Nyugdíjra vágysz? Így húzhatod ki addig

A kormányprogramban meghirdetett egymillió új munkahely helyett "közel egymillió munkavállaló állásának biztonságosabbá tételét" tűzte zászlajára Orbán Viktor miniszterelnök a munkahelyvédelmi akcióterv meghirdetésekor. A kormány a munkáltatók terheinek általános csökkentése helyett célzott kedvezményekkel próbálja meg vonzóvá tenni a munkanélküliség által leginkább sújtott rétegek, a fiatalok, az idősek, a kisgyermekesek, valamint a tartósan álláskeresők alkalmazását.

"A munkáltatói járulék (sic! - 2012. január elseje óta szociális hozzájárulási adóvá nevezte át a kormány - a szerk.) megfelezése azt jelenti, hogy a leginkább veszélyeztetett munkavállalók munkahelye biztonságosabbá válik, munkához juthatnak végre azok is, akik eddig tartósan nem tudtak elhelyezkedni" - fogalmaz Orbán Viktor az állampolgárokhoz eljuttatott levelében, amelyben az akcióterv részleteit ismerteti.

Fennáll a veszélye annak, hogy a kedvezmények csak átrendezik a munkaerő-piacot, és a nem támogatottak állásait szép lassan a támogatottak tölthetik be, miközben új állások nem keletkeznek. Kérdéses, hogy a kisgyermekesek, illetve a tartósan álláskeresők alkalmazása az összesen három évig igénybe vehető szochokedvezmény lejárta után is vonzó lesz-e, vagy azt követően lecserélik-e őket. Egyes vélemények szerint a kedvezmények leginkább azt a célt szolgálhatják, hogy a korábban feketén alkalmazottakat - főként a szakképzetleneket - megérje bejelenteni, így ők láthatóvá válnak a munkaügyi statisztikákban.

A Pénzcentrum.hu a kihirdetett törvénymódosítás nyomán frissítette az oldalán elérhető bérkalkulátort, amelynek segítségével már az is kiszámolható, hogy a kormány által támogatott csoportokba tartozó munkavállalók alkalmazása esetén mennyivel kisebb bérköltség terheli a munkáltatókat, mint az ugyanakkora bruttó keresetű, nem kedvezményezett dolgozójuk esetében. A legalább bruttó 100 ezer forintot kereső munkavállalók esetében havonta minimum 16 000, de akár 28 500 forint bérköltség is megspórolható. Minél kevésbé haladják meg a fizetések a bruttó 100 ezer forintot, arányaiban annál többet lehet nyerni az újfajta járulékkedvezményekkel.

A január elsején hatályba lépő rendelkezések szerint a 25 év alatti, illetve az 55 éven felüli munkavállalók esetében a teljes munkabérre vetített 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthetik a munkáltatók. Ez azt jelenti, hogy az érintett csoportokba tartozó dolgozók esetében bruttó 100 ezer forint munkabérig csak 12,5 százaléknyi szochot kell a munkaadóknak fizetni, s csak a 100 ezer forint fölötti jövedelemrészt terheli 27 százalékos adó.

Ugyanez vonatkozik a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók alkalmazására is. Számottevő változás, hogy korábban a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatását szolgálta célzott kedvezmény, januártól viszont már nem a végzettség, hanem a végzett munka számít. A támogatott munkaköröket a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportja sorolja fel. Ide tartoznak például a takarítók, a rakodómunkások, az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kisegítők. Az újfajta szabályozás veszélye, hogy kitermelheti a papíron takarítóként és segédmunkásként alkalmazott diplomások kasztját.

Pluszkedvezménnyel támogatja az állam a 25 évnél fiatalabb pályakezdők foglalkoztatását, akik összesen legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkeznek. Esetükben a foglalkoztatás első két évében bruttó 100 ezer forint jövedelemig egyáltalán nem kell a szochot megfizetni. Fontos kitétel, hogy azoknál a fiatal munkavállalóknál is igénybe lehet venni január 1-től a pályakezdők kedvezményét, akik idén december 31-én már alkalmazásban állnak, de az addig munkaviszonyban eltöltött idejük nem haladja meg a 180 napot.

Kiemelt kedvezményt vehetnek igénybe a tartósan álláskereső személyt, valamint a gyedről, gyesről, gyermeknevelési támogatásról visszatérőt alkalmazók is. Tartósan álláskeresőnek az számít, akit a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként tartották nyilván, a számításnál a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Az érintettek után a foglalkoztatás első két évében szintén nem kell szochót fizetni bruttó 100 ezer forint jövedelemig, a harmadik évben pedig 100 ezer forintig csökkentett mértékű, 27 helyett 12,5 százalékos a munkáltatói adóteher. 

A szochokedvezményhez képest ugyan elenyésző nagyságú, de mégiscsak számít, hogy a támogatott csoportokba tartozó munkavállalók esetében csökken a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is. Januártól a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forinttal csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja.

Nagyon fontos tudni, hogy az újfajta járulékkedvezményeket nem lehet sem a már életben lévő, különféle START-kártyás kedvezményekkel, sem az alacsonyabb keresetű dolgozók után érvényesíthető bérkompenzációval együtt igénybe venni. Mint azt nemrégiben megírtuk, a tapasztalatok szerint a munkáltatók figyelmét is elkerülte az a változás, hogy jövőre anélkül is igénybe lehet venni a bérkompenzációt, hogy teljesítették volna a kormány által 2012-re elvárt béremelést.