Bod Péter Ákos: az 50 pluszos korosztály nélkül működésképtelenné válhat a magyar gazdaság

Az 50-es, 60-as, sőt akár 70-es éveikben járó magyarok közül is egyre többen maradnak aktívak a munkaerőpiacon, miközben tapasztalatuk és szaktudásuk egyre nagyobb értéket képvisel. A fiatalabb munkavállalók számának csökkenésével ezért a tudatos öregedés támogatása nemcsak az egyéni jóllét, hanem Magyarország gazdasági és társadalmi jövője szempontjából is egyre fontosabbá válik.

„A szenior korosztály nélkül gyakorlatilag működésképtelen lenne számos szektorunk. Kulcskérdés ezért, hogy középkorú és annál idősebb honfitársaink tudása, készségszintje milyen, mennyire képesek követni az üzleti, technológiai változásokat” – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár az ÉletPlusz program szakmai eseményén. Hozzátette: az élethosszig tartó tanulás terén már történt előrelépés, a 25–64 éves felnőttek körében 12%-ra nőtt a képzésben részt vevők aránya. Bár ezzel Magyarország régiós összehasonlításban nem áll rosszul, az északi országokban a felnőttek, köztük az idősebbek szervezett képzésben való részvétele jóval elterjedtebb.

Az alkalmazkodás és a tudás megújítása mellett az idősebb generációk gazdasági szerepe a vállalkozások jövője szempontjából is meghatározó. Magyarországon különösen magas a hivatalos nyugdíjkorhatár felett is aktív vállalkozók aránya, ami a cégek átadásának és utódlásának nehézségeire is ráirányítja a figyelmet. Emellett az idősebbek digitális világban való boldogulása és értékteremtő részvétele is egyre fontosabb kérdés. Ahogy Bod Péter Ákos rámutatott, ezek nem pusztán idősügyi kérdések, hanem a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét is befolyásolják.

Nem egyetlen 50+ generáció létezik

Monostori Judit, demográfus szerint az 50–74 éves korosztály korántsem egységes: tagjai eltérő társadalmi háttérrel, egészségi állapottal és munkaerőpiaci tapasztalatokkal rendelkeznek. Napjaink idősebb generációi általában képzettebbek, és hosszabb ideig maradnak jelen a munkaerőpiacon, ugyanakkor sok esetben töredezettebb munkaerőpiaci életutakkal érik el a nyugdíjkorhatárt, mint az előttük járó generációk. „Az idősödő társadalmak kihívásait nem csupán az határozza meg, hogy miként változik az időskorúak aránya a társadalomban, hanem az is, hogy milyen társadalmi jellemzőkkel, erőforrásokkal és életúttapasztalatokkal érkeznek az időskorba az egymást követő generációk” – mondta Monostori Judit. Hozzátette: a hosszabb élettartam önmagában még nem garantálja, hogy az időskor több egészségben eltöltött évet, nagyobb önállóságot vagy tartalmasabb életet hoz magával. A társadalom öregedésére adott válaszoknak ezért az eltérő élethelyzetekre és az aktív, tartalmas időskor feltételeinek megteremtésére is figyelniük kell.

Ezek a nézőpontok együttesen rávilágítanak arra, hogy az idősebb generációk egyre meghatározóbb szerepet játszanak Magyarország társadalmi és gazdasági életében, ugyanakkor az egészségük megőrzéséhez és az aktív, önálló életvitel fenntartásához megfelelő támogatásra is szükségük van.

Erre a helyzetre reagálva jött létre a Haleon Hungary és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány közös kezdeményezéseként az ÉletPlusz program, amely arra keresi a választ, hogyan segíthetjük az embereket abban, hogy hosszabb ideig éljenek egészségesen, aktívan és önállóan. Workshopokkal, tudásmegosztással és közösségi kezdeményezésekkel támogatja az egészséges és tudatos öregedést. Október 13-án a program Budapesten hozta össze a terület szakértőit egy szakmai eseményen, ahol Azurák Csaba moderálásával Lember Szilvia, a Haleon Hungary igazgatója, Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója, Monostori Judit demográfus és Bod Péter Ákos közgazdász az 50 év feletti korosztály társadalmi és gazdasági szerepéről, valamint a tudatos öregedésben rejlő lehetőségekről beszélgettek.

Az aktív, tudatos öregedés az egyéni döntéseknél kezdődik

A panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy a tudatos öregedéshez az egészségügyi ellátáson túl hiteles információra, az egészség megőrzéséhez szükséges önbizalomra és a megalapozott döntések támogatására is szükség van. „Amikor a társadalom elöregedéséről beszélünk, a párbeszéd gyakran a kihívásokra összpontosít. A program azonban megmutatta, hogy jelentős lehetőségek is rejlenek ebben a folyamatban. Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, tovább maradnak aktívak a gazdaságban, és egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket egészségük és önállóságuk megőrzésében. Ha megbízható információval, gyakorlati útmutatással és az egészségük tudatos kezeléséhez szükséges magabiztossággal támogatjuk őket, az nemcsak az egyéni jólléthez járul hozzá, hanem Magyarország társadalmi és gazdasági jövője szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A Haleonnál hiszünk abban, hogy a jobb egészség alapja, ha az emberek rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, megkapják a megfelelő támogatást, és kellő magabiztosságot éreznek ahhoz, hogy mindennap apró, de fontos lépéseket tegyenek saját jóllétükért” – mondta Lember Szilvia, a Haleon Hungary igazgatója.

Az öngondoskodás nem magányos feladat

A program tapasztalatai azt is megmutatták, hogy az egyéni felelősségvállalás nem választható el attól a környezettől, amelyben az emberek élnek. „A Magyarországon tartott workshopok során nagyon különböző élethelyzetekkel találkoztunk. Sokan szeretnének többet tenni saját magukért, de nem mindig tudják, hol találhatnak megbízható információkat, kihez fordulhatnak kérdéseikkel, vagy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre” – mondta Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója. „Sok esetben nem egy új rendszerre van szükség, hanem arra, hogy a már meglévő kezdeményezések és közösségi erőforrások jobban kapcsolódjanak egymáshoz” - ez a felismerés pedig a program egyik legfontosabb tanulságává vált.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.