Szuper a bruttód? Ennyit vonnak le belőle 2011-ben

Járulékalapot képező jövedelem

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
• az első alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Lényeges változás az előző évhez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. Ezt még külön ki is emeli (az Szja tv. módosításával összhangban) a Tbj. 21. §-a, mely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Figyelem! Az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt (munkáltatót) 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Járulékmentes emellett továbbra is

• a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
• a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
• a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
• a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Járulékmértékek

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 27%, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24%, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerő-piaci járulék 1%.

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10%, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2%. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8% tagdíjat fizet.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10% nyugdíjjárulékot fizet.

Figyelem! A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - az előzőektől eltérően - 10%, míg a tagdíj mértéke 0%.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5%. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13%. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni!

Járulékfizetési felső határ

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21 000 forint, éves szinten 7 665 000 forint.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
• a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a szerint

• a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
• Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.