Gyerek vagy munka? Mi a helyzet, ha mindkettő van?

Először is nézzük, milyen támogatások járnak a gyermekvállalás különböző szakaszaiban, és azokból mekkora összeget kell visszafizetni az államnak...

Családi pótlék

A családi pótlékot a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Ennek összege a gyermekek számától függően változik, de az is befolyásolja, hogy a szülő egyedül neveli-e a csemetét.

Anyasági támogatás (egyszeri)

Anyasági támogatásra az az anyuka jogosult, aki a terhesség alatt minimum négy alkalommal (koraszülés esetén legalább egyszer) részt vett terhesgondozáson. Összege a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka, ikrek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 százaléka. Az erre vonatkozó kérvényt a szülést követően 180 napig lehet kérelmezni.

Gyes

Jogosult rá a szülő a gyermek 3. életévének betöltéséig, ikrek után annak az évnek a végéig, amikor iskolakötelessé válnak, kivétel ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos mert akkor a 10. év végéig. A gyes összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj összegével, 2008. január 1-től 28 500 forinttal.

Gyet

A gyermeknevelési támogatásra az jogosult, aki a saját háztartásában három, vagy annál több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. Összege szintén megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, vagyis 2008. január 1-től 28 500 forint. A szülő akkor is kaphatja ezt a támogatási formát, ha dolgozik, viszont azt napi legfeljebb 4 órában teheti, illetve ha otthon dolgozik akkor nincs ilyen korlátozás.

Terhességi-gyermekágyi segély

Az terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülés előtti két évben legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás időtartama alatt vagy az azt követő 42 napban szült. A támogatás a szülési szabadságnak megfelelő ideig jár, és igényelhető úgy, hogy a születés előtti 4 hétre és a születés utáni 20 hétre járjon. A segély összegét a szülést megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem egy napra számolt átlaga alapján kell kiszámítani, összege a napi átlagkereset 70 százaléka.

Gyed

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig kaphat gyermekgondozási díjat. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételét követően folyósítható az egyik szülő részére. A díj szintén a számított napi átlagkereset 70 százaléka, de maximális összege az éppen aktuális minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis 2008. január 1-től 96 600 forint.

Mit kell ebből visszafizetni?

A fent említett támogatások járnak egy nemrég született baba után egy családban, viszont nem mindegy, hogy ebből mekkora összeget kell visszafizetni az államnak személyi jövedelemadó, vagy a járulékok formájában. Viszont egy jó hír, hogy családi adókedvezmény jár minden gyermekes családnak, akik adóköteles jövedelemmel rendelkeznek. Ennek az összege szintén függ a családban nevelkedő gyerekek számától.

Az újdonsült családok örömére, nem kell személyi jövedelemadót fizeti a gyermekgondozási segély, és a gyermeknevelési támogatás után. A járulékokkal kapcsolatban már egy kicsit másabb a helyzet. A társadalombiztosítási jogviszony akkor is fennáll, ha az illető terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesül.

Azok, akik nem rendelkeznek munkahellyel, viszont álláskeresési támogatásban részesülnek, de az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik szintén rendezett biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, vagyis emiatt nem kell aggódniuk.

A fizetés nélküli szabadság esetén szintén ugyanez a helyzet. Ha azt 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság miatt illetve 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság miatt vették igénybe, akkor nem szünetel a társadalombiztosítási jogviszony.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülőknek a kapott összeg után nyugdíjjárulékot kell fizetni. De abban az esetben, ha valaki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, nem fizet járulékot a gyermekgondozási segély után. Viszont a foglalkoztató nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét a központi költségvetés fizeti meg.

Gyed folyósítása mellett folytatott tevékenység

Mint azt már említettük, ha a gyedben részesülő fizetés ellenében munkát végez, akkor elveszíti a jogosultságát. Ebbe viszont nem tartozik bele a szerzői jog védelme alá tartozó alkotásért járó díjazás. Erre tekintettel akár biztosítási jogviszony is létrejöhet, amely esetben a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Ha biztosítási jogviszony nem jön létre, akkor azonban százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Amellett, hogy a jogszabály kizárja az ellátás mellett folytatott vállalkozói tevékenységet, van arra példa, hogy az egyéni vagy társas vállalkozó mégis folytassa a működést. Számtalan esetben előfordul ugyanis, hogy az ellátás ideje alatt a vállalkozó a tevékenységét alkalmazott útján gyakorolja, de nincs vállalkozói kivét, illetve tagi jövedelem. Ilyenkor a jövedelemvesztés ténye ugyanúgy fennáll, vagyis nincs akadálya a gyed folyósításának.

Gyes folyósítása mellett folytatott tevékenység

Ha a jogosult az ellátás folyósítása mellett létesít munkaviszonyt, akkor a járulékokat az általános szabályok szerint kell megfizetnie. A munkáltató teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszerese után fizeti a 29 százalékos TB-járulékot. Részmunkaidő esetén az ennek megfelelő járulékalap a részmunkaidő arányában csökkentendő. Abban az esetben, ha a munkabér nem éri el a minimálbér kétszeresét, és a foglalkoztató bejelentette a tényleges járulékalapot, akkor csak ez után kell megfizetni a járulékokat.

A biztosított terhei közé tartozik a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve 9,5 százalékos nyugdíjjárulék, aminek a felső határa 7 137 ezer forint évente. Ha azonban a gyes folyósítása mellett munkát végez, akkor a felső határ megállapítására speciális szabályok vonatkoznak.

A nyugdíjjárulékot a munkaviszony és az ellátás után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot addig kell vonni, ameddig az érintett nem nyilatkozik arról, hogy elérte a járulékfizetési felső határt.

A gyes, gyet alatt munkát vállalóknak a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetniük, így az ellátások időtartama alatt az egyéni vállalkozó nem fizet tételes egészségügyi hozzájárulást. A társas vállalkozás is mentesül a fizetési kötelezettség alól a hasonló ellátásra jogosult, a tevékenységében közreműködő tagja után.

Előnyt jelent a gyerek?

A Start kártya program bevezetése után bővítésre került sor, így már lehetőség van a Start Plusz kártya kiváltására is. Ennek a célja, hogy segítséget nyújtson a munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak, hogy a gyermekgondozási, ápolási ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy az ellátás folyósítása mellett is dolgozhassanak.

Azok jogosultak, akik a gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül szeretnének foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a gyermek 1 éves korának betöltése után, a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy a gyes, gyed, gyet, családtag ápolásának időszakára igénybevett fizetés nélküli szabadság, illetve távollét alatt megszűnt a munkaviszonyuk, nincs (vagy a gyes folyósítása előtt sem volt) munkáltatójuk.

Jogosult továbbá a tartósan álláskereső, aki az elmúlt 16 hónap során 12 hónapig, pályakezdő esetén az előző 8 hónap során 6 hónapig, a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában álláskeresőként szerepel. A kártyát viszont nem válthatja ki az, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt (62 év).

A támogatás szintén két évre jár és feltételei gyakorlatilag megegyeznek a Start Programban nyújtott támogatásokkal. Ezek szerint a munkáltatók a bruttó munkabért terhelő közterhekre vonatkozóan itt is kedvezményeket kapnak. Az első évben a munkáltató a havi bruttó kereset 15 százalékát fizeti meg járulékként, a második évben a 25 százalékát, és két évig nem kell fizetnie tételes egészségügyi hozzájárulást sem.