Mercedesszel mentek a segélyért: rát helyett jön a bérpótló juttatás

Már az interneten is elérhető Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár prezentációja a Nemzeti közfoglalkoztatás 2011-es programjáról. Ebben az szerepel, hogy jelentős változások elé néz az aktív korú munkanélküliek ellátása, így a közfoglalkoztatás rendszere és a segélyezés.

A 2009-től hatályos Út a munkához programot szinte a teljes szociális szakma bírálta, mivel "gazdaságilag kevéssé hatékony, olykor pazarló, ebben a formában fenntarthatatlan. Politikailag nem segített a szegényellenesség és a rasszizmus oldásán, mert a szegények ugyan dolgoznak, de munkájukat nem tartják értékesnek, hasznosnak, a szegényeket bezárja a közmunka-segélyezés kiutat nem kínáló csapdarendszerébe". Ezek voltak a legfőbb állításai annak a kutatásnak, amely a program első éve után a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült.

Az Út a munkához program keretében az önkormányzatok érdekeltek voltak segély helyett közcélú munkát biztosítani: arra viszont, hogy színvonalas, értékteremtő munkát adhassanak, a legtöbb településnek már nem volt pénze. Így maradt a "falucsinosítgatás", az "árokásás", ezek a munkák ugyanis nem eszközigényesek. Bajnai Gordon a választások előtt úgy fogalmazott: "Az Út a munkához programban a válság ellenére közel százezer alacsony képzettségű ember kaphatott megélhetést és önbecsülést adó munkát". Kétségtelen, hogy a 28 500 forintos rendelkezésre állási támogatás (rát) helyett a közcélú munkának, legyen az bármilyen is, ideiglenesen van a szegénységet mérséklő hatása. Azonban kérdéses, hogy ezek a munkák mennyire adták vissza a programban dolgozók önbecsülését. Mint ahogy az is, milyen hatása volt annak, hogy kikötötték: egy családban csak egy aktív korú rátos lehet.

A jelenlegi kormány nem folytatja az Út a munkához programot, ami nem is meglepő annak fényében, ahogyan a kormányváltáskor nyilatkoztak a politikusaik. Az egyik érvük az volt, hogy a program nem vezetett vissza az aktív munkaerőpiacra. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyáron úgy fogalmazott: az Út a munkához program valójában látens munkaerőpiacot hozott létre. Az alacsony hatékonyság mellett a másik érvük pedig az volt, hogy az Út a munkához program a munkaszervezésben az önkormányzatokra koncentrált a vállalkozások helyett.

Az új Nemzeti közfoglalkoztatás program csökkenteni akarja az önkormányzatok terheit. Másképpen fogalmazva: csökkenteni akarják a települések autonómiáját azáltal, hogy a munkaszervezési feladatok egy részét központilag irányítják. A közfoglalkoztatásban az állami szervezésű munkaprogramok válnak hangsúlyossá, főleg a vízügyben, az árvízvédelemben, az erdőgazdálkodásban, illetve a hosszú távú nagy építkezések keretében. Az elképzelések szerint a közmunkában részt vevők képzést kaphatnak majd. Az új programban hangsúlyos elem, hogy támogatottként jelenhessenek meg a kis- és középvállalkozások: vagyis közmunkák átvállalásában és szervezésében jelentős állami forrásokra számíthatnak azok a cégek, amelyek tömegével alkalmaznak közmunkásokat. Ez valóban új elem: az előző kormány is a munkaadókat próbálta érdekeltté tenni ebben, de nem a tömeges alkalmazásra ösztökélték őket, csak arra, hogy alkalmazzanak olyanokat, akik rát-ot kapnak, vagyis már rég kikerültek a munkaerőpiacról. Tegyük hozzá, hogy az "érdekeltség" jelentős volt: a rát teljes összegét, vagyis 28 500 forintot kaphattak az érintett vállalkozók úgy, hogy a Start-kártyákkal járó járulékkedvezményekről sem kellett lemondaniuk.

A tervek szerint rát helyett bérpótló juttatást kapnak. Az ellátás csak akkor vehető igénybe, ha a rászoruló 30 nap munkaviszonyt fel tud mutatni. Követelmény továbbá, hogy a munkanélküli - az iskolai végzettségétől függetlenül - a számára felkínált munkát, legyen az bármilyen is, elvállalja. A rászorultságot a önkormányzat állapítja majd meg, ami egybecseng Lázár János egy korábbi nyilatkozatával a hódmezővásárhelyi úgynevezett szégyenfal kapcsán. Akkor a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nincs mód ellenőrizni a segélyezettek tényleges vagyoni helyzetét, csak a jövedelmi viszonyaikat, így fordulhat elő, hogy vannak, akik Mercedesszel jönnek a segélyért.

Az önkormányzat nyilván erősen jelen lesz a támogatás megállapításánál, nemcsak a vagyoni helyzet kiértékelésekor, hanem egy másik állami elvárás, a segélyezett "rendezett lakókörnyezetének" ellenőrzésénél is.