A legtöbben már megelőlegezve, a kiszállítás előtt adnak és a rendelésszámokhoz arányosan Budapesten kapják a legtöbb borravalót a futárok.
Sok szempontból előremutatónak tartják a nemzetgazdasági minisztérium által a napokban bejeentett turisztikai deregulációs program tervét a megkérdezett vendéglátóipari szakemberek.
A bankkártyával fizetett borravaló több szempontból is előremutató megoldás: ha a felszolgáló magán bankszámláján kerül jóváírásra, akkor adó és járulékmentes lehet.
Az adatok jól mutatják, hogy a borravaló megítélése mennyire változó és szubjektív lehet, ezért is nagymértékben osztja meg a társadalmat ez a kérdés.
Gyakran nagy bizonytalanság övezi, hogy a mára szinte mindenhol alkalmazott szervizdíj megegyezik-e a borravaló fogalmával.
A digitális fizetés és a számlába beépített szervizdíj terjedésével folyamatosan átalakul a borravaló intézménye is.
Az év vége apropójából összeszedtük a Pénzcentrum videóblogjának, a Cashtagnek a legnézettebb részeit.
A GVH vizsgálatot indított a HelloPay fizetőterminálok üzemeltetőjével szemben, mivel valószínűleg megint tisztességtelen nyomást gyakorol a fogyasztókra az borravaló miatt.
Folyamatos a toborzás.
A tavalyi év az ízlésünkön is sokat változtatott: az örök kedvenc hasábburgonya helyét a sajtburger vette át a képzeletbeli dobogó élén.
A netpincéres melóról, illetve a kereseti lehetőségekről is beszámolt az egyik futár, aki YouTube-on rendre jelentkezik videókkal a munkájáról. Mint mondta, nem lehetetlen bőven 400 ezer forint keresni havonta a cégnél.
Ezt eddig senki sem tudta.
Nem lesz több preszúra.
Jogsértőnek találta a versenyhivatal a HelloPay 10 százalékos borravalóját.
Főképp a bankkártyás fizetéskor vagyunk nagylelkűek - ha egyszerűen megy.
Pofátlanság, egyes helyeken mi az elvárt.
Utáljuk a szervizdíjat, mégis egyre több helyen találkozhatunk vele.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette a 2011. évi járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről szóló tájékoztatóját.
A vendégek fele nem kéri, hogy csökkentsék a szervízdíjat, vagy hogy ne is számolják fel azt a rossz kiszolgálás miatt, legalábbis ez derült ki a Which? frissen készült felméréséből.
A lakosság jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetének részletes megismerését célzó felmérést készített ismét a Tárki. A felmérés tanúsága szerint a 2005 őszén lezajlott adatfelvételünk óta jelentősen csökkentek Magyarországon a háztartások megfigyelt nettó szabadrendelkezésű jövedelmei közötti egyenlőtlenségek. A Tárki szerint a 2006 nyaráig alapvetően az alsó középrétegeknek kedvező kormányzati osztogatás politikája volt jellemző, 2006 nyara után pedig az a kiigazító csomag, amely mindennek a költségeit a felső középrétegekre terhelte. A fenti tendenciák a jövedelem eloszlás oldaláról nem jártak a relatív szegénység növekedésével. A magyar háztartások 2007 szeptemberét megelőző időszakban havonta átlagosan 131,448 Ft-ot költöttek, két éve ugyanez 126,249 Ft volt. Ez nominálisan 4-5 százalékos növekedést jelent, ami azonban a 13 százalékos általános fogyasztói árindexszel számolva 7-8 százalékos reálcsökkenéshez vezetett.
