Minimálbér-tárgyalás: a munkáltatók 4%-ot, a szakszervezetek 14-et emelnének 2027-ben, messze a megegyezés

A kormány már korábban átadta a tárgyalások megkezdéséhez szükséges részletes adatokat a szociális partnereknek, és bemutatta az adóterhek csökkentésével kapcsolatos tervezetét, valamint annak hatását. A felek ismertették álláspontjukat, amelyek egyelőre messze állnak egymástól - tájékoztatta a Pénzcentrumot az MGYOSZ.

A munkaadói oldal szóvivőjeként a szervezet 4 százalékos, a munkavállalói oldal egyeztetett álláspontja alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) 14 százalékos minimálbér-emelést javasolt.

A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás a ténylegesen megvalósultnál lényegesen dinamikusabb gazdasági növekedéssel számolt. A 2023–2025 közötti időszakban a GDP összességében lényegében nem változott, míg 2026-ban 1,8%-os növekedés várható. A GDP növekedése az elmúlt időszakban mintegy 10%-kal alacsonyabb az előző kormány által előrejelzettnél, és ezáltal a bérmegállapodás feltételezésénél

- fogalmazott a szervezet. Hozzátették: a 2027-re eredetileg előirányzott 14 százalékos minimálbér-emelés tehát nem teljesült gazdasági feltételezésekre épült, ezért az MGYOSZ szerint a bérpályát a tényleges gazdasági teljesítményhez kell igazítani. A minimálbér emelésének olyan mértékűnek kell lennie, amelyet a vállalkozások meghatározó többsége tartósan ki tud gazdálkodni - húzták alá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nemcsak a minimálbéresek kapnak több fizetést 2027-től: kiderült, kinek mennyivel nő a nettója az szja-csökkentés után

2027-től 15-ről 9 százalékra csökken a minimálbér összegéig fizetendő szja. A mai minimálbérrel számolva ez havi 19 368 forint pluszt jelent, és nemcsak a minimálbéreseknek.

Hozzátették, a minimálbér-emelés hatása nem korlátozódik a minimálbéren foglalkoztatottakra. Más bérsávokban is korrekciós nyomást idéz elő, így a vállalatok tényleges bérköltség-növekedése jelentősen meghaladja a közvetlen minimálbér-emelésből adódó többletet.

A munkavállalók számára a kézhez kapott nettó jövedelem és annak vásárlóereje a meghatározó, miközben a vállalkozások bérköltségeit alapvetően a bruttó bérek és a munkáltatói közterhek határozzák meg. Az MGYOSZ támogatja a személyi jövedelemadó tervezett csökkentését, mert az a munkáltatói költségek további növelése nélkül emeli a nettó jövedelmeket a mediánbér alatti sávban. Ezzel a kormány hozzájárul a nettó minimálbér felzárkóztatásának szociális céljához, anélkül, hogy a vállalkozásoknak a jelenlegi gazdasági feltételek mellett nem kigazdálkodható béremelést kellene vállalniuk

- mondták hozzátéve, hogy a jelenlegi 1,8%-os inflációs adat és az idei várható GDP-növekedés, és a munkáltatói oldal javaslata alapján 2027-re a munkavállalók a GDP növekedést enyhén meghaladó reálbéremelést kapnának.

Elemzők: 4-6 százalék lehet a végső szám

A 2027-es minimálbér-emelés a korábbi bérmegállapodásban rögzített 14 százalék helyett várhatóan jóval szerényebb lehet: a Pénzcentrumnak nyilatkozó három makrogazdasági elemző szerint a gazdaság teljesítménye, a termelékenység és a tervezett adócsökkentések alapján inkább 4-6 százalékos bruttó emelés tűnik reálisnak. Az szja 15-ről 9 százalékra csökkentése ugyanakkor önmagában is jelentősen növelheti a minimálbéresek nettó keresetét, így a dolgozóknál maradó többletpénz az alacsonyabb bruttó béremelés mellett is érdemi jövedelemnövekedést eredményezhet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a 2024-es bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos emelés már nem igazodik a gazdaság jelenlegi teljesítményéhez. Úgy látja, a termelékenység növekedése alapján mindössze 3-4 százalékos béremelés lenne indokolható, a munkáltatók által reálisnak tartott 6 százalék azonban elfogadható kompromisszum lehet. Az ING 5 százalékos emeléssel számol, amely az adócsökkentéssel együtt már közel kétszámjegyű nettó keresetnövekedést hozhat a minimálbéreseknek.

Molnár László, a GKI vezető kutatója még visszafogottabb álláspontot képvisel: szerinte a minimálbért 2027-ben nem indokolt a várható inflációt meghaladó mértékben emelni, ami a jelenlegi, 3–3,5 százalékos áremelkedési várakozások mellett legfeljebb hasonló nagyságú növekedést jelenthet. Úgy véli, a korábbi években a bérek gyorsabban emelkedtek a termelékenységnél, ami rontotta a vállalatok jövedelmezőségét. Az adócsökkentések miatt a nettó keresetek bruttó béremelés nélkül is növekedhetnek, miközben egy újabb jelentős minimálbér-emelés tovább erősíthetné a bértorlódást.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 5-6 százalékos béremelési mozgásteret tart reálisnak a jövő évi, körülbelül 3 százalékos infláció és 2,5 százalékos termelékenységnövekedés alapján, de szerinte akár 4-5 százalékos minimálbér-emelés is kialakulhat, ha a felek több évre szóló megállapodást kötnek. Figyelmeztetett arra is, hogy az adócsökkentések, a családtámogatások és a nyugdíjemelések növelhetik a lakosság fogyasztását, ami újabb inflációs nyomást okozhat. Ha az árak ismét gyorsabban emelkednek, az a következő bértárgyalásokon is magasabb munkavállalói követelésekhez vezethet.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.