik a gazdaság teherbíró képességéhez.

A háttérben informálisan felmerült már egy 8 százalékos, kompromisszumos emelés lehetősége is, ehhez azonban mindkét félnek engednie kellene az eddigi követeléseiből. A vállalatok egyelőre hajthatatlannak tűnnek, részben azért, mert abban bíznak, hogy a Tisza-kormány nem diktál majd olyan erőltetett béremelési tempót, mint ami a korábbi kabinetek jövedelempolitikáját jellemezte.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.