Pórul járhat, aki itt tartja a pénzét: milliárdokat buknak a magyar családok teljesen feleslegesen

A hazai háztartások mintegy 12 500 milliárd forintos forintbetét-állományának csaknem 85 százaléka látra szóló betét, vagyis lekötés nélkül, gyakorlatilag nulla százalékos kamattal áll a számlákon. A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben megkezdett kamatemelési ciklusa a korábbi évtizedek gyakorlatával szemben alig gyűrűzött be a lakossági betétek kamataiba. Ennek a gyenge kamattranszmissziónak és a lakossági passzivitásnak a következménye, hogy a vizsgált időszak utolsó évében, 2026 februárjáig a háztartások mintegy 250 milliárd forintnyi potenciális kamatbevételtől estek el ahhoz képest, mintha a betéti kamatok a megszokott módon követték volna az alapkamat alakulását.

Bár sokan a mindennapi kiadások fedezésére hivatkozva tartják folyószámlán a pénzüket, a statisztikák cáfolják ezt a vélekedést.

- hívják fel a figyelmet a cikkben,

Különösen a magasabb, 10 millió forint feletti egyenlegeknél látszik egyértelműen, hogy az összegek nem tranzakciós, hanem megtakarítási célokat szolgálnak.

Egy 2025. június és december közötti vizsgálat rávilágított, hogy a látra szóló betétek 40-50 százaléka stabil, vagyis a tulajdonosok egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben nyúltak hozzájuk a vizsgált fél év során. Ezeknél az összegeknél – kiváltképp a 2 és 25 millió forint közötti tartományban – teljesen reális és kézenfekvő alternatíva lenne a magasabb kamatozású lekötés.

A helyzet még a már lekötött betétek esetében sem mondható optimálisnak. Több mint 230 milliárd forintnyi lekötött betét továbbra is 1 százalék alatti kamattal ketyeg, miközben a banki ajánlatok között hatalmas szakadék tátong.

Míg a hazai pénzintézetek egy része csak 10-20 millió forintos értékhatár felett kínál érdemi kamatot, addig a kisebb, specializálódott bankoknál az összeg nagyságától függetlenül elérhető az 5, sőt esetenként a 7 százalék feletti hozam is. Tudatos bankválasztással vagy a megtakarítások átstrukturálásával így könnyedén 2-5 százalékponttal magasabb kamatot lehetne realizálni.

Igaz ugyanakkor, hogy a kiemelkedő banki ajánlatok gyakran szigorú feltételekhez, például friss pénz elhelyezéséhez, kizárólagos online ügyintézéshez vagy befektetésijegy-vásárláshoz kötöttek. Ráadásul a banki hozamokat 15 százalékos személyi jövedelemadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó, azaz szocho is terheli. Emiatt a lakossági állampapírok rendkívül versenyképes alternatívát jelentenek.

A jelenleg is elérhető konstrukciók, mint például a 6,5 százalékos kamatot kínáló FixMÁP, nemcsak magasabb hozamot biztosítanak, hanem kamatadó- és szochomentesek, ráadásul rugalmasabban is visszaválthatók.

- jegyzi meg az elemzés.

A lakossági megtakarítások tudatosabb kezelése minden érintett számára előnyös lenne. A háztartások növelhetnék a jövedelmüket, az ügyfelek aktívabb fellépése pedig valódi kamatversenyre kényszerítené a pénzintézeteket.

Ha a lekötött betétek jelenlegi 2,9 százalékos átlagkamata az egészséges verseny hatására közelíteni kezdene a 6,25 százalékos jegybanki alapkamathoz, az érdemben javítaná a monetáris politika hatékonyságát. Emellett a lakosság állampapírpiaci szerepvállalása az államháztartás stabil finanszírozását is támogatja, amint azt a témát részletesen elemző, 2026 áprilisában megjelent MNB Megtakarítási Jelentés is megállapítja.