Kiszoríthatják a multik a magyar boltokat: így tesz be nekik a béremelés

A minimálbér 15 százalékkal, a garantált minimálbér 25 százalékkal emelkedhet 2017-ben. Ez a minimálbér emelés azért jókora teher a cégeknek, cserébe viszont kaphatnak 4 százalék járulékcsökkentést 2017-ben, 2018-ban pedig további 2 százalékot. 2019-től (csak akkor, ha a reálbérek legalább 6 százalékkal emelkednek) négy éven keresztül további 2-2 százalékkal csökkenhet a bérjárulék. Ez összesen 14 százalék lefaragása a jelenlegi 27 százalékos céges járulékteherből - írja a Blokkk.com

Minimálbér eddig: nem fukarkodtak vele

Első pillantásra is szépen gyarapodott a minimálbér az elmúlt években. 2010 óta a GDP 10 százalékkal nőtt, értéke 27 ezer milliárd forintról 2015-re 35 ezer milliárd forintra ugrott. A minimálbér értéke 2011-2015. között 35 százalékkal bővült, az ebben az időszakban együtt mért 10 százalékos infláció mellett. A garantált bérminimum is közel hasonló ütemben gyarapodott az elmúlt években, tehát reálértéken hozzávetőleg a negyedével ugrott meg a legalsó bérszint, öt év alatt együttesen.

Friss minimálbér javaslatok: sóhajok hídja

Nagyot akar lépni a kormány, hiszen a 2017-re és 2018-ra bejelentett minimálbér emelési szándék közel negyedével dobná meg a legkisebb kereseteket. A bérminimumnál pedig nagyobb ugrás várható, mivel ebben a két esztendőben együtt számolva összejönne a 40 százalékos emelés.

Figyelemmel arra, hogy 2017-ben és 2018-ban a gazdaság teljesítménye visszafogott lesz, jelentős - a kevesebb bért fizető, elsősorban kisvállalkozói körben - feszültség hordozója a kormány javaslata. A vállalkozások versenyképessége, termelékenysége ugyanis nem képes ekkora béremeléssel lépést tartani, ahhoz sok-sok technológiafejlesztő beruházás kellene, ráadásul a munkaerőhiány miatt eddig is jóval teljesítmény felett nőttek a bérek, 2016-ban 2 százalék alatti GDP emelkedés mellett 7-8 százalékkal.

Kis boltban nagy a baj: nem tudnak ennyit kifizetni

2016-ban eddig 10 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók bére a boltokban, áruházakban, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal emelkedett. A cégek egyébként bértömegben számolnak, így lesz ez a jövőben is, előre véve a kötelezőket, a minimálbéreket és a béreket terhelő közterheket: megnézik, mennyire futja a bevételeikből, ha pedig nem megy, lehúzzák a redőnyt.

Kétszer is meggondolják a cégek, hogy mennyi legyen a cafeteria, a jutalom, a prémium, sokan pedig bővítik a részmunkaidősek körét (ami egyébként ésszerű is lehet). A feketézés sem ritka jelenség, nem csak a kereskedelemben, így lehet, lesz, aki majd a szürkében tapogatózik, ez eddig is így volt. Nyomasztó lesz a minimálbér természete annyiban is, hogy felfelé nyomja a többiek bérét is, tehát az egész bérrendszerre hat.

A képhez hozzátartozik, hogy az eladók egy része szakmai bérminimum-köteles, így a kereskedelemben OKJ szakképzettséget igénylő szakmák a következő termékek eladói: élelmiszer, hús, hentesáru, hal, kozmetika, háztartási vegyiáru, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, állat, állateledel, zálogház, aukció, régiség, műtárgy.

Nem kötelező a szakképzettség az árufeltöltő, pénztáros, takarító, de minden, az előbbi listában nem szereplő áru eladása esetében sem, így például a zöldséges, ruházati eladó, könyvárus is csak minimálbéres. A számok azonban kíméletlenek, amelyekből kitűnik, hogy a kisboltosok közül sokan nem bírnak majd el ekkora minimálbér emelést. Néhány példa.

Mi lesz a termelékenységgel?

Ismerve az érdekegyeztetés működési rendjét, nem lenne meglepetés, ha a javasolthoz valamilyen hasonló megállapodásra jutnának a munkavállalók és a munkaadók képviselői. Megállapodás hiányában legfeljebb a kormány dönthet, de azért elegánsabb valamilyen megállapodásfélére jutni. Kiderülhet a végén persze, hogy azért a kormány némi alkulehetőséget is belefészkelt a javaslatába.

A 2017-re javasolt járulékcsökkentés nyilván kevés ellentételnek, tehát itt többet kell kérniük a vállalkozásoknak. A szakszervezeteknek túl sok szavuk nem lehet, legfeljebb bólogathatnak a kormány javaslatára, hiszen ők kisebb béremeléssel nyitottak a tárgyalásokon.

Némi homály övezi a bejelentésnek azt a részét, hogy a következő hatéves ciklusban, mivel a kormány ilyen hosszú távon számol, a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti. Ez azért nem csak szándék kérdése, hiszen például az infláció erősen függ a nemzetközi környezettől (elég csak például az energiahordozókra, vagy a mezőgazdasági alapanyagokra gondolni, a különböző pénzpiaci tényezőket nem is említve). A gazdaság várható növekedése is döntő tényező, hiszen a vállalkozások több bért csak növekvő teljesítmény mellett tudnak fizetni, mozgásterük nem végtelen.

A béremelés költséget is jelent. Az exportra termelő, korszerű technológiával dolgozó iparágak előnyösebb helyzetben vannak, de nagyon fog hiányozni a többiek technológiai hátránya: azt is gyors ütemben kellene javítani, de ahhoz is pénzre lenne szükség.